Délmagyar logó

2017. 06. 27. kedd - László 17°C | 33°C Még több cikk.

Nem tudják megjósolni a világvégét

Szeged - A jövőkutatók nem jósok – nem a várható időjárást vizsgálják, de nem is a lottószámokat silabizálják. A tudomány szakemberei a gazdasági, kulturális, globális döntésekben segítenek, hogy befolyásolni tudjuk a jövőt.
Az ismeretlen jövő okozta bizonytalanságot mérsékli, ha felkészülünk arra, mi lehetséges, és mi várható – röviden így lehetne összefoglalni a jövőkutatás lényegét. Ez a tudományág viszonylag fiatal, Magyarországon az 1970-es évek óta ismerik el. A laikusként kissé misztikusnak tűnő jövőkutatás nem a világvégével vagy a következő heti lottószámok megjóslásával foglalkozik.

– Amikor megkezdtem a tanulmányaimat a tanszéken, a szüleim folyton azzal viccelődtek, hogy mondjam meg, milyen idő lesz, vagy hogy melyik számot ikszeljék be a szelvényeken – mosolygott Veigl Helga, aki PhD-hallgató a Budapesti Corvinus Egyetem Jövőkutatás Tanszékén. – Nem jósok vagyunk, hanem segítünk, hogy azok, akik tanácsot kérnek tőlünk, megalapozott döntésekkel befolyásolják a saját jövőjüket – magyarázta a tudományos segédmunkatárs.

Algyő jövője a gyerekeké. Nem hiába akarnak általános építenek iskolát építeni a településen.Fotó: Segesvári Csaba
Algyő jövője a gyerekeké. Nem hiába akarnak általános iskolát építeni a településen.
Fotó: Segesvári Csaba

A tudomány specialitása, hogy azt gondolnánk: olyasvalamit kutatnak, ami nem is létezik. A szakemberek szerint azonban a jövő már benne van a jelenben. Veigl Helga példaként említette: kistelepüléseken problémát okozhat, hogy mire és hogyan költsék el a pályázati pénzt úgy, hogy az valóban a megfelelő helyre kerüljön. A jövőkutató ilyenkor rengeteg – például gazdasági, kulturális – adatot összegyűjt a településről, valamint megvizsgálják a lakók igényeit, elvárásait – s ezek alapján rámutatnak, hogy a lehetséges lépések milyen következménnyel járhatnak. Lesz-e forgalma a felépülő wellness-szállodának, vagy érdemes-e egy falumúzeumot nyitni.

A szakterület kialakulása

A jövőkutatás egy olyan társadalomtudomány, amely Magyarországon 1968-ban intézményesült. Hazánkban az 1976-ban alakult Jövőkutatási Bizottság a Magyar Tudományos Akadémián. Többek között a technikai haladás, a környezeti változások és a megoldatlannak tűnő társadalmi problémák hívták életre.

A jövőkutatás tehát a jelenbeli döntések meghozatalához nyújt segítséget úgy, hogy „ha ezt és ezt teszed, ilyen és ilyen következményekkel kell számolnod". Tehát nem azt mondjuk, hogy ez és ez fog történni a jövőben, hanem rámutatunk arra, hogy amit teszünk, annak milyen következményei lesznek – magyarázta a szakember.

A tudomány alapelve, hogy a döntéshozatalkor az emberek egyrészt múltbeli tapasztalataik, másrészt jövőbeni elvárásaik alapján döntsenek – ehhez több területről származó információkat kell összegyűjteni, megvizsgálni. A fenti példa mellett rengeteg terület létezik, ahol segítséget tudnak nyújtani a jövőkutatók. Ilyen például a GDP alakulása, egy vállalat jövője vagy akár a klímaváltozás.

Olvasóink írták

  • 12. Neszemetelj! 2010. január 05. 23:58
    „MAYA CALENDAR 2012!!!”
  • 11. szatyi 2010. január 04. 20:50
    „Na végre!”
  • 10. Hmmm... 2010. január 04. 17:42
    „Hmmm... hazastarsa vagyok.
    SP, nagyon tudom ertekelni a kifinomult humorodat!”
  • 9. Hmmm... 2010. január 04. 17:36
    „Hozzaszolasom elso mondatait ironianak szantam, remelem tobben megertettek!”
  • 8. Hmmm... 2010. január 04. 17:33
    „En azt gondolom, egy kepnek tartalmat kell sugaroznia. Ezek szerint a cikkhez csatolt foto a jovokutatas objektivitasat abrazolja. Szerintem tokeletes!
    Nem kell mindig mindent ravenni a kepmezore, csak kiemelni a lenyeget, ami a tartalom megerteset, megismereset segiti. Ez a fotozas es minden vizualis abrazolas lenyege. Na en amator vagyok!”
  • 7. Celtis 2010. január 04. 15:37
    „SP: teljesen igazat adok neked, hogy a DM fotósai nem tartoznak igazán a szakma elitjébe. De valószínűleg ezért nem is fotóművészek és nem valamely neves nemzetközi magazin (NG stb.) purlitzer-díjas fotóriporterei. Egy ilyen színvonalú vidéki bulvárlapnak ilyen fotósokra futja. :)

    Egyébként nem is csak a DM saját fotóriporterei elégednek meg azzal a minimummal, amit a technika automatikusan biztosít: hogy a kép ne legyen teljesen homályos és sötét. Elég ránézni a Nap réme rovatban az igénytelen, minden prostituáltnak beállított tizenévest ugyanabban a hat pózban bemutató fotókra, és még sorolhatnám.

    A legtöbb olvasónak viszont mindez fel sem tűnik. Én a rokonom esküvői fényképezésére is egy napig böngésztem a fotográfusok weblapjait és úgy választottam ki azt az egyet, aki képes gondolkodni is, mielőtt kattint.”
  • 6. SP 2010. január 04. 14:41
    „2. hozzászólás Celtis 2010.01.04. 11:32
    Használjon a témának, helyzetnek megfelelő optikát.
    Ezek után csak torz képek lesznek?
    pl. Elképzelt esküvői kép: Lopótök fejű vőlegény feleségül vette a paralelogramma fejű menyasszonyt. Vagy.
    Az após éppen hátraesik a családi fotón, pedig nem is ivott. Az anyós amúgy is ijesztő, a kocka fejével kész katasztrófa.
    A szoba belső falai a gravitációt meghazudtolva teljesen természetellenes szögben állnak.
    Aki ilyen fotót gyárt az újságnak, attól el kell venni a gépet.
    A torz kép a cikkben lévő történet, hír hamisságát, hiteltelenségét is sugallja.”
  • 5. flexsnake 2010. január 04. 14:06
    „,,Algyő jövője a gyerekeké. Nem hiába akarnak általános építenek iskolát építeni a településen."
    Hülyeséget akarni írni újságíró.”
  • 4. szatyi 2010. január 04. 12:02
    „KÉP ALÁÍRÁSÁT JAVÍTANI !”
  • 3. Celtis 2010. január 04. 11:38
    „De vissza a cikk témájához: a "jövőkutatásnak" a legnagyobb nehézsége, hogy ha akarjuk, se tudunk minden létező befolyásoló tényezőt figyelembe venni. A káoszelmélet értelmében pedig egy nagyon kis eltérés a kezdeti feltételekben idővel nagyon nagy eltérést tud okozni a végeredményben.

    Tervezhetnek most wellness-centrumot az Alföld közepére, ha mondjuk öt éven belül hússzorosára emelkedik az üzemanyagok ára és már senkinek nem fogja megérni leutazni az Alföldre pihenni. És ezt -- bár reális kockázati tényező -- nagyon kevesen veszik figyelembe. Még Dubaiban is kilométer magas szállodákat építenek azokra az időkre, amikor elfogy az olaj...”
  • 2. Celtis 2010. január 04. 11:32
    „SP: Ezt a megoldást "nagylátószög"-nek hívják és szintén a XVIII. század óta általános használatban van, ha a szokásosnál nagyobb látóteret kell befognia a fotósnak (itt például csoportképet viszonylag közelről). A téma központozására (hangsúlyozására) is használatos. Azon lehet vitatkozni, hogy ebben az esetben szerencsés volt-e ilyen látószöggel dolgozni, de ezt kizárólag művészi szempontból, mert semmilyen szabvány nem rögzíti a fotós témaválasztását és a használt képi eszközeit.”
  • 1. SP 2010. január 04. 09:52
    „Fotós Csaba.
    A TV készülékek, monitorok torzítás mentes képének beállítását monoszkóp nevű ábrával, gríd, raszterháló stb. segítségével állítják be.
    CE, EU,ISO, MSZ, DIN stb. szabványok írják elő a torzítás megengedett mértékét. Azért, hogy "emberi fogyasztásra" alkalmas legyen.
    Ettől eltérő esetben szabványtalan, gagyi a készülék, minőségi tanúsítvány elbukva.Selejtezve. Esetleg meghibásodott a készülék utólag verzió létezik, ami javítandó.
    XXI. században nem lehet rendes képet csinálni?- amikor már a XVIII. ba sikerült.( pl.Petőfi S képe)”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Meztelen sofőrtől a konzerves verésig

Még a sokat látott rendőröket is zavarba hozza, ha a mellbe szúrt áldozat lemegy kocsmázni, vagy egy sofőr pucéran száll ki igazoltatáshoz. Tovább olvasom