Délmagyar logó

2017. 02. 26. vasárnap - Edina -3°C | 10°C Még több cikk.

Nem jön a pénz gombnyomásra

Rosszul lett, megnyomta a gombot, és megmentették az életét a kübekházi Révész Sándornénak tavaly. Ő ma is jól van, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtásra azonban jövőre nem ad normatív támogatást a kormány. Pályázni kell rá. A minisztérium ki akarja szűrni az ügyeskedő szolgáltatókat.
A segélyhívó gombra épülő rádiós hálózat svéd találmány, nálunk a 90-es évek végén a Magyar Máltai Szeretetszolgálat kezdte működtetni, gyorsan elterjedt Csongrád megyében is. Lényege, hogy 40–100 hívókészüléket osztanak szét olyan egyedül élő, idős, beteg emberek között, akik bármikor rosszul lehetnek. Ha a néni, bácsi megnyomja a gombot, a központban azonnal tudják, hogy ki szorul segítségre, milyen címre kell menni.

Ezek az emberek tényleg nagyobb biztonságban vannak, mint akiknél nincs készülék, esetleg telefon sem. A kübekházi Révész Sándornéról tavaly februárban írtuk meg, hogy az életét köszönheti ennek a gombnak, de nem ő az egyedüli. A mórahalmi kistérségben több mint 150 készüléket tartanak számon, itt havonta huszonöt–harminc riasztás fut be a központba.

A kormány eddig normatív támogatást adott a szolgáltatás fenntartására, jövőre azonban nem jár automatikusan ez a pénz, pályázniuk kell a fenntartóknak. Mi több, a minisztérium egy előminősítés után jelöli ki azokat, amelyek egyáltalán pályázhatnak.

Az intézkedés elbizonytalanította az önkormányzatokat. A pénteki csongrádi képviselő-testületi ülésen például a jobboldal nem fogadta el a költségvetési koncepciót. Többek között azért sem, mert az áll benne, hogy a város szünetelteti azokat a szociális szolgáltatásokat, amelyekre 2010-ben nem jár normatív támogatás, és nem sikerül pályázati úton előteremteni a pénzt. Mórahalmon szintén azt mondják, pályáznak.

Valamelyest más a helyzet Szentesen, ahol Szirbik Imre polgármester a testületi ülésen kijelentette: erre mindenképp lennie kell pénznek.

 – Az történik, ami már sokszor megesett: létrehoztunk valamit, ami jól működött, és most tönkretesszük – minősíti a történteket kérdésünkre Molnár Róbert kübekházi polgármester. A községvezető azt mondja, természetesen pályáznak, de ha nem nyernek, nem lesz 1,3 milliójuk arra, hogy fönntartsák a rendszert. Vissza kell adniuk a készülékeket. Ezzel szerinte az alkotmányban garantált esélyegyenlőség sérül, mert lesznek olyan települések – jellemzően városok –, amelyek még fönn tudják tartani a szolgáltatást, saját erőből.

Sokféle információ, vélemény látott napvilágot ezzel kapcsolatban. Egy kevésbé borúlátó verzió szerint az önkormányzatoknak nem kell félniük, úgyis nyernek: a szociális minisztérium csak azokat a zömmel magánúton szerveződött szolgáltatókat akarja ilyen módon kiszűrni, amelyek rástartoltak a normatívára, de nem nyújtanak érte semmit. Akadt közülük, amelyik kétezer készülék után igényelte a pénzt. Hamarosan elválik, érdemes-e bizakodni.

– Mi pályáztunk, és nagyon bízunk abban, hogy megkapjuk jövőre is azt az 1,8 milliót, amit idén – mondja Rózsa Istvánné, a makói Egyesített Népjóléti Szolgálat vezetője. – 2002 óta működtetjük a rendszert, most mind a hatvan készülékünk él. Szakképzett ápoló megy ki, ha baj van, és szükség van rá, külön sofőrrel. Ha a szakmai szempont a fontos, mi nem maradhatunk ki a körből – véli a vezető.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Ranschburg Jenő is formaruhapárti

A formaruha akkor jó, ha iskolánként más, és ezzel a közösséghez tartozást hangsúlyozza – mondta Ranschburg Jenő pszichológus. Tovább olvasom