Délmagyar logó

2017. 12. 11. hétfő - Árpád -1°C | 13°C Még több cikk.

Nem odafent, idelent dől el a cigány sorsa

Csongrád megye - Tisztességes munka az Azori-szigeteken megtárgyalt Összeurópai Roma Stratégia, de nagyrészt régóta ismert igazságokat fogalmaz meg a cigányságról – mondja az általunk megkérdezett szakértő. Hajdú Géza romológus szerint nincs két egyforma helyzetű és célú cigány közösség, ezért sem sikerült központi programokkal segíteni rajtuk.

Azért él több cigány nálunk és Kelet-Európában, mint nyugaton, mert a XV. század után ott üldözték, itt inkább elfogadták őket. Ezért sem szerencsés most a nagy roma lakosságú országokon számon kérni a rossz szociális helyzetet, élesedő ellentéteket – állapítja meg a Miskolci Egyetem kutatói által készített Összeurópai Roma Stratégia, amelyet az Európai Régiók Gyűlése fogadott el a sokat bírált azori-szigeteki összejövetelen.

Irány a mezőgazdaság? A negyvenoldalas munka szerint az ipari társadalmak által kínált munkalehetőségek nem voltak vonzók a cigányság számára. Ám a gazdasági élet átalakulása, a szervezetek helyett a bizalmi kapcsolatokon alapuló hálózatok erősödése nekik is kedvezhet. Az anyag a Nobel-díjas Theodore Schultz téziseire hivatkozva javasolja, be kell vonni a cigányságot a mezőgazdaságba, a kézműiparba, ügyelni kell arra, hogy gyerekeik megtalálják helyüket az iskolában. Lakhatási feltételeiken csak úgy lehet javítani, ha az új lakást fenn is tudják tartani. A segítésben az önkéntesség elve a legfontosabb: akaratuk ellenére nem lehet segíteni nekik.

– Utóbbival maximálisan egyetértek – mondta Hajdú Géza romológus, aki három évtizede dolgozik népművelőként is cigányok között. Arra kértük, hétköznapi tapasztalatait vesse össze a stratégiával. – Ez egy tisztességes, megalapozott anyag, a legtöbb állításával nem is vitatkozom, főleg azért, mert nem újdonság. Van viszont néhány ellenvetésem.

Hajdú Géza szerint a stratégia épp ott bizonytalanodik el, ahol a megoldásról lenne szó. Fotó: DM/DV
Hajdú Géza szerint a stratégia épp ott bizonytalanodik el, ahol a megoldásról lenne szó. Fotó: DM/DV

Hajdú Géza szerint is fontos tudnia a politikának és a többségnek, hogy a cigányok gondjait, a szociális elmaradottságot, a munkanélküliséget, az iskolázatlanságot és a lakhatást csakis együttesen lehet megoldani. Hiába akarunk tanítani valakit, aki éhes, vagy nem tud enni adni a gyerekeinek: nem fog odafigyelni.

Nem mind ugyanazt akarják. A cigányság, ha lassabban is, mint a többségi nemzet, sokat változott. Régi, erős rokoni kapcsolatokon nyugvó társadalma felbomlóban, új szerveződése azonban még nem elég erős. Különböző rétegeinek mások az igényeik, céljaik. Sokan közülük tehetségük, szorgalmuk révén kiemelkednek, de az erős többségi előítélet miatt nem akarnak a cigányok között maradni. Mások vállalkozók lesznek, és maradnak, de nem érdekük a többiek felemelkedése, mert így lehet őket kevés pénzért dolgoztatni, vagy kamatos pénzt kölcsönözni nekik. Akadnak, egyre többen, akik értelmiségivé válva mégis maradnak, és próbálják megtanítani rokonaikat, ismerőseiket az alkalmazkodásra. Mert ők tapasztalták, hogy ez az első lépcső, a tanulás a második.

Régen azért volt kevesebb a feszültség, mert létezett egyfajta munkamegosztás, amely a cigányoknak és a többségnek is jó volt. Ez azonban már nem állítható helyre, újat kell kialakítani. Minél előbb, mert a két társadalom közötti különbség nőni látszik, ezért a felzárkóztatás egyre több pénzbe fog kerülni. Az ő társadalmuk nem él meg önmagában.

A politikának tudnia kéne, hogy a cigányok gondjait csak együttesen lehet megoldani. Fotó: DM/DV
A politikának tudnia kellene, hogy a cigányok gondjait csak együttesen lehet megoldani.
Fotó: DM/DV

– A másik evidencia, amit régóta mondunk: ezeket a problémákat helyben lehet megoldani. Nem fölülről szervezett, hasznosnak tűnő programokkal, hanem megnézve, mi a közösség szándéka, célja, szükséglete, és arra megoldást találni. Ezért is meggondolandó, milyen uniós pályázatba fog egy közösség, mert ha elfogy a támogatás, és helyreáll a régi állapot, az emberek önérzete mélyebbre zuhanhat, mint ahol eredetileg volt – mondja Hajdú Géza. – Mindenhová kell olyan ember, akire hallgatnak, aki meg tudja fogalmazni helyettük pontosan, mire van szükségük, mert sokat beszélgetett velük. Tudom, egy húsz évvel ezelőtti jól sikerült gyerektábor milyen fontos élmény egy mai fiatal felnőttnek is. A pécsi romológia szakon régóta megfogalmazták, miért nem tetszik a cigánynak az iskola: azért, mert az intézmény kizárja az érzelmi kötődést, holott ez számára nagyon fontos.

Nem szokták a szántást. Ők nem azért tesznek meg valamit, nem azért engedik el a gyereket a nyári táborba, küldik iskolába, mert belátják, hogy az jó. Hanem azért, mert Géza bácsi javasolja, és akkor biztosan jó. De ehhez Géza bácsit hosszú idő óta ismerni kell. Ez nagyon nagy különbség, ismeretlen emberektől nem fogadják el a jó tanácsot. A többségnek és a politikának nincs más esélye: bízni kell abban, hogy az összekötő emberek mindenütt megvannak, előkerülnek. Megesik, hogy a jó szándékú segítő megijed, mert ahogy odamegy, az összes gondjukat-bajukat a nyakába zúdítják. Tudni kell megszólalni, kivívni a tekintélyt, következetesen, és ha kell, keményen fellépni a szabályt szegő, közösséget bomlasztó emberrel szemben. Igenis rá kell szólni, ha előbbre akar furakodni az orvosnál a sorban! A másik nehézség: látni elkötelezett segítőként a többségi társadalomban egyre erősödő előítéletet, amelyet negatív irányba gyorsan befolyásolhatnak szörnyű események, eltüntetni azonban csak hosszú időn át látott pozitív tapasztalatok fogják. Ezt a helyzetet azonban meg lehet élni kihívásként is.

Hajdú Géza szerint a stratégia épp ott bizonytalanodik el, ahol a megoldásról lenne szó. Nem ért egyet azzal, hogy a mezőgazdaság fel tudja szívni a cigány munkanélkülieket, és így boldogulni fognak. – Nem véletlen mondták régen, hogy nem szokta a cigány a szántást. Ismerik ők a mezőgazdasági munkákat, de nem gazdálkodnak, mert a többség a mának él. Azonnal szereti látni munkájáért a fizetséget, fél évre előre nemigen tud tervezni – így a romológus. – Három hagyományos mesterséget hoztak magukkal, még Indiából: kézművességet, állattartást, kereskedelmet. A kertészkedéssel próbálkoztak nálunk korábban, a Böcs Attila-féle dombos-ágyas kultúra sem hozta azt, amit vártak tőle. Lehet azért kísérletezni vele, ahogy a szolgáltató szektorba is be tudnak illeszkedni sokan, a zömöt azonban csak hagyományosan zárt munkahelyeken tudom elképzelni. Ahol többen tudnak együtt dolgozni, és a képzetlenebbet segítik a többiek.

Olvasóink írták

24 hozzászólás
12
  • 24. bánki 2012. január 08. 10:45
    „18. maros50 2012.01.03. 07:24

    Észrevetted, hogy a roma közmunkást én fizetem.

    Észrevetted, hogy 3-16 éves koráig a gyereket én iskoláztatom és én etetem.

    Na akkor ..... minimum elvárásom, hogy levezetésként ganézzon a közterületen ha már maga körül nincs erre igénye !”
  • 23. maros50 2012. január 04. 08:02
    „mezopeti!
    Sok mindennel egyetértek az általad elmondottakkal azonban,hogy"képtelenek beilleszkedni" vitatott kérdés.A romák élethelyzetének alakulásnak történelmi gyökerei vannak.A romák ott laknak ahol a falú véget ér ahol sok esetben nem vezet út,nincs járda, alapvető emberi szükségletek nincsenek meg.A hatalom nem teremtette meg annak lehetőségét,hogy emberibb körülmények között éljenek.Ma sincs másképp,bár megjegyzem,hogy javultak az állapotok.Egyszer már írtam,hogy a roma közmunkások saját környezetüket nem takaríthatják mert a helyi önkormányzatoknak nem fontos. Putri körülmények között élőknek nehéz kitörni ahol nincs víz,villany a tanulás feltételei nincsenek meg.Tetézi a helyzetet az is aki tanul és ne tán diplomát szerez az is árkot takarít.A közmunka programban résztvevők foglalkoztatása is csupán három hónapig tart. Így ezen szülök gyermekeinek tanulása, taníttatása nem megoldott.Az elmúlt időszaknak a legnagyobb bűne az volt,hogy segélyen tartották a romákat és ez baj.A körülményeket kell emberivé tenni,hogy eldöntse a roma akarja e szántást vagy sem.Nem halat kell adni,hanem hálót, csak meg kell mutatni,hogy hol kell halat fogni.Könnyű annak beszélni aki nem éhes.Egyszer ki kell próbálni 28000 forintból megélni,gyermeket nevelni netán háztartást vezetni.Az integrációnak feltételei vannak és ára. A feltételeket nem a romák szabják meg.Ha rövid időn belül nem lesz változás a roma kérdés lázadáshoz vezet.Mint optimista ember bízom a kormány roma stratégiájában! Az,hogy a roma stratégiát hol vitatják meg számomra nem fontos. Tőlem Gyöngyöspatán vagy a cserepes soron is meg lehet vitatni,csak legyen változás roma kérdésben.”
  • 22. mezopeti 2012. január 03. 22:32
    „Kedves zsóka!
    Amit írsz az már a jelen, sőt a közelmúlt!

    Az a fajta integráció, amit ma erőltetnek sehová nem vezet, teljesen elhibázott.
    Vagy teljes elszakítással lehet őket integrálni, vagy lassabb, a többi gyerekkel párhuzamosan, de külön szoktatni őket a társadalmi normákra.
    Én úgy látom, és láttam gyerekkoromban is, hogy képtelenek beilleszkedni. Ezt lehet jóhiszeműen is magyarázni, ám abból is az előbbi mondatomban megfogalmazottak következnek.
    Tegyük fel, hogy elfogadóak és megértőek vagyunk. Tegyük fel, hogy elhisszük igyekszik a gyerek beilleszkedni. Mit tapasztalhatunk? Olyan különbség van köztük és a többség(?) között, hogy az óvodában és az iskolában is rögtön kudarcélménye van. Nap mint nap. Ha emberszámba vesszük, akkor normális dolog azt gondolni, hogy egy gyereknek a mindennapi kudarcélmény nem ösztönző dolog. Ő nem érti a másik világot, a nevelők nem értik az ő világukat. És a családban sem kapják meg a támogatást. "Meg kell verni a tanárt." Ez a módi. Inkább a gyereknek adni két jó nagy fülest és leültetni a tankönyv mellé. Aggresszívak. És a PC nyivákolók és sajtó még adja is alájuk a lovat. A "rászizmus" árnyékától is való félelemben velük szemben a mérce sem egyenlő, sőt látszólag igen részrehajló.
    Tanulás és munka. Ez az egyetlen út és esély. Nincs ez máképp más nemzetiségekkel, más országokban sem. A bushman is csak így tud megélni Afrikában.
    Alkalmazkodni pedig nekik kell, mert a többségi társadalom általánosan jó és elfogadott szabályai azok amelyek alapján eljuthattunk a XXI. századba.
    Ettől még a színes és értékes kultúrájuk megőrizhető és megőrizendő. De nem lehet helyes kultúrának nevezni a bűnöző, agresszív életmódot, a koszt, a rendetlenséget, a pusztítást maguk körül, amely kis gyermek kortól mintaként előttük áll.
    A fenti feltételes módot pedig azért használtam, mert az emberek tapasztalata nagyon rossz, és egy-egy rossz élményt nagyon sok pozitív dologgal lehet csak feledtetni, "kiváltani".
    Nem tartom helyesnek a politikailag korrekt (PC) megnyílvánulásokat, mert csak a homokba dugják a fejüket az így nyilatkozók.
    A megújulás esélye csakis bennük és náluk van, ehhez minden segítséget megkaptak, megkapnak. Azt, hogy ezzel hogyan élnek, minden nap tapasztaljuk. Én sajnálom és bosszant, hogy annyi életerős esetleg tehetséges fiatal lóg a semmiben. A helyzet fenntartása sokaknak érdeke ám nem a többségnek. Helyzetüket egyes körök kihasználják, majd eldobják őket (politika, cigány uzsorások, stb.). Ébresztő cigányok! De nem botot meg kést kell ragadni, hanem lapátot és ceruzát. És aki visszahúz benneteket, na azt nyugodtan helyben lehet hagyni. És még valami: ehhez áldozatok kellenek. Életek. Egy vagy két generáció de minimum 15-25 év mire látható az eredmény. Eddig tart míg két generáció kijárja az iskoláit.
    De szeretni nagyon sokáig nem fogják, fogjuk őket. Az óriási bizalmatlanságot nagyon-nagyon nehéz lesz lekűzdeni. Erre nem elég sem vas, sem törvény. Csak a tapasztalás és az idő.
    Nagy tisztelet azoknak a cigányoknak akik ezt már felfogták és kiemelkedtek a mélységből. Nekik élére kell állni a változásnak: cselekvéssel , neveléssel, példamutatással, munkaadással.
    A helyi vajda tegyen rendet, tartsa a szigort, de ne rabolja ki a sajátjait (se), az asszonyok pedig otthon követeljék a rendet, a munkát. Nagyon sok dolog nem pénz, hanem akarat kérdése.
    De ez csak elmondva, leírva ilyen egyszerű. De a célok világosak, szerintem.
    Hajrá!”
  • 21. zsóka 2012. január 03. 10:53
    „Bárhogy is berzenkedtek, akkor is az integráció az egyetlen lehetőség. Ha ez a helyzet marad, akkor 10-15 év mulva olyan hatalmas létszámú "halmozottan hátrányos helyzetű" fiatal ember lesz, hogy már nem lehet velük mit kezdeni.
    Mivel nem lesz képzettségük, nem lesz munkájuk, viszont lesznek igényeik, szerintetek honnan fogják beszerezni az ehhez szükséges pénzt? Hát igen..... Tőled, tőlem és bárkitől.”
  • 20. szentmiki 2012. január 03. 08:50
    „15. bakosandras, Üdvözlöm, a tények nem gyűlölködések , azért mert valaki becsukja szemét és nem beszél róla vagy éppen tagadja , a bajt még nem oldotta meg sőt, szerintem épp ellenkezőleg...”
  • 19. maros50 2012. január 03. 07:38
    „12.radic!
    Nagyon extrém szélsőséges példát hoztál fel én nem erről beszéltem,hanem arról,hogy maradjunk a Te példádnál amikor
    roma diplomás óvónő,pedagógus saját fajtáját nem oktathatja mert nincs lehetősége csak árkot takarítani. Megfog változni a helyzet az iskolák államosításával és megszűnik a kiskirályiság.A roma stratégia erről is szól.
    18.Lacipapa68!Egyetértek!”
  • 18. maros50 2012. január 03. 07:24
    „14.bánki!
    Azt észre vetted-e,hogy a roma közmunkások a nem cigányok szemétjét összeszedik és a saját környezetükben pedig nincs lehetőségük mert az nem fontos a munka irányítóknak.Ez nem csak baksi jelenség hanem országos trend.Sajnos ez van.A roma szemét nem annyit ér mint a nem roma szemét?”
  • 17. lacipapa68 2012. január 03. 02:15
    „Amilyen ütemben változik meg a cigányok életfelfogása,olyan ütemben fog megváltozni a társadalomban elfoglalt helyük is.”
  • 16. mezopeti 2012. január 02. 21:29
    „Úgy tűnik, mintha Hajdú "ráj" nem ezen a bolygón lakna. Már amit a jövő gondol. A problémák egy részét jól látja, bár túlzottan megengedően nyilatkozik. Szerintem.
    És hogy mi az ami lent dől el?
    Íme:
    http://www.youtube.com/watch?v=GtailsAamUA&feature=player_embedded

    Na innen q nehéz előrébb jutni, amíg ez a "kultúra" része!!!

    És akkor még az egyenlő mércéről nem is beszéltünk.”
  • 15. bakosandras 2012. január 02. 20:08
    „Jó estét mindenkinek! Örülök, hogy így sikerült összehoznom önöket egy kis gyűlölködésre.”
  • 14. bánki 2012. január 02. 18:42
    „30-40 éves építőipari tapasztalattal én is romológus vagyok.
    pl. a képen látható házban tuti hogy romák laknak. Látszik a füvön, kosz, mocsok műanyag csomagoló maradványok !

    Gurulj végig Bakson ! Na melyik része a Mária telep ? A ,,phd" szükséges, de nem elégséges feltétele a helyes válasz !”
  • 13. qrumpli 2012. január 02. 17:50
    „Két roma beszélget:Komám te hol dolgozol?
    Pillanatnyilag sehol. Há ott né hádd!”
  • 12. radic 2012. január 02. 17:29
    „11. maros50 2012.01.02. 17:14

    "romákat nem kell beilleszteni a többségi társadalomba,hanem felzárkóztatni kell őket."

    Nem kell itt felzárkóztatni senkit sem. Aki akar, az felzárkózik. Aki meg nem akar, azt nem szabad kényszeríteni semmire, de ne is tartsa a markát semmiért sem.

    "Legyen esélyük és lehetőségük a magyarokkal együtt dolgozniuk."

    Van lehetőségük együtt dolgozni. Csak nem a puccos állásokban. De ez nem azért van, mert cigány az illető, hanem mert ezen állásoknál általában tolonganak a magas képzettséggel rendelkező munkanélküliek. Tegye a szívére a kezét és mondja úgy, hogy maga nem a kétdiplomást alkalmazná szellemi munkára, hanem egy 8 általánossal rendelkezőt.”
  • 11. maros50 2012. január 02. 17:14
    „7.Szent Miki komám!
    Ha kicsinyuszitól kellene tanulni a roma nemzetiség helyzetét és követni az ő tanait a kopasznak is hajmeresztő vállalkozás lenne.
    9. paprika56!
    Minden alapot nélkülöz állításod. Először is a romák 50% nyolc általános iskolát végzett. A középiskolát végzett arányuk 30% és 2%-a diplomát végzett.A romákat nem kell beilleszteni a többségi társadalomba,hanem felzárkóztatni kell őket.Legyen esélyük és lehetőségük a magyarokkal együtt dolgozniuk.Többek között a kormány roma stratégiája erről szól.Karlendítésre pedig nincs szükség.Szebb jövőt!”
  • 10. favágó 2012. január 02. 14:25
    „Úgy nézem nincsen vicces kedvében valaki!:-)”
  • 9. papika56 2012. január 02. 14:01
    „T. 2.
    " roma diplomás árkot takarít ...."
    SAJNOS nem csak ő ! Ha nem a magyar diplomás is !!!!
    MUNKAHELY !!!!!!!magyarnak---cigánynak is !!!!!
    a cigányok 90 % analfabéta !!!! Se dolgozni, se beilleszkedni NEM akarnak !! Több száz éve sem sikerült nekik !!!!
    A jogaikat nagyon tudják ---DE A KÖTELESSÉGÜKET : NEM !!!!!
    <moderálva>”
  • 8. Queenmargareth 2012. január 02. 13:40
    „romológus:)és fizetik!!!van ilyen "meló". oszt ezt nem tudták vóna mögtárgyalni pl Gyöngyöspatán egy putriban?Csak, hogy átérezzék teljesen a romák helyzetét....”
  • 7. szentmiki 2012. január 02. 12:32
    „maros50, téged nagyon félre informáltak!!!! Kisnyuszitól tanulhatsz bátran, pedig Ő is lightosan adja elő.”
  • 6. kumisz 2012. január 02. 11:16
    „Hajrá maros50!!!”
  • 5. Beroesz 2012. január 02. 09:17
    „Hajdú Géza talán nem azt a változatot olvashatta, amelyet kitettek az internetre, mert az egy közhelyekkel telefirkált sajtpapír.”
24 hozzászólás
12

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Gálvölgyi János nagypapaként az unokájáért imádkozott

Gálvölgyi János hisz abban, hogy mindenkinek van egy „forgatókönyve", a körülmények többnyire tőlünk függetlenül alakulnak. Tovább olvasom