Délmagyar logó

2017. 03. 24. péntek - Gábor, Karina 10°C | 21°C Még több cikk.

Nem minden szocreál, ami kocka

Szeged - Szocreálnak hisszük, mégsem az a megyeháza, a Mars téri buszpályaudvar, a Dugonics téri jegypénztár. Valódi szocialista realista épület kevés van Szegeden, inkább az iparvárosokban épültek ilyenek. Három fiatal építész kalauzolt az 50-es, 60-as és 70-es évek szegedi építészeti gyöngyszemei között.
Nem minden szocreál, ami kocka – figyelmeztettek a fiatal építészek, akiket arra kértünk: villantsák fel a szegedi szocreál szépségeit. Góg Bence, Simó Anna és Egedi Gergely szerint az 50-es évekre jellemző funkcionalista stílus iskolapéldáit Szegeden nem könnyű felfedezni, a szocreál építészet inkább az iparvárosokban tarolt, például Dunaújvárosban. Ott nyomot hagyott a vágy: monumentálisat alkotni, timpanonnal, oszlopsorral, munkásokat ábrázoló domborművekkel díszíteni. Ami Szegeden mégis szocialista realista: a Mars tér környékének lakótömbjei.

– A szocreál építészet az, ami a festészetben a traktoros lány vagy ami a zenében az úttörőinduló. A hatvanas-hetvenes években lazult a szigor, beszivárgott egy kis Illés és Beatles – próbálták szemléltetni a stílust.

A közhiedelemmel ellentétben nem szocialista realista épület tehát a Sellőház, az egykori Égő arany ház a Roosevelt téren, a megyeháza, a buszpályaudvar, a Dugonics téri jegypénztár, és nem azok a panelházak sem. A panelekről nem sok jót mondtak az építészek, de a 60-as 70-es évek föntebb sorolt modern épületei között számos szegedi gyöngyszemet tartanak számon.

Góg Bence és Simó Anna szerint a Dugonics téri jegypénztár iránytű a városban. Fotó: Frank Yvette
Góg Bence és Simó Anna szerint a Dugonics téri jegypénztár iránytű a városban.
Fotó: Frank Yvette

– Modern hangvételű házak, melyek építészetileg megállják a helyüket, megfeleltek a szerepnek, amelyre szánták őket. Kaphatnának új, urbánus funkciót, a retro szellemében lehetne bennük zenebolt, divatos kávézó – gondolkodott el Bence. Anna pedig hozzátette: a kockaépületek rengeteg játékra adnak lehetőséget.

Csak nem hazudni!

A modernista házak iránti rajongásuk mellett tisztelik a történelmi építészetet. Ugyanakkor úgy gondolják, hogy minden kornak a saját technikájával, anyagaival kell dolgozni. Bence ezt így fogalmazta meg: az orvostudománytól is azt várjuk, hogy a mai kor technikájának megfelelően gyógyítson, az építészetben is hazugság lenne a régi korok stílusában dolgozni.

Kimondottan szeretik például a 60-as években tomboló vasbetonláz idején Dianóczky János által tervezett buszpályaudvart. Szerintük a kor nagy vívmánya az épület, ahogy a Tarnai István-féle Dugonics téri jegypénztár is.

– Iránytű a városban, mindenki ismeri. Helyi védettség alá kellene helyezni – állt meg előtte Bence és Anna, majd felhívták a figyelmet a különleges betonhéj szerkezetre. Dicsérték az Oskola utca 27. szám alatti épületet, mert „alárendeli magát a dómnak", és lelkesedtek a Borvendég Béla által megálmodott Oskola utcai barna lakóházért például a műkőbordák, mészkőbetétek és a különleges ablakmegoldások miatt. Mindkét épület újkorában merésznek számított.

– Felújításkor tisztelni kell a ház stílusát – hangsúlyozták, és a nem stílusban tartott renoválás példájaként a Kárász utca és a Dugonics tér sarkán álló bauhaus jellegű, modern épületet említették. A bauhausra egyébként a hatalmas fehér felület, a vasbeton árnyékoló, a minimalizmus jellemző.

Szegedet építészeti szempontból érdekes városnak tartják, de nemcsak az evidens szép épületek – mint a paloták –, hanem például a már említett Oskola utcai Borvendég-ház miatt is.

Olvasóink írták

  • 5. s.nob 2008. július 19. 11:47
    „Nemcsak a Mars (azaz akkori nevén: Marx :-) tér környéken vannak valódi szocreál épületek. Van egy szörnyű példa a Szentháromság (Hunyadi :-) s.úton a Vitéz (Partizán :-) és a Battyhány u. között és két másik is a Petőfi s.úton a Nagykörúton túl, amik a legenda szerint a határőröknek, valamint az akkor Szegedre "száműzött" és akkoriban szimplán "Az Elvtársnő" néven emlegetett G. Fazekas Erzsébet történész professzornak épült szálláshelyként. A száműzetés oka a névbeli G. betű, azaz Gerő Ernő volt. A tanárnő testvére egyébként nem más volt, mint a minden óvodás által ismert "Öreg néne őzikéjét" megköltő Fazekas Anna.
    Az egyébként nem rossz építészeti stílusú Égő Arany ház legendája mulatságos, hiszen ugyan menyit takar el a Dómból, amit az egész városból úgyis látni lehet? A Komócsin-társaság tényleg rémes volt, de azért ennyire hülyék csak nem lehettek. Akkoriban minden város akart valami "magasházat" magának egy jó központi helyen, szerintem csak ennyi van a dolog mögött (hacsak valaki nem talál írásos bizonyítékot, rendes történész módjára).”
  • 4. lilik 2008. július 18. 11:46
    „Sacika ! Minden mondatoddal egyetértek. Nem ártana mindwn szegedinek tudni,hogy az Égő Arany házat tényleg a Dóm eltakarásának érdekében építettette Pol Pot-megye élet-halál ura, Komócsin elvtárs.”
  • 3. arany 2008. július 18. 10:31
    „Az Égő Arany kétszer ekkorára volt terveze, Béni Bácsinak köszönhetjük h nem lett nagyobb....”
  • 2. sacika 2008. július 18. 08:48
    „Ki szereti ezeket a monstrumokat?
    Hangulattalan vasbeton buszpályaudvar és a Dugó téri jegypénztár "formatervezett, odaálmodott" fülkéjével!
    Nem illeszkedik a városhoz, csak megszokta már a szegedi szem.
    Az Oskola utca tele volt műemlékekkel! Ezt kaptuk helyette!
    A magas házat a volt Égő Arannyal azért kellett oda építeni , hogy a DÓM ne látszódjon a múzeum felöl!
    Köszönhetjük Komócsin elvtársnak!”
  • 1. fák 2008. július 18. 08:39
    „Építészek!
    Kicsi, alacsony növényzetet álmodnak a házak elé (lásd : a Fürdő felújítása!), h jobban érvényesüljön az é p ü l e t! A hasznos porfogó zöldfelület totál alárendelt!”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Nagytáskában kistáska – és a többi

Szeged - Póttáska, műanyag nyuszi, fogkefe, vazelin. Többek között ezekre a kincsekre akadtunk,… Tovább olvasom