Délmagyar logó

2017. 02. 21. kedd - Eleonóra 0°C | 6°C Még több cikk.

Nem kell mindig tokhalkaviár

Egykor a tiszai halászok is jól ismerték a különböző tokhalakat. A folyószabályozás óta jórészt eltűntek vizeinkből, s ikrájuk orosz kaviár néven vált világhírűvé. Ma már csaknem minden tokfaj nemzetközi védelem alatt áll, ikrájukkal együtt, de a kaviárcsempészet ma is él.

Kecsege és társai

A legkisebb tokféle a horgászok által jól ismert kecsege. Ma is viszonylag gyakori a Tiszában, és a másfél méternél is nagyobbra megnövő sima tokból is előkerül néha egy-egy példány. A sima tok mesterséges szaporítással újra elterjedhetne a Kárpát-medencében, a szaporítás központja Magyarország lehetne.  

Virágzik a nemzetközi kaviárcsempészet. Olyan halak ikráiból is készül kaviár, melyek egy-kétszáz éve még tömegesen úsztak a Tiszában, és – rendkívüli, s védett ritkaságként – egy-egy példányuk ma is feltűnik. A tokfélékben gazdag, Kaszpi- és fekete-tengeri folyótorkolatokban a hírek szerint a közelmúltig előfordult az elképesztő barbarizmus: a tömegesen kifogott, óriási – akár mázsán felüli – halakból csak az ikrát szedték ki, vödörszám, az elpusztított állatot visszahajították a vízbe. Papp Dorottya, a Világ Természetvédelmi Alap (WWF) magyarországi tagszervezetének munkatársa mondja: kaviárcsempészet ma is létezik Magyarországon, földerítése azonban nem könnyű. De szükséges, az Európai Unió tiltó rendelete alapján. A Nemzeti Nyomozó Iroda, mint ismert, a közelmúltban indított nyomozást a – pénzben kifejezve – másfél milliárd forint értékű, áruba bocsátott tokhalkaviár forgalmazóival szemben. Az iroda munkatársától megtudtuk: hogy pontosan mely tokhalfajból nyerték az ikrát, azt genetikus szakértő bevonásával még vizsgálják.

Egyébként nem lehetetlen, hogy a tokfélék újra feltűnnek majd a magyar folyókban, így a Tiszában és a Marosban is. A WWF Magyarország évek óta dolgozik újrahonosításukon – halljuk Steiner Attilától, a szervezet e témával foglalkozó munkatársától. A WWF nemzetközi összefogással igyekszik elérni: az al-dunai Vaskapu duzzasztógátjába bekerülhessen egy úgynevezett hallépcső. Ez lehetővé tenné, hogy a tengerben élő, szaporodni azonban a folyók felsőbb szakaszaira vándorló tokfélék elérhessék a Kárpát-medence területét. Egykor, a vízlépcső megépítése előtt a tokfélék – így az akár tízmázsásra is megnövő viza, a vágótok, a sőregtok, a sima tok – a magyar folyószakaszokon rakták le ikráikat. Ha az újrahonosítás sikerrel jár, ismét feltűnhetnek nálunk is. Hogy milyen, a hazai vizekre vonatkozó intézkedéseket tenne szükségessé az újrahonosítás, annak terve a napokban érkezik a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumhoz a természetvédelmi szervezettől.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Fő Fasori Általános Iskola: a szülők kitiltva

A diákok védelmében zártabbá tették a szegedi Fő Fasori Általános Iskolát, ahol az utóbbi időben… Tovább olvasom