Délmagyar logó

2017. 03. 25. szombat - Irén, Irisz 7°C | 14°C Még több cikk.

Nem kapott zöld utat az állatcsempészet

Mobil ellenőrző csoportok veszik át a magyar–román határszakaszon megszűnt vámellenőrzés szerepét, a védett állatok, növények, s a belőlük előállított készítmények csempészei tehát továbbra sem érezhetik biztonságban magukat. A vámellenőrzés megszüntetésére Románia és Bulgária uniós csatlakozása kapcsán került sor az év elején.
Barnamedve-állkapocs mint csempészáru. Ezt is Nagylaknál kobozták el a vámosok. Fotó: Karnok Csaba
– Minél nagyobb a fölvevőpiac, és minél könnyebben átjárhatók az egyes tagországok közötti határok, annál könnyebben becsempészhetnek védett állatokat, növényeket, illetve belőlük készített termékeket az országba illegális kereskedők, s megkísérelhetik a szállítmányt továbbítani a nyugati megrendelőknek. Óriási szerep hárul tehát az országon belüli ellenőrzésre a csempészet visszaszorításában – mondja lapunknak Rodics Katalin, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Természetvédelmi Hivatalának főosztályvezetője. Egyébként ő a terület egyik legfőbb szakértője az országban, már nagy érdeklődést kiváltott könyvet is publikált e témakörben, Gyilkos üzlet címmel.

– Várhatóan nem befolyásolja a védett állatok, növények illegális kereskedelmének eredményességét a vámellenőrzés megszűnése – tudtuk meg Némedi Varga Évától, a Vám- és Pénzügyőrség Dél-alföldi Regionális Parancsnoksága sajtóreferensétől. A mobil ellenőrzési csoportok (MECS) a vámellenőrzés megszűntével az eddiginél is kiemeltebb figyelmet szentelnek illegális állat- és növénykereskedelemnek. Sok helyszínen, gyakran végeznek ellenőrzést – közúton, piacokon, rendezvényeken, állomásokon, s így tovább –, így a földerített esetek száma minden bizonnyal nem fog csökkenni.

Gyilkos üzlet

Azért fontos, hogy az illegális állat- és növénykereskedelem minél inkább visszaszoruljon, mert egyrészt veszélyeztetett fajok közvetlen kipusztulását is eredményezheti, másrészt a begyűjtött védett állatok, növények egyedeinek génállománya „kivonódik a forgalomból". Így szűkül a szabadon maradt népesség génállománya, csökken a „genetikai változatosság", így a faj életképessége, s ez is kipusztulást eredményezhet.

Mennyire figyelnek oda a határ túlsó oldalán, az immár szintén uniós tagország Romániában az illegális állat- és növénykereskedelem megakadályozására? – Románia még nem készült föl erre kellő mértékben. De a magyar természetvédelem a védett állatokkal, növényekkel, belőlük előállított készítményekkel kapcsolatos képzésekre mindig meghívja a romániai civil természetvédelmi szervezeteket, és ők mindig képviseltetik is magukat ezeken – mondja Rodics Katalin. A romániai hivatalos természetvédelemnek is fölajánlotta már a magyar társszervezet a segítséget a képzésben, s nemsokára erre sor is kerül.

Egyébként nemcsak a védett állatok származási helyének természetvédelmével, az ott élők környezettudatosságával van baj, hanem a célországokéval is. Hiszen az illegális állat- és növénykereskedelmet, a belőlük készült termékek kereskedelmét a piaci igények tartják életben. Ha a fogadó országokban, melyek legtöbbször nyugat-európaiak, megszűnne az ezekre irányuló igény, ez a csempészésnek is gátat vetne.


Őslényállkapocs és medvebőr

Tavaly tizenkét, tavalyelőtt tizenhárom esetben találtak a vámosok a délkeleti határállomásokon védett állatokat, melyeket csempészek illegálisan be akartak juttatni az országba – tájékoztatta lapunkat Némedi Varga Éva. Két ízben már húszmillió forint értékű szállítmányokra bukkantak – mindkét eset Nagylaknál történt –, de ötvenezer forint értékű medvebőrt éppúgy leltek elrejtve a gépjárműben, mint hatszázezer forintba kerülő tokhalkaviárt, élő fenyőrigókat, citromsármányokat. Legtöbbször szárazföldi teknősöket próbálnak becsempészni az országba, majd továbbítani nyugatra illegális kereskedők, de őselefánt alsó állkapcsa is éppúgy szerepelt már a megtalált rakományban, mint viperaszállítmány. 
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Januártól csapadékdíj

Havi csapadékdíjat fizet januártól a vízműnek minden szegedi vállalkozás, amelynek területéről… Tovább olvasom