Délmagyar logó

2017. 01. 20. péntek - Fábián, Sebestyén -9°C | 0°C Még több cikk.

Nem megoldás a szamárpad

Miért jó tanulni? – kérdezte nevelőapjától a 19 éves Robi. A csendes, zárkózott szegedi fiú ugyanis egyetlen percig sem élte még át a tanulás örömét. 7 iskolában ültették „szamárpadba", mire egy pedagógus felismerte: számolási részképességi zavarai miatt már régen fejlesztő foglalkozásokra lenne szüksége. Miközben egyre több gyerekről képes megállapítani a szakma a tanulási kudarc mögötti okokat, csökken a fejlesztőpedagógiára áldozott idő és pénz.
6 általános iskolában küzdött Robi az elismerésért. Édesanyja iskoláról iskolára hurcolta, mert ezt a „jó tanácsot" kapta a matematika és a fizika tantárgyat oktató pedagógusoktól.

– Szamárpadban kezdte iskolai életét a fiam, pedig csak lassabb volt és több törődést igényelt volna számtanból, mint a társai – emlékszik anyai küzdelmei kezdetére Kispéterné Landler Ibolya. – Hiába vittem újabb és újabb iskolába, kísértetiesen ismétlődött minden. Sőt: bukások, osztályozó vizsgák rémsége vette el a fiam kedvét a tanulástól. Ráadásul időközben izomsorvadásos betegsége miatt évet halasztott, meg többször lakóhelyet is változtattunk. Így jutottunk túl az általános iskolán. A pusztamérgesi középiskolából mindenféle módszerrel igyekeztek kiutálni a gyereket, pedig magatartási problémákat ott sem okozott, „csak" a matek és az ezzel kapcsolatos tanulás ment nehezen. Ekkor kértem egy ismerős tanártól, Csernák Edinától segítséget. Ő hívta föl a figyelmem arra, hogy az immár 9. osztályig elvergődött fiam sorozatos tanulási kudarcai hátterében diszkalkulia lehet.

Csernák Edina volt az első pedagógus, aki javasolta: kérjem nevelési tanácsadó segítségét, mert csak ott tudják megállapítani a számolási zavar súlyosságát – mondta az édesanya.

5–10 százalék

– Tanulási zavarnak tekintik azt az – intelligenciaszint alapján elvárhatónál lényegesen – alacsonyabb tanulási teljesítményt, amely gyakran neurológiai deficit vagy funkciózavar talaján jön létre. Ezek a részképességzavarok alapvetően nehezítik az iskolai tanulás során az olvasás, az írás és/vagy a matematika elsajátítását – idézi a szakszerű fogalommeghatározást Szivacski Angéla. Az algyői általános iskolában dolgozó fejlesztőpedagógus hangsúlyozza: óvodáskortól kezdődik a tanulási zavarral küzdők szűrése és segítése. Tapasztalata szerint 100 kisiskolás közül 5–10 küzd olyan olvasási, írással és/vagy számolással kapcsolatos problémával, amit az időben érkező szakember támogatása enyhíthet. A késve diagnosztizált tanulási nehézség pszichés zavart is okozhat. Szerinte azokban az iskolákban, ahova 300 diáknál több jár, fejlesztőpedagógust kell alkalmazni.

– Nem viselkedhet laikusként a pedagógus, mikor észleli, hogy egy tanítványa az átlagnál csúnyábban ír, rosszabbul olvas vagy számol. Mint ahogy lehet valaki botfülű, vagyis az átlagnál alacsonyabb zenei hallással megáldott, ugyanúgy előfordul az emberek között az írással, olvasással vagy számolással összefüggő képességzavar – magyarázza Csapó Ágnes gyermekpszichiáter szakorvos. Az általa vezetett Szegedi Kistérség Többcélú Társulása Közoktatási Intézménye Pedagógiai Szak- és Szakmai Szolgáltató Központ Nevelési Tanácsadó idén nyáron megvizsgálta Robit – a szülő kezdeményezésére. A szakemberek 6 pontba foglalták, a középiskola miként segíthet Robinak, hogy a fiatal későn diagnosztizált tanulási problémai ellenére is befejezhesse tanulmányait.

A pusztamérgesi középiskola érdeklődésünkre kinyilvánította: visszavárja Robit. De a tagintézmény igazgatója, Kónya Gábor azt is elárulta: diákjaik között egyre növekszik azok száma, akik ilyen vagy olyan „szakértői papír" birtokában kérnek mentességet például az órák látogatása vagy az osztályzás alól.

– Kívánom, egy gyereknek se kelljen a fiaméhoz hasonló kálváriát végigjárnia. Most számomra Robi további sorsa a tét – érvel az édesanyja. – Mert a mai világban egy férfinak 8 általánossal semmilyen élete sem lesz, és ő is akar „valaki" lenni: például szakmunkás, aki esélyt kap a boldogulásra.

Szimulánsok

– Nem lehet szimulálni például az olvasási vagy számolási nehézséget – cáfolta a visszaélésekről szóló mendemondát a gyermekpszichiáter. Csapó Ágnes ugyanakkor kérdésünkre válaszolva elismerte: a felsőoktatási felvételin valamiféle fogyatékosság miatti 40 többletpont reményében az olvasási (diszlexia), írási (diszgráfia), helyesírási (diszortográfia), számolási (diszkalkulia), viselkedési zavarok (például hiperaktivitás, figyelemzavar) kimutatására irányuló kérvények száma nőtt, de változatlan maradt a szakértők szerint is a megismerési és viselkedésfejlődési rendellenességgel élők aránya.

Olvasóink írták

  • 1. kered 2011. november 11. 10:38
    „Így is lehet kedvezményeket szerezni, mivel a diszes gyerekeknek is jár az emelt családi pótlék, a tankönyvtámogatás és az ezzel járó egyéb kedvezmények. Lehet, hogy nem is diszes, csak nem tanították meg az alapokra amit az anyuka figyelmen kívül hagyott. Könnyebb a pedagógusokban keresni a hibát mint a saját padlásán.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Hiányolják a fedett megállót

Tűző naptól, hóeséstől, viharos erejű széltől védi az utast a buszmegállókba épített esőbeálló – már ahol van. Ahol van, ott nem vigyáznak rá. Tovább olvasom