Délmagyar logó

2017. 07. 22. szombat - Magdolna 20°C | 34°C Még több cikk.

Nem mossuk kezeinket: romlik a higiéniás kultúra

Szeged - Technológiai fejlődés, hamis biztonságérzet, reklámok és a tudás hiánya – főleg ezek miatt romlott a higiéniás kultúra Magyarországon.

Ha gépolajos lesz valakinek a keze, megmossa, mert koszos. Vécéhasználat után ugyanez az ember nem mossa meg a kezét, mert nincs rajta látható szennyeződés. Félünk a buszon a kapaszkodót és nyilvános helyen a kilincset megfogni, pedig a számítógépünk klaviatúráján több baktérium lehet.

A Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv munkatársai szerint a higiéniás kultúra mára sokat romlott, aminek több oka is van. Ezekről beszélgettünk a tisztiorvosokkal.

Biztonság

A civilizáció és az egészségkultúra fejlődése biztonságos helyzetet teremtett, hepatitis A például évente csak 1-2 esetben fordul elő Magyarországon. Az azonban illúzió, hogy ezek a betegségek már nem léteznek. Ennek a hamis biztonságnak túlzó megnyilvánulása például az oltásmegtagadás. Magával a betegséggel nem találkozik a szülő, ezért az oltás kockázatát helyezi előtérbe a betegségével szemben. Pedig a diftéria kórokozója sem nem tűnt el, csak nem talál – a védőoltásnak köszönhetően – fogadószervezetet.

Technológiai fejlődés

A higiéniás éberség csökkenésének másik oka a munkafolyamatok fejlődése. Az élelmiszert gépek gyártják, a technológia fejlődik, az ember – a legfontosabb fertőzőforrás – kevés esetben tud közvetlenül beavatkozni. Ugyanez a háztartásokra azonban nem mondható el, évente 25–30 eseményből 70–80 ember fertőződik meg komolyabban – legalábbis ennyi jut a régiós Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv tudomására. A nagyszüleink még betartották azokat a kockázatcsökkentésre vonatkozó szabályokat, hogy nyers hús szeletelése után nem használjuk ugyanazt a kést készételhez, nem felejtjük kinn a tojást, vagy nem főzünk bizonytalan helyről származó alapanyaggal.

Reklámok

A „minden kórokozót elpusztít" szlogen akár igaz is lehet addig, amíg az ember be nem lép a helyiségbe. Szakemberek tapasztalatai szerint vendéglátóhelyeken sem mindig értik, hogy fertőtleníteni akkor is kell, ha jó szlogennel reklámozott mosogatószert használnak. A higiénia nem kórokozó-mentességet, hanem dinamikus egyensúlyt jelent az ember és a környezet között – hangsúlyozták.

A tudás hiánya

A kórokozókkal kapcsolatban a tisztiorvosok szerint sok esetben a jelenlét és nem a valós veszély izgatja az embereket. A reális veszélyt például nem érzékeli az, aki trágyázza a földjét, aztán amiatti aggodalmában, hogy a kinti vécét kimossa a belvíz, klórmésszel szórja fel a kertet, tönkretéve ezzel a termőképességét.

Elkényelmesedünk, megoldásokat kapunk, ezzel lemondunk a mögöttes tartalmak vizsgálatáról. A kockázattal sok esetben nem találkozunk a hétköznapokban, ezért vétünk a higiéniai szabályok ellen. A megyei Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv még tavaly is találkozott olyan esettel, amikor csecsemőket ellenőrizetlen kútvízzel itattak, vagy egy csárdagazda túlvállalta magát, és az 5–6 órán át 30 fokon tárolt tésztából igazi baktériumtenyészetet állított elő, mire felszolgálta az ételt.

– A higiéniai szabályokat jó betartani, ugyanis tapasztalaton alapulnak – tanácsolták a szakemberek.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Mise, gólok és örömfoci a katolikus papok gyulai teremlabdarúgó Eb-jén

Portugál győzelmet hozott a katolikus papok Gyulán rendezett teremlabdarúgó Európa-bajnoksága. A… Tovább olvasom