Délmagyar logó

2017. 08. 18. péntek - Ilona 18°C | 32°C Még több cikk.

Nem lesz már olyan olcsó szegedi bérlakásban lakni

A szegedi önkormányzat a piacihoz közelítő lakbéreket szeretne beszedni a bérlőktől, ezért négy év alatt fokozatosan emeli a díjakat. A jelenlegi, lakásmérettől függő belvárosi 7-10 ezer forintos bérleti díjak még a drágulás után is legfeljebb 20-30 ezerre nőnek 2010-ig. A rászorulók lakbértámogatást kérhetnek.
Nem lesz már olyan olcsó a Kárász utcán lakni. Fotó: Frank Yvette
Az elmúlt másfél évtized változó és koncepció nélküli bérlakás-szabályzata miatt jelenleg még a polgármesteri hivatalban sem tudják, hogy a szegedi 5200 önkormányzati bérlakásból hányban laknak rászorulók, és hányban olyan családok, akik több ingatlannal is rendelkeznek. Egy dolog azonban biztos: a lakások fenntartása 2006-ban 860 millió forintba került, míg bérleti díjból csak 233 millió érkezett be a város kasszájába. Ez azt jelenti, hogy az adófizetők pénzéből jelenleg több mint 630 millió forintot kell költeni a lakások fenntartására, és ekkor még a felújítások árát nem is számolták.

Az elmúlt 16 évben ráadásul teljesen elszakadtak egymástól a piaci lakbérek és az a bérleti díj, amit a bérlőktől szed be az önkormányzat. Míg ugyanis a szabadpiacon az albérletért lakásmérettől függően 30 és 100 ezer forint közötti összegeket kérnek a bérbeadók, addig egy Kárász utcai 109 négyzetméteres lakásért a benne lakó még 10 ezer forintot sem fizet. A különbség tízszeres. Egy Csongrádi sugárúti panel egy négyzetméteréért ma 60, egy Kárász utcai polgári lakás esetében 88 forintot kell fizetni.

A panellakások lakbére is nő. Fotó: Frank Yvette
Az önkormányzat igazságtalannak tartja a jelenlegi rendszert, ezért olyat vezetne be – amennyiben ezt majd a közgyűlés is megszavazza –, hogy a lakót támogatják a jövőben, és nem a lakást. Ez azt jelenti, felemelik ugyan a bérleti díjakat, de nem radikálisan, hanem több lépésben, négy éven keresztül. Jövőre egyszer februártól, egyszer júliustól 30-30 százalékkal emelkednek a négyzetméterenkénti összegek, majd 2008-tól 2010-ig évente 20 százalékkal. A már példaként említett Kárász utcai 88 négyzetméteres bérlakásért négy év múlva mintegy 36 ezer forintot kérnének, a mai piaci árnak még mindig csak az egyharmadát.

Ezzel együtt új lakbér-támogatási rendszer is életbe lép jövőre, július 1-jétől: azokat a családok, amelyekben az egy főre jutó jövedelem nem éri el a jelenlegi nyugdíjminimum kétszeresét – 53 ezer 660 forintot –, négy éven át folyamatosan emelkedő mértékű lakbértámogatást kapnak. A nem támogatottaknál a lakbér a háromszorosára nő négy év alatt, a támogatottaknál a kétszeresére.

Jövőre, ha valaki bérleti jogot vásárol a szabadpiacon – az ugyanis továbbra is szabadon adható-vehető lesz –, akkor a bérleti szerződés megkötése után a mostani lakbér négyszeresét fogja fizetni. Ez a tervezett rendelkezés azonban csak az új bérlőkre vonatkozik, a régiekre nem.

A jelenlegi, bérlakásokra fordított 600 millió forintnak az intézkedések következtében még 2010-re is csak a fele térül meg.


Bérlők a panelben

Az 5200 önkormányzati bérlakásból 2100 olyan vegyes tulajdonú házban található, ahol a lakók a tulajdonosokkal ellentétben nem fizetnek felújítási alapot, lifthasználatot, takarítást, ezt helyettük az IKV Zrt. állja. A panelfelújítási program során pedig a tulajdonosokra eső egyharmadnyi költséget, több százezer forintot is a város, vagyis az adófizetők állják a bérlők helyett.  

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Diplomás ápolók kétségei

Külföldre mennek vagy maradnak? Mit várnak az egészségügy átalakításától? Erre voltunk kíváncsiak,… Tovább olvasom