Délmagyar logó

2017. 11. 18. szombat - Jenő 5°C | 8°C Még több cikk.

Nem történt szakmai szabályszegés

A Szegedi Tudományegyetem, valamint a Magyar Transzplantációs Társaság álláspontja szerint is a szakmai és etikai szabályoknak megfelelően történt 2002-ben és 2003-ban az a két transzplantáció, amelyek során külföldi állampolgárok kaptak új vesét Szegeden.
Szenohradszky Pál, a transzplantációs osztály vezetője, Kemény Lajos centrumelnök-helyettes, Lázár György, a sebészeti klinika igazgatója a tegnapi sajtótájékoztatón. Fotó: Karnok Csaba
Sajtótájékoztatót tartottak tegnap a Szegedi Tudományegyetemen a sebészeti klinika transzplantációs osztályát érintő ügyről. Napok óta a médiumok témái a szegedi osztályon pár éve, külföldi állampolgárokon elvégzett műtétek. Kemény Lajos, az orvoscentrum elnökhelyettese, Lázár György, a Sebészeti Klinika vezetője, valamint Szenohradszky Pál, a transzplantációs osztály vezető főorvosa elmondta: a vádakkal nem értenek egyet, és elképzelhető, hogy jogi lépéseket is tesznek az ügyben.
A sajtótájékoztatón két közleményt olvastak fel. Az egyiket a Szegedi Tudományegyetem adta ki, melyet – kérésüknek eleget téve – teljes terjedelmében közlünk. A másikat a Magyar Transzplantációs Társaság vezetősége fogalmazta meg. Ebben az áll: a társaság vezetősége kifogásolja és határozottan visszautasítja a megjelent fél- és hamis információkat tartalmazó híradásokat. A közlemény még utal az ÁNTSZ által elrendelt vizsgálatra, mely szabálytalanságot, korrupciót, anyagi előny nyújtását nem állapította meg.

Mivel az ügy amiatt pattant ki, hogy – az akkori jogszabályoknak egyébként megfelelően – külföldi állampolgárok kaptak Magyarországon vesét, megkérdeztük Szenohradszky főorvost, utólag nem érzi-e úgy, hogy fel kellett volna hívnia a figyelmet: külföldi betegek magyar taj-kártyával felkerültek a listára és magyar betegek előtt kaptak életmentő vesét.

Ki kapja a vesét?

Az, hogy a várólistán szereplők közül ki kapja meg a rendelkezésre álló donorszervet, hosszú szelektálás eredménye. A betegek közül először immunológiai alapon kiválasztják azokat, akiknek szöveti antigén-egyezésük van, illetve feltételezhető, hogy nem lökődik majd ki a beültetett szerv. Az egyezés alapján a számítógép ötven nevet ad ki, náluk elvégzik az úgynevezett keresztpróbát. Kémcsőben összehozzák a donorsejteket a beteg vérével, hogy megnézzék: nincs-e kicsapódás. Akiknél nincs, azok maradnak fent a végső, szelekciós listán. Rajtuk végzik el azokat a klinikai vizsgálatokat, melyek alapján kiválasztható a korban, testalkatban, méretekben, és műtéti kockázat szempontjából is legmegfelelőbb beteg. Amennyiben aktuális egészségi állapota is lehetővé teszi az azonnali beültetést, ő kapja meg a szervet. Így tehát nagyon könnyen előfordulhat, hogy a szelekciós lista sokadik helyéről kerül ki a „szerencsés".

 

– Amikor minden perc számít, eszünk ágában sincs ilyesmikkel foglalkozni – mondta Szenohradszky professzor. – Van taj-kártyája, ami érvényes, szerepel a nemzeti várólistán – ránk csupán ennyi tartozik a beteggel kapcsolatban. De egyébként is: miért kellett volna bárkit is diszkriminálni? Csak mert külföldi? Most már persze ez is megoldódott, hiszen év eleje óta csak magyar állampolgár kerülhet fel a listára.
Az újságcikkekben emlegetett konkrét esetekről a főorvos elmondta: nem három, hanem két személyről van szó. Két külföldi férfiről, akik az akkori várólista első és második helyén szerepeltek. Az első helyen lévő kapta a gyerekvesét – azért, mert a várólistán szereplő négy gyerek közül három aktuálisan nem volt alkalmas a műtétre, egy pedig megkapta a vese másik felét.

Szenohradszky Pál végül elmondta: emberileg mélységesen bántja, hogy 27 évnyi szakmai munka után, közel az ezredik transzplantációjához korrupcióval és csalással kapcsolatban emlegették az ő és osztálya nevét. – A Vesebetegek Egyesületeinek Országos Szövetségét vezető Ádám Aurél feleségéről díjat neveztek el. Az elsők között voltam, akik megkapták ezt, elismerésül a vesebetegekért tett erőfeszítéseimért. Most mégis ez a férfi indított el egy lavinát, holott soha nem tettünk semmi rosszat ellene. Nem értem, de most már szeretném, ha nem is kellene többet ezzel az üggyel foglalkoznom. Részemről lezártnak tekintem a témát.


A Szegedi Tudományegyetem lapunkat az alábbi, „Se sztori, se botrány" című közlemény megjelentetésére kérte:

„Az elmúlt napokban olyan sajtóértesülések láttak napvilágot, melyek szerint korrupció gyanúja merült fel a szegedi sebészeti klinikán 2002-ben és 2003-ban, két nem magyar állampolgáron végzett veseátültetéssel kapcsolatosan. A híradások félreérthető részinformációkon alapulnak, és az ebből levont következtetések rosszindulatú feltételezések. Mivel a vádak rendkívül súlyosak, és a cikkeket megjelentető sajtóorgánumok az érintettek véleményét nem kérték ki, továbbá az információk valóságtartalmát sem ellenőrizték, úgy érezzük, a vádakra mindenképpen reagálni szükséges.
A sajtóhírekben szereplő veseátültetések körülményeinek tisztázására a SZTE Sebészeti Klinikájának igazgatója bizottságot hozott létre. A bizottság a rendelkezésre álló dokumentumok és a transzplantációs osztály vezetőjének részletes igazoló jelentése alapján arra az egyhangú következtetésre jutott, hogy a műtéteket a szakmai és etikai szabályok betartásával végezték. A műtétek indokoltak voltak, a betegek kiválasztása az orvosi és szervkiválasztási szabályok figyelembevételével történtek. Nem a bizottság feladata, illetve illetékessége megvizsgálni azonban azt, hogy az érintett betegek milyen körülmények között kaptak taj-kártyát, és hogyan kerültek a magyarországi vesevárólistára.
Tájékoztatni szeretnénk önöket arról is, hogy az egészségügyi miniszter utasítására 2006. július 26-án az Országos Tisztifőorvosi Hivatal rendkívüli vizsgálatot tartott a szegedi sebészeti klinika transzplantációs osztályán a szervkiválasztással összefüggő szabályok betartásával kapcsolatban. A vizsgálat sem szakmai szabályszegést, sem korrupcióra utaló körülményeket nem talált. Hangsúlyozni szeretném azt is, hogy a szegedi sebészeti klinikán végzett szervátültetésekkel kapcsolatos kifogásról, illetve egyéb hivatalos elmarasztalásról sincs tudomásunk.
Végezetül szeretnénk hangot adni azon véleményünknek is, hogy bármilyen szakmai vagy etikai, vélt vagy valós sérelem esetén rendelkezésre állnak szakmai szervezetek és jogi utak, melyek a felmerülő problémákat tisztázhatják. A hamis, minden alapot nélkülöző kontrollálatlan vádaskodások okát és célját nem ismerjük, azt azonban biztosan tudjuk, hogy ez nem szolgálja az orvoslás és a betegek érdekét."

Prof. Dr. Lázár György, SZTE ÁOK Sebészeti Klinika igazgató, Prof. Dr. Kemény Lajos, SZTE Szentgyörgyi Albert Orvos-
és Gyógyszerésztudományi Centrum centrumelnök-helyettes

                                  *

Lapunk természetesen tiszteletben tartja az SZTE véleményét, ezért is közöltük szó szerint az intézmény állásfoglalását. Azt azonban szeretnénk megjegyezni, hogy a médiumokat érintő kritika lapjainkat nem érheti. A Délmagyarország és a Délvilág ugyanis többször, több esetben kérte a szegedi illetékesek véleményét ez ügyben, hiába. Ezért aztán elképzelhető, hogy információink részinformációk maradtak. Ám lapunk semmiféle következtetést nem vont le, pláne nem bocsátkozott rosszindulatú feltételezésbe. Ellenkezőleg: számunkra is úgy tűnt (kár, hogy nem erősítettek meg benne), a történtekért legkevésbé a klinika orvosai hibáztathatók. Ezért a fentieket az egyetem iránti nagyrabecsülésünk jeleként közöljük, de magunkra nem vesszük.
Az pedig, hogy néhány éve, pár hónapi taj-kártya birtoklás után magyar betegek helyett külföldi állampolgárok kaphattak egészséges vesét, véleményünk szerint sztori, de még inkább: botrány. 

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Októberre csúszik a rockklub

Továbbra sem működik a szegedi rockklub, bár augusztus elejére tervezték a nyitását. A klubnak… Tovább olvasom