Délmagyar logó

2017. 10. 20. péntek - Vendel 9°C | 24°C Még több cikk.

Nem szabhatjuk a hajókhoz a Tiszát

Szeged - A Tisza most folyó. A csongrádi duzzasztó szinte tóvá tenné. A következmények nagy része fölmérhetetlen, bár az valószínű, hogy az 1234 óta ismert alpári égerláp eltűnne. Megéri belevágni? – felel a kérdésre kérdéssel Szalma Elemér. A szegedi hidrobiológus elmondta, miért titkos a folyó mederdomborzati térképe.
A Tisza életében 40 évig tartott a szennyezés korszaka. A 70-es évektől az emésztőkbe, felszíni vizekbe napi 2,3 millió köbméternyi mocsok jutott. Ami nem közvetlenül a Tiszába folyt, az is odaérhetett, mert a talajvíz és a felszíni vizek között folyamatos az áramlás. A szennyvíz-csatornázási programok a szennyezőforrást csökkentették. A folyó vize most kémiai és biológiai értelemben is tisztul, a kutatók olyan fajokat találnak, amelyekkel legutóbb a 60-as években találkoztak. Elkezdődött a tisztulás kora – vázol egy összefüggést Szalma Elemér főiskolai docens, az SZTE Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Karának oktatója.

Nem szabhatjuk a hajókhoz a Tiszát. Fotó: DM/DV
Nem szabhatjuk a hajókhoz a Tiszát.
Fotó: DM/DV

A minap a Magyar Biológiai Társaság Entz Géza-díjjal ismerte el munkáját, ezt a kitüntetést kétévente egy kutatónak adják át. A hidrobiológus vízi és mocsári növényekkel foglalkozik, 1983 óta tagja a Tisza-kutató Munkacsoportnak. Kidolgozott egy élővilággal kapcsolatos minősítési rendszert, amelyet most minden hazai vízügyi szervezet használ. A Tiszát érintő, lapunkban is gyakran fölvetődő kérdések kapcsán arra hívja föl a figyelmet, mindent annak tükrében érdemes nézni, hogy a folyó állandóan változik.

Piros víz

Olvasóink jelezték: ismét piros a gyálai Holt-Tisza. A 160 hektáros, 4,25 millió köbméteres víztérfogatú morotva állat- és növényvilága az egykori folyóét őrizné, ám inkább a 60-as, 80-as évek lenyomatát viseli magán. Az ide vezetett konzerv- és kábelgyári, vágóhídi szenny, a termálvíz, valamint a kiskertek szikkasztóiból bemosódott lé egy-másfél méteres iszapot termelt. Ebben például 2003-ban elszaporodott a bíborkén-baktérium, ez festette be bordóra a vizet, ez termelte a fehér és zöld habot a zöldhatóság akkori vizsgálata szerint. A holtág rehabilitációja idő közben elkezdődött, a probléma azonban a jelek szerint még mindig fönnáll. Az ATI-KTVF írásban kérte a mostani elszíneződés okát firtató kérdésünket, és későbbre ígért választ.

– Nem csak a Tisza, az egész Kárpát-medence. Magyarország területe évente kisebb lesz egy futballpályányival, a Kárpátok nyomják össze – mondja a hidrobiológus. – Ez a geológiai folyamat hat egész vízrendszerünkre. Volt idő, amikor a Duna Szeged tájékán találkozott a Tiszával. Folyóink vándorolnak, az árvízvédelmi töltések által fenntartott állapot 100-150 évig maradhat változatlan, utána új megoldást kell keresni. Ezek lehetnek a vésztározók.

A csongrádi duzzasztógát, a Homokhátság elsivatagosodását megállító Duna–Tisza-csatorna terve nem illik bele ebbe a folyamatba a biológus szerint. – A terv helyben próbál megoldást keresni, figyelmen kívül hagyva, hogy a Kárpát-medence vízrendszere nem ismer államhatárokat. Ami a sivatagosodást illeti, a Duna–Tisza közén gravitációsan áramló víz dél felé mozog, és ahol feljön a Vajdaságban, az Európa egyik legjobb termőterülete. Ott nagyon olcsó az öntözővíz, és szó szerint pocsékolják. Másrészt, amikor áttértünk az ásott kutakról a mélyebb vízadó rétegek bányászatára, az intenzív kitermelés miatt depressziós tölcsérek keletkeztek, ezek is szívják a vizet. A Homokhátság problémáját ez a két jelenség együtt okozza. Közös vízpolitikával lehet megoldani, különben csak kiszúrunk egymással és magunkkal.

Szalma Elemér szerint a csongrádi duzzasztással az az alapvető gond, hogy kiszámíthatatlan, milyen következményei lennének.
– Egy folyó árad, apad, a duzzasztott szakasz viszont egy viszonylag állandó szintű tó. Ez két külön világ. A vidék egyik legkülönlegesebb területe az alpári medence, nemcsak Zalán futása, hanem például az égerláp miatt, amelyet 1234-ben említ az első írott forrás. Nem tartunk ott, hogy megmondhatnánk, ez például megmaradna-e. Szerintem, ha a hajózhatóság a cél, nem a folyót kell a hajóhoz idomítani, hanem fordítva.
A vízlépcsőpártiak leggyakoribb érve, hogy a kiskörei víztározó, vagyis a Tisza-tó is értékes környezet.

Szalma Elemér 1983 óta kutatja a folyót. Szerinte az árvízvédelmi gátak itt csak 150 évig jelentenek megoldást. Fotó: Schmidt Andrea
Szalma Elemér 1983 óta kutatja a folyót. Szerinte az árvízvédelmi gátak itt csak 150 évig jelentenek megoldást.
Fotó: Schmidt Andrea

– Azok a természeti értékek ott voltak az 1974-es elárasztás előtt is – mondja a kutató. – A felső bögéknél lévő holtágak azért maradtak változatlan élőhelyek, mert nemcsak fentről, hanem alulról is kapnak vizet. A rétegzettség változatlan maradt, így a rétegekre jellemző élővilág is. Ezt geológusok és hidrobotanikusok együttes kutatása bizonyította, ebben nekem is részem volt. Ha az eredeti terv szerint ezeket a holtágakat összekötik és átöblítik – mondván, oxigénmentes rétegek vannak benne –, minden tönkremegy. Bizonyítottuk, hogy ilyen rétegzettség nemcsak szennyezés miatt fordul elő, természetes folyamat is lehet. A kiskörei tározó így tényleg különleges hely, ott megvalósítható a nagy álom. Az ember beállít néhány paramétert, és tényleg az történik, amire számított: terjedni kezd a tündérrózsa.

Természetvédő mérnökök

Természetvédelmi mérnök szakot készül indítani a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar Alkalmazott Természettudományi Intézete, a Mezőgazdasági Főiskolai Karral közösen. Szalma Elemér azt mondta, erre van kereslet, és várhatóan lesz is, részben az Unió vízkeretirányelvében vállalt kötelezettség, az ehhez kötődő munkák révén, és mert a következő évtizedekben tényleg egyre fontosabb kérdés lesz, mi történik a vizeinkkel.

Nem nyilvános

A cianidszennyeződés után elkészült a Tisza mederdomborzatának térképe, háromdimenziós térinformatikai adatbázissal, amely azt is nyilvántartja, hol milyen az aljzat. Ezt elsősorban azért nem hozták nyilvánosságra, mert kikövetkeztethető belőle, hol lehet több hal. Egy ilyen térkép alapján haszonleső emberek teljesen lerabolhatnák a folyót. A hidrobiológus nem említ halászt, horgászt, kártékony emberekről beszélt.

Olvasóink írták

42 hozzászólás
  • 42. robke42 2013. június 10. 00:52
    „Annyit sikerült leszűrnöm ebből a kis vitából, hogy a hozzászólók nagyon szűk látókörűek és determinisztikus érveléssel próbálták védeni vélt vagy valós igazukat még akkor is, ha nem is arról vitatkoztak, amiről a cikkben megszólaló kutató szólt. Arra buzdítanám a hozzászólókat (ha nem lennének ilyen eleve elrendelők, és szemellenzősek), hogy szélesítsék ismereteiket a témában, és utána folytassák a diskurzust. A mindenkori döntéshozóknak szerintem az lenne a feladata, hogy a 19. század óta folyamatos folyamszabályozási tevékenységek hatásait, következményeit elemezve, a ma és a jövő elvárásaival összhangba hozható hosszú távú vízgazdálkodási politikát alkossanak meg a szomszéd államokkal közösen, és ezt kezdjék el megvalósítani. Elébe kéne menni annak a kb. 100-150 évnek, mert lehet, hogy annyi időnk sem lesz, és kapunk a természettől az eddigieknél sokkal nagyobb "pofonokat".”
  • 41. történész 2013. június 04. 14:28
    „40. szabójóska 2013.06.04. 12:44
    Az ember mióta tud beszélni azóta e tevékenységet tágan értelmezi.NORMÁLIS ember esetében a diskurzus során sok minden szóba kerül,nem csak a na mi újság.tehát az itt kommentelők egy része a cikket vitaindítónak tartja -nagyon helyesen- és tovább ragozza mint az élet teszi.Én állítom,hogy ez így van jó.nagyon technokrata álláspont ami ma központilag divik már a nép arról beszéljen amiről kérdezik,majd lesz egy lehet hozzá nemértő és eldönti jól beszéltél -e.
    A diskurzus elég tág dolog lehet ha egy dologról pont a Tisza és hajózás a téma .Arról halgatnak a bölcsellők,hogy a folyónak az életterét egyre jobban szűkítjük.Újgazdagék közvetlen Tisza partra építkeznek és majd elvárják,hogy az állam pontosan mi védjük meg a vagyonát.A vízszint növekedés viszonylagos szám....ha valaminek csökkentem a keresztmetszetét akkor nő a magassága,tehát a mederben levő vízoszlop magasságát nem mindig a rémhíres sok hó-víz okozza,hanem az,hogy szép csendben lopkodjuk a folyó életterét,szűkítjük az árterek ,nagyságát Nagyon sok új gazda húz mostanság az ártéri földjei:????? köré szerinte !!nyúl gátat és folytat intenzív védekezést,holott az az ártéri ellopás lehet,hogy 100mmm vízszint növekedéshez vezethet városunknál.A természetet mi sosem fogjuk véglegesen legyőzni az utolsó szó az ővé lesz.”
  • 40. szabójóska 2013. június 04. 12:44
    „27. Szalma docens úr meddig kell idomítani? Látja mindig vannak akik értik,akárki akármit mond. Gondolkodni meg nem tudunk,csak vigyorogni. A hülyeségekből meg a politikai bozótba menekülünk.”
  • 39. történész 2013. június 04. 12:00
    „35. ifj. Nagy Gábor 2013.06.04. 09:07
    legalább te vedd komolyan ezt a témát.Mond meg nekem hány mederszabályzó úszómű tartózkodik most a Tiszán.
    Valamiikor amikor 89-előtt volt mederszabályozás akkor bizony voltak kőgátak,sarkantyúk amelyek gyorsították illetve lassították a sodor vonalat.Ma jóformán még nyomaik sem találhatók.csak egy pl ferencszállási patfal már a töltés lábazatát mossa ..mikor is kövezték az meg utoljára ?
    Ne a fényképek beszéljenek hanem a tények A múlt rendszerben szegeden volt 14 foka uszály (200 vagonos) FK308-as ,FK-216-os vontató hajó,FK 125-ös kotróhajó FK 316-os elevátor hajó ,továbbá a king holland kotró. És mit csináltak ? mederszabályozást.Nagyapád ha lement a Tisza partra akkor ő még látott gőz kotróhajót is itt a Tiszán.
    A sarkantyúk,kőgátak biztosították mint vízvédelmi művek számunkra a hajózási utat.Olyan sodor vonal volt ez,hogy minden hajóvezető kollégám simán elmentünk a folyón térkép nélkül a 70-ess években.
    A hajózás sosem arról szólt,hogy egy hordalékkal feltöltött mederben hogyan hajózzunk.A Tisza ezen a része lelassul és bizony feltöltődik gázlókat épít ahol lapos fenekű sajka ide vagy oda de az sem megy el.A folyamszabályozás itt sok hozzá nem értő fejében csak úgy jelenik meg mint gátépítés,új meder vágás, pediglen messze nem az.És végül ma ha lobbit félre tesszük a vízi szállítás a leggazdaságosabb és legolcsóbb.”
  • 38. apuka 2013. június 04. 10:48
    „Szalma urat jó szakembernek tartom, de a szövegben van egy-két kisebb tévedés. Az "égig érő gátak" a magukat zöldnek bélyegzők egyik fő ostobasága. A tiszai gátak jó része nincs kiépítve arra a méretre, ami az évtizedek óta létező előírás. Sok helyen nem is a magassággal van gond, hanem a paplan, háttöltés és egyéb tartozékok hiányával. Ha egyszer valami csoda folytán a gátrendszer teljes méretében kiépülne (a laikus észre sem venné a különbséget), az hosszú ideig bírná a még ennél magasabb vizeket is. Ez kiegészítve az új Vásárhelyi-terv további lépéseivel (hullámterek tisztítása, akadálymentesítése, vízgyűjtők kezelése), hosszú idejű megoldást adna. A vésztározók a nem megfelelő vízgyűjtő gazdálkodásunk kárai ellen védenek, nem problémát oldják meg. Ha valaki olyan töltést akar látni, ahol 2006-ban sem volt komoly védekezés, az nézzen át Gyálarétnél a szerb oldalra.”
  • 37. apuka 2013. június 04. 10:04
    „Megjegyzem, hogy az emlegetett Európában folyamatosan szüntetik meg a folyószabályozási műveket, "akadály mentesítik a folyót". A hajózás fejlesztése csak olyan vízfolyásokon lehetséges, ahol komoly mennyiségű árut kell szállítani. A Tisza nem ilyen. Ha a Tisza Hegyeshalomtól nyugatra lenne, akkor előszőr is korlátoznák a szúnyogok mennyiségét (bár ez nem környezetbarát), és olyan infrastruktúrát építenének ki a turizmushoz, amivel jelentősen több pénzt lehetne keresni, mint bármely vízi szállítással, sokkal több embert tartana el, több munkahely jönne létre. Rá kellene újra jönni, hogy nem a "vas és acél országa" vagyunk, nem olyanból kellene megélni, amihez egy folyót hajózhatóvá kell tenni. Ebben a fórumban is sokan csak nosztalgiáznak, olyan időszakokat emlegetnek, amikor teljesen más volt a közlekedés infrastruktúrája.”
  • 36. ifj. Nagy Gábor 2013. június 04. 09:16
    „31. megnemmondo
    "Más: ha megnézünk régi 50-60-70 évvel ezelőtti képeslapokat, fényképeket a szegedi rakpartról, akkor bizony bitang sok hajót látunk. Hány duzzasztó volt akkor a Tiszán? És most hány hajó van? Néha ezen is el lehet gondolkodni."

    Akkor mennyi és milyen közút volt és mennyi kamion? A Dunán ennek ellenére miért van most is sok teherszállító hajó?

    Ezen is el lehet gondolkodni.”
  • 35. ifj. Nagy Gábor 2013. június 04. 09:07
    „22. kormoska
    "A folyók agyonszabályozása nem vezet semmi jóra!
    Miért kell folyton beleszólnunk a természet rendjébe?"

    Nem kell, de akkor az Alföld nagy része ma is mocsár lenne, annak minden következményével együtt...”
  • 34. achilleus 2013. június 03. 19:38
    „29. történész 2013.06.03. 16:00
    Kérlek szépen, olvasd már el akkor 6. Rozsdás 2013.06.02. 15:37 hozzászólását, amelyre utalni bátorkodtam. Egyébként a "szentandrási" duzzasztó avatásán Horthy Miklós is megjelent, jelenleg a Jobbikos polgármester vezette önkormányzat azon dolgozik, hogy áramot is termeljen. Kicsit tényleg hosszú a hozzászólás, de talán megéri azt is átolvasni, de - ha lehet - akkor ne olyan felületesen és előítéletektől terhelten, mint az enyémet.”
  • 33. csonakos 2013. június 03. 18:53
    „"Más: ha megnézünk régi 50-60-70 évvel ezelőtti képeslapokat, fényképeket a szegedi rakpartról, akkor bizony bitang sok hajót látunk. Hány duzzasztó volt akkor a Tiszán?"
    Egy a gond! - akkor folyamatos volt a meder kotrása! Már évtizedek óta nincs! Ez is a bajok okozója! Talán a "legjobb az lenne ha a Tisza egy eresz volna"! Hol van már a régi meanderező folyó! Erről nem szól a cikk!
    történész barátom, te aki a Tisza szerelmese vagy még sokunkkal együtt! Azok akiknek nincs egy vonalvizsgájuk, nincs matrózkönyvük, nincs egy B vagy C kategóriás vizsgájuk azok nehezen fogják megérteni amit írsz! Azok akik egy Z uszályon nem töltöttek el egy napot sem, fogalmuk sincs te miről is beszélsz! Egésznap figyeltem a hszeket és bizony nem sok értő ember szólt!”
  • 32. NP1 2013. június 03. 18:18
    „megnemmondó
    "A délnek folyó víz visszatartása öntözésre, ilyen-olyan célra más módokon is lehetséges, nemcsak duzzasztással. Ne adj Isten még olcsóbban is." - erre a megoldásra kíváncsi lennék -nagyon!!!!”
  • 31. megnemmondo 2013. június 03. 17:17
    „Viszont a légifotó a cikknél szuper! Ha jól megnézem,a téli kökötőben a jobb alsó sarokban nem szegény IV.Károly szomorkodik???
    Hölgyek és Urak! Én el vagyok szomorodva, hogy milyen hatásos az agymosás. Miért is? Mert sok hozzászólásból az jön le, hogy: 1. "a Tisza szabályozása úgy van jól ahogy van" (már tudjuk, hogy nem jól van), 2. "a duzzasztó milyen jó dolog" (megóv árvíztől, tűzvésztől, marhavésztől, dögvésztől - ez persze nettó nem igaz), 3. "több duzzasztó=több hajózás" (na ez se igaz).
    Csak 2 apróság még:
    A délnek folyó víz visszatartása öntözésre, ilyen-olyan célra más módokon is lehetséges, nemcsak duzzasztással. Ne adj Isten még olcsóbban is. (Esetleg régi térképek nézegetése is hasznos lehet.)
    Más: ha megnézünk régi 50-60-70 évvel ezelőtti képeslapokat, fényképeket a szegedi rakpartról, akkor bizony bitang sok hajót látunk. Hány duzzasztó volt akkor a Tiszán? És most hány hajó van? Néha ezen is el lehet gondolkodni.”
  • 30. történész 2013. június 03. 16:17
    „És itt azz zemberek nem a tudós úrral vitatkoznak hanem egymással, remélem nem vagy abban a helyzetben még,hogy ezt megtiltsd. Elképzelhető majdan, na szóval ha akarunk még a Duna deltára is kitérhetünk,vagy Bős Nagymaros vízlépcsőre ahol mi keményen szívunk az erőmű miatt,és ami a lényeg a minta kavicsok már nem jönnek le a Dunán tehát ígyis ugyis elakadnak a duzzasztásnál nekünk meg oszt alig van áramunk...érted...”
  • 29. történész 2013. június 03. 16:00
    „27. achilleus 2013.06.03. 13:51

    Látszik nem, bírsz ideológia nélkül meglenni .bele pusztultok ha a népet nem hajtjátok a Horti korszakba...miért nem már mindjárt Werbőczit isteníted..Okos uraság...minden hajónak van merülése ..ha sokat jártál volna a Tiszán akkor vitatkoznék veled..nem ladikkal hajóval.politikába mocsekul otthon érzed magad de azért a hajózást hagy már meg annak akinek vizsgái vanak hozzá..és járta is a vizet.nem Hortí ladikkal vagy nevezzük sajkával.”
  • 28. demos 2013. június 03. 14:57
    „Akármibe mernék fogadni,ha a "politika" AKARNA vízlépcsöt Csongrádnál,akkor 25 professzor irna hasznosságáról sokkal de sokkal tudományosabb tanulmányt.Az öshonos "kerti tengelic" és a "tyuk mellü tiszai csík" esetleges kipusztulását előre megjósolni persze lehet,legfeljebb ha nem törénik meg,ki emlékszik arra aki ezt jósolta. A professzor urnak javaslom,inditson aláirásgyüjtést a tiszai gátak elbontásáért hiszen az is oly nagy mértékben megváltoztatta alföldünk jellegét.Szóval annyit ér ez a "szak" cikk amennyit fizettek érte!!”
  • 27. achilleus 2013. június 03. 13:51
    „Úgy látom, a leginkább kifogásolt megjegyzése Szalma docens úrnak a Tisza hajózhatóvá tételével kapcsolatos. Pedig mit is mondott ezzel kapcsolatban? Összesen ennyit:
    "Szerintem, ha a hajózhatóság a cél, nem a folyót kell a hajóhoz idomítani, hanem fordítva."
    Magyarán, egy szóval sem említette, hogy hajózásra nincs szükség. Mindössze arra mert célozni, hogy" ha a hegy nem megy Mohamedhez, akkor Mohamed megy a hegyhez. ", azaz olyan hajókat kell alkalmazni, tervezni, amelyek a szokásos kotrás mellett sem túlságosan mély merülésűek, ilyenek remekül eljártak a Horthy-korszakban, amint arra egy korábbi hozzászóló idézett is erről, mindenféle extra duzzasztás (folyóidomítás) nélkül. Az mindenesetre meglepő, mennyien gondolják magukat szakembereknek például olyan kérdésekben, amelyeket ő személy szerint vizsgált, ld. pl. Kisköre kérdéskörét. Hozzászólásom persze nem akar vitát nyitni mindenféle részletkérdésben, de legalább olyasmivel ne vitatkozzunk már, amit nem is mondott.”
  • 26. jq 2013. június 03. 13:49
    „Szerintem Szegeden - akár van duzzasztás akár nem - kútvizet iszunk, kedves történész, de javíts ki, ha nem így van”
  • 25. wg62 2013. június 03. 13:47
    „Építőmérnökként azt mondom, hogy ez ritka nagy marhaság.
    Sokszor egy-egy bolond "zöld" párti, az ilyen "szakértői" véleményével hihetetlen károkat okoz az embereknek, mondva csinált környezetvédelem mögé bújva.
    Csak meg kell nézni az elmúlt 100 év vízlépcső építkezéseket például a Rajna-Majna-Duna térségben. Sajnos a "zöldeknek" már nagyon nagy hatalmat adtunk a kezükbe, és a politika is kénytelen "benyalni" Nekik.”
  • 24. történész 2013. június 03. 13:28
    „Még egy adalék..a maros parti települések(nem a sajtó által odatelepített Kübekről beszélek)nem használnak öntöző vizet egykét volt tsz vezér kivételével.Az ok mérhetetlen sokat kell már a víz kivételért fizetni. Én az ártérben öntöztem a marosból és felnyomtak...fizetni kell a vízért.Nos így a terés öntözés nélkül az állam elvárásának megfelelően versenyképtelen lesz,kevesebb lesz éés a szerbek meg vigyorognak mertz a víz minden gond nélkül ingyen megy hozzájuk.
    Csak kérdem,hogy ha egy katasztrófa esetén mondjuk a Gellért hegy beleomlana a Dunába !! és megemelné a víz szintet akkor mi lenne a kicsi békákkal,kicsi bogaracskákkal ?Alkalmazkodnának.Végig éltem a Kiskörei vízlépcső építését.Sok nagy fejűt hajóztam akik vizsgálták a folyó életterét és sápítoztak,,,a végén meg ugyan úgy van (irtó rengeteg ) békácskák meg bogaracskák.
    Saját butaságunk,hogy a törökbecsei duzzasztóval akkor szívatnak a szerbek bennünket amikor csak akarnak, utoljára 2007-ben apasztottak úgy isten igazából.A vízgyűjtő terület hó terhelése évek óta több köbkilométerrel csökken ,így a hazai duzzasztás hiánya miatt a Tisza parti városok vízellátása szenvedhet csorbát.”
  • 23. megnemmondo 2013. június 03. 11:14
    „laalika:
    Már írtam, hogy nem egyenlít az ki semmit árvíz idején. Csak oda kell figyelni.”
42 hozzászólás

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Nincs megállás a Leányvásár próbáin

Gőzerővel próbálják Budapesten a Leányvásár operettet, amely az idei Szegedi Szabadtéri Játékokat nyitja július 5-én. Tovább olvasom