Délmagyar logó

2017. 10. 20. péntek - Vendel 9°C | 24°C Még több cikk.

Nem tudom megszokni, ha nincs otthon a gyerek...

Szeged - Kevés fiatal vállal húszas éveiben gyermeket manapság, mondván, előbb az egzisztenciát, a karriert kell megalapozni. Juhász-Vargáné Pusztay Erzsébet sem mondott le erről, 29 évesen mégis három gyermek édesanyja.
Éppen a délutáni alvásból ébredeznek a gyerekek, az 5 éves Niki, a 3 esztendős Virág és a másfél éves Ákos, mikor megérkezünk a Juhász-Varga család dorozsmai házába. Percek alatt telik meg élettel az addig csendes nappali: Ákos az etetőben majszol, cuppog, a lányok színes kisasztaluknál ülnek és felvágottat eszegetnek.

Fogy a népesség, 3 gyerek kell!

A Sziksósfürdő melletti családi házban minden a férj, a 38 éves Juhász-Varga István keze munkáját dicséri. Ki a panelből! – adták ki a jelszót 10 éve, mikor összeházasodtak. István lakását azért adták el, hogy ide költözhessenek.

– Csak itt tudtuk megoldani, hogy telket is vegyünk és a házat is felépíthessük. Előtte apukánál laktunk a kisszobában – meséli a 29 éves Juhász-Varga Istvánné Pusztay Erzsébet. – Eleinte féltem, hogy nagyon messzire költöztünk, de idővel kiderült, nem vészes. Bolt van a főútnál, gyalog 8 perc, de ha a gyerekeket visszük Dorozsmára, akkor be is vásárolunk – fogalmaz az édesanya, aki a mai trendekkel ellentétben nem várt a gyerekvállalással.

Anya csak egy van – gyermekből viszont három is a Juhász-Varga családban Fotók: Karnok Csaba
Anya csak egy van – gyermekből viszont három is a Juhász-Varga családban
Fotók: Karnok Csaba

– Osztályvezetői kinevezést kaptam 25 évesen az az egyik multinacionális vállalatnál. Tudtam, hogy akarok gyereket, de a pályámat is szeretném folytatni. Ezért sejtettem: vagy korán fogok szülni, vagy nagyon későn. Tudom, most az a menő, hogy 30 felett, de érzem, mennyit bírtam 25 évesen, s mennyit most. Már nem volna annyi türelmem, mint akkor volt – ismeri el Erzsébet.

Megbeszélték férjével: három gyermeket szeretnének, hiszen „fogy a népesség". – Mindenki mondta, ha megszületik, elég lesz az az egy is, de nem lett igazuk – meséli az anyuka, immár az igazi játékbirodalomnak tűnő gyerekszobában, gyermekei között. Ákos egy sárga gumicsacsin ugrál, a lányok belehuppannak a plafonról lógó ülőalkalmatosságokba.

Anya nélkül nehéz volt

– Niki nagyon jó baba volt, de féltem mindentől. Féltem, a szoptatástól, az altatástól, sajnos ugyanis akkor nem volt már mellettem anyukám, aki megmutatta volna: ezt így kell csinálni. Hat hónapos terhes voltam, mikor karácsonykor váratlanul elhunyt. Iszonyatosan nehéz volt. A férjem szülei azonban nagyon sokat segítettek: édesanyja az első két hétben főzött, mosott nálunk – emlékszik vissza Erzsébet. Már ekkor tervezték a következő babát, s mire letelt a gyes két éve, várták is Virágot. Közben Erzsébet elkezdett egy másoddiplomás képzést a jogi karon. – Féltem, hogy fogom majd elmondani egy férfi tanárnak, nekem most szoptatnom kell, hogy hívjon be vizsgázni, mert sietnem kell haza, a gyerekemhez – meséli az anyuka, akinek minden terhességekor hatalmasra nőtt a pocakja, azzal tréfálkoztak: biztosan ikreket vár.

Papa, mama, gyerekek – csupa szív, szeretet...: Juhász-Varga Virág, István, Erzsébet és Ákos, valamint Niki a gyerekszobában
Papa, mama, gyerekek – csupa szív, szeretet...: Juhász-Varga Virág, István, Erzsébet és Ákos, valamint Niki a gyerekszobában

Nem tudni, hat gyermekkel hogyan boldogulna, de hárommal remekül. – Lefoglalják egymást, játszanak a másikkal. Annyira jól elvannak együtt! – ismerteti a titkot az apuka, aki szerint még egy fiú „beleférne". Erzsébet azonban már nem vállalkozna újabb szülésre – most próbál visszamenni dolgozni, az államtól kapott 30 ezer forint ugyanis nem sokra elég.

– A ruházkodással nincs baj, egyikük örökli a másikét, de ajándékba is rendszeresen kapnak szülőktől, rokonoktól. Játékból annyi van, mint a nyű. A beiskolázás azonban biztosan nehéz lesz – mondja.

Ajándék gyurmából, papírból

– Az oviban szerdán lesz anyák napja, Niki ilyenkor szólót szokott énekelni, én meg olyan büszkén nézem! Nem tudom még, mit fogok kapni, csak annyit árult el, „valamit gyurmából" – mesélte az anyuka, akit Ákos krepp-papírból, Virág hurkapálcikából és parafából készült virágocskával köszöntött.

Ám ezt is vállalják, hiszen ahogyan ülnek a kertben, a szépen gondozott veteményes előtt, Ákos a homokozófelszereléssel, Virág a biciklijével, Niki a gördeszkájával, látszik, mennyire boldogok. Hogy nem cserélnének senkivel.

Amikor először rád mosolyog

De melyik volt eddig a legszebb pillanat? – Amikor először mondják, hogy anya, amikor először rád mosolyognak. Amikor látom, milyen okosak, ügyesek, mennyi mindent megtanulnak és milyen gyorsan. Ha másoktól hallom, ez a gyerek ebben ügyes, abban tehetséges – ezt nagyon jó hallani – vallja.

S a legnehezebb anyai feladat? – Furcsa volt az első szülés után az érzés: tényleg anya vagyok. Sokszor nézem Nikit, ahogy tipegett – tényleg az én gyermekem? Én vagyok érte a felelős? Tavaly szeptemberben az öcsémnek esküvője volt Szentesen, s úgy döntöttünk, Ákost és Virágot nem visszük magunkkal, nem bírnák, aludjanak inkább István szüleinél. Aztán hazaértünk hárman éjjel, s az volt az első gondolat: hol vannak a gyerekek? Éjszaka is többször felébredtem, ha eszembe jutottak. A mai napig nem tudom megszokni, ha nincs otthon valamelyikük. Mi lehet velük? Csak akkor vagyok nyugodt, ha mindenki itt van. Niki nemrég kirándulni ment a csoportjával, busszal. Egész nap a híreket figyeltem, történt-e valami az utakon – villant fel valamicskét a minden gyermek által ismert anyai aggodalomból.

Olvasóink írták

  • 12. családcentrikus 2008. május 09. 12:24
    „Nem jó a véleményed Laci30. Nekünk 4 tagú családnak a bevétele cs.pótlékkal 220000 ft. fele annak amit Te tartasz minimumnak, és vannak akiknek ennyi sincs! Ha nem iszol, cigizel és ésszerűen spórolsz/költesz akkor ebből az összegből azért mi tudjuk fizetni a lakáshitelt, panelrezsit és egy 15 éves autóra is futja.
    A gyerekeink semmiben nem szenvednek hiányt, van csoki(nem bevonó), gyümölcs, üdítő, játék, tiszta , jó ruha!
    Van mobilunk, mikrónk, Netünk, PC-nk, kocsink, dvd, színes tv! Ezek jórészt nem is léteztek a Kádár rendszerben. Te léteztél már akkor, hogy tudod milyen jó, és könnyű volt akkor élni?
    Nagyobbak az igények és önző az ember, ezért írtad amit írtál.
    Amíg én is kocsmából-kocsmába estem és napi 2 doboz cigit szívtam, hóbiártban kajáltam minden nap, addig nekem is ez volt a véleményem, mint Neked...de már megváltozott!
    Régen is sokba került a lakás, sok mai 50 éves még mindíg fizeti a részleteket!!!!!”
  • 11. Laci30 2008. május 08. 19:07
    „Elnézést aki felkapta a vizet, kicsit röviden fejeztem ki magam, csak a saját véleményem mondtam a témához, a fent szereplő család maximálisan dícsérendő példa. Viszont nem mindenki engedheti meg magának ezt a luxust. Ugyanis pl a Kádár korszakban nem kellett attöl félnie az embernek, hogy nincs munkája, mert az mindíg volt, valamint a lakáshoz jutáshoz nem kellett az embernek a lelkét is eladni a bankoknak a törlesztéshez. Csupán arra szeretnék rávilágítani, hogy "nyomorban" nem szeretnék egy gyereket sem felnevelni. Sőt a hírekben amiket lehet olvasni, tele van az ország bűnözéssel, már az általános iskolában kábítóznak, zsarolják egymást a gyerekek. A TV-ben ugyanez. Akik nem keresnek minimum havi 200 nettot, maximum heti 40 óra munkával azok nem biztos hogy tudják biztosítani a feltételeket ehhez a nagy projecthez. De ez csak az én véleményem.”
  • 10. Varga T. 2008. május 08. 08:15
    „Laci30 neked is kár élni, anyádék sajnos nem így gondolkoztak mint te. Előbb utóbb az ilyen hulladék önző emberek kipusztulnak!”
  • 9. Madzsar. 2008. május 07. 16:49
    „"Gyereket erre a világra? SOHA!"

    Ugyanezt anyádék is elmondhatták volna a Kádár
    korszakban, esetleg nagyszüleid a háború után... ;-)


    Anima Sound System : Csinálj gyermeket

    Hová szaladsz, értsd meg már
    A vihar elől miért futnál?
    Hatalmasabb, mint te vagy
    De kérlek, ne hagyd el magad
    Az emberek tán értik már
    Háborúzni milyen kár
    A Béke-sziget füstje száll
    Szerelmünkben sincs határ

    Hová szaladsz, értsd meg már
    A vihar elől miért futnál?
    Hatalmasabb, mint te vagy
    De kérlek, ne hagyd el magad
    Más vagyok így fogadj el
    Visszanézned nem is kell
    A boldogságod találd meg
    ÉS CSINÁLJ SOK-SOK GYERMEKET...”
  • 8. Laci30 2008. május 06. 18:24
    „Gyereket erre a világra? SOHA!”
  • 7. Mese 2008. május 05. 14:23
    „Szép történet:)
    Nálunk családi hagyomány,hogy fiatalon születnek a kicsik,én sem szeretnék 25-26 lenni,mikor jön majd az első babóca.
    Sok egészséget és boldogságot a családnak :)”
  • 6. válaszoló 2008. május 04. 19:24
    „patronn: azt, hogy kisebbségben van a magyar.”
  • 5. patronn 2008. május 04. 17:17
    „Mit mond a liszaboni szerződés?”
  • 4. naca 2008. május 04. 15:43
    „A cikk magáért beszél. A gyermeket semmi és senki nem pótolja. Nekem 20 és 23 éves a két fiam, de bizony ha az egyik valami miatt nincs itthon mondjuk két-három napig, hiányérzetem van. Én huszonkét évesen szültem az elsőt, ma ezen sápítoznának, akkor meg majdhogy nem megszóltak, hogy még nincs gyerekem. Én nem pártolom a késői gyermekvállalást, mert egyrészt akkor már kicsi az esély, hogy testvér is születik, már kevesebb a türelem is. És nem utolsó sorban még szeretném élvezni az unokáimat. Az anyaságnál nincs csodálatosabb dolog a világon!!!”
  • 3. tahoszegedi 2008. május 04. 14:49
    „Már kisebbségben van!!!

    Lsd: Lisszaboni szerződés”
  • 2. polgár 2008. május 04. 10:25
    „Szép de sajnos egyre ritkább, fogy a magyar !!! Lassan kissebség lesz a magyar !”
  • 1. mandy ;) 2008. május 04. 09:40
    „de szép :) ...”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Betyártoborzó és pásztorétel-készítő verseny Ópusztaszeren

Ópusztaszer - Rózsa Sándor születésének 195. évfordulóját ünneplik Ópusztaszeren. A szombaton… Tovább olvasom