Délmagyar logó

2017. 04. 27. csütörtök - Zita 10°C | 24°C Még több cikk.

Németh Anikó, aki a virágot szereti

Szeged - Már kislányként összekötötte az életét a növényekkel és a virágokkal Németh Anikó. A füvészkert igazgatója rajong a vidrafűért, emellett számos érdekes fajta veszi körül munkahelyén. Aki meg akarja lepni, lehetőleg ne egy nagy csokor szálas virággal tegye. Szeret kerámiázni, festeni és rajzolni.
 Gyümölcstea, Ikuko Kawai, romantikus dráma

Németh Anikó 1975. március 22-én született Szolnokon. Általános iskolába a szolnoki Kodály Zoltán iskola ének-zene tagozatára járt. Gimnáziumi éveit is a szülővárosában töltötte, majd Szegeden szerzett diplomát környezetvédelem és biológus szakon ökológia-botanika szakirányon. – Rettentő középszerű énekes voltam, így szóba sem jött, hogy ez lesz majd a hivatásom. Különböző furulyákon azért játszottam néhány évig, de nem ebben képzeltem el az életemet. Lokálpatrióta vagyok, imádom Szegedet. Kedvelem az angolszász vidékeket is, és szeretnék egyszer eljutni Indiába. Kedvenc italom a limonádé és a gyümölcsteák, de a kávét is szeretem. A húsos ételeket szeretem, salátával. Sokféle zenét kedvelek, Ghymest hallgatok felváltva Ákossal, Ikuko Kawait a Depeche Mode-dal. A filmek közül a romantikus drámákat szeretem, hogy rommá bőgjem magam. De hát nem ilyenek a nők? – mondta Németh Anikó.

– Aki a virágot szereti, rossz ember nem lehet – tartja a mondás. Már kislányként is virágok és növények között képzelte el a jövőjét?


– Szolnoki vagyok, a nagyszüleim rákóczifalvi házában rengeteg időt töltöttem el gyerekként. Nem is volt más utam, mint hogy biológus legyek. Állatok és növények vettek mindig körül, nem is gondolkodtam semmi másban, amikor döntenem kellett a jövőmről. Vonzott ugyan az állatorvosi pálya is, dolgoztam állatorvos mellett, de kiderült, nem bírom a vért. Innentől nem volt kérdés, hogy a növényvilág és a természetvédelem felé fordulok.

Fiatalos lendület és helyhezkötött életforma

– Hogyan került a füvészkert élére?

– A diplomáim megszerzése után egyből a növénytani tanszéken kezdtem el dolgozni, amely akkoriban egy szervezeti egységet alkotott a füvészkerttel. Amikor 2005-ben átvettem a vezetését, szinte hazaérkeztem. Tíz év alatt sokat változott a kert. Régen inkább nyugalmas, sétára és pihenésre alkalmas botanikus kertként működött, míg ma már érződik rajta a fiatalos lendület: ahogy változott a szegediek hozzáállása a természethez és a szórakozáshoz, úgy próbáltunk mi is megfelelni az igényeiknek.

– Mit szeret a növényekben? Mivel lehet vonzóvá tenni a parkot a szegediek számára?

– A növények helyhez kötött lények, így kicsit unalmasnak tűnhetnek. Ha azonban attraktív szösszeneteket tudunk belőlük létrehozni különféle műszaki megoldásokkal, tudják vonzani a tekintetet. Tisztelem a növényeket, mert ahhoz a helyhez kénytelenek alkalmazkodni, ahová kerültek. Minden változik körülöttük, de néhányan ennek akár ezer évig is tanúi lehetnek. Kétféle látogatónk van: akik bérlettel naponta betérnek hozzánk, mások kifejezetten csak tematikus programokra érkeznek. Ezért fontosak az apróbb változtatások is, míg egy tematikus napon egy növényt górcső alá véve bújtatottan a többi növény fontosságára is fel tudjuk hívni a figyelmet. Ilyen zászlóshajó az indai lótusz, a tök és a levendula.

Indiai lótusz és szecsuani ősfenyő

– Melyek a kert legérdekesebb növényei?

– Az indai lótuszunk messze földön híres: tavunk a legnagyobb állománynak ad otthont Európában. A szecsuani ősfenyőből öt példány található a füvészkertben – Szecsuan tartományból Európába először Szegedre érkeztek a magjai. A fajt 1940 körül fedezték fel, a magok húsz évvel később érkeztek a városba. A rózsakert is érdekes: a virágok királynőjéből már 140 fajtát tartunk. Szeretem a rózsát, de mivel botanikusként végeztem, igazából az őshonos növényekhez vonzódom, kedvencem a mások által alig ismert vidrafű. Csodaszép növény, ami a lápokban fordul elő.

– Akkor egy rózsacsokorral le sem lehet venni a lábáról?

– Egy szál virágnak a női szív mindig örül, de azt nem támogatom, hogy csak azért vágjunk le virágokat hatalmas számban, hogy díszítsenek valamit. A szálas virágnál ezért jobban örülök egy cserepes növénynek, könyvnek vagy kézműves holminak. Azzal azonban senkit nem sértenék meg, hogy nem fogadom el tőle a szálas virágot.

Németh Anikó, aki a virágot szereti. Fotó: Frank Yvette (galéria)

Bíbelődés, gondoskodás


– Mekkora figyelmet igényelnek az itt élő növények?

– Tizenhét hektáron több mint ötezer fajta él, amelyeknek különbözők az igényeik. Még arra is figyelni kell, hogy például bizonyos növények csak konkrét helyen szeretnek élni, ha elmozdítjuk őket, már kevésbé érzik jól magukat az üvegházban. A mostani szélsőséges időjárásban pedig a sok belvíz miatt egész nap mennek a szivattyúk: ha nem szivattyúznánk, nyáron egy kopár kertet találna a látogató.

– Kutatások bizonyítják: azok az emberek, akik növényekkel veszik körül magukat, kevésbé stresszesek. Önnek mi a tapasztalata? Mit ajánl az embereknek, milyen növényeket vásároljanak lakásaikba?

– Ha van kiről vagy miről gondoskodnunk, van értelme az életnek. Ha növényekkel vesszük körbe magunkat, azokkal bíbelődni kell, nem hagyhatjuk ott őrizetlenül hetekre-hónapokra. Ha elpusztul, akkor se adjuk fel, sok ember kimondja, hogy neki nem alkalmas a lakása növénytartásra, pedig csak bizonyos fajtákat nem lenne szabad tartania. Egy panellakásban olyan egyszerű növényekkel kell próbálkozni, amit nagyanyáink is tartottak. Ilyen a futóka, a kukoricavirág és a zöldike. Páraigényes növényekkel ne próbálkozzunk, mert egy páfrány el fog pusztulni. Ha a teraszunkon sok a napsütés, oda pozsgásokat tegyünk.

– Szabadidejében mit szeret csinálni?

– Minden extrémitástól mentes vagyok, sosem bungee jumpingolnék. Szeretek utazni és járni a természetet. Másik hobbim a kézművesség, a kerámia, a festés és a rajzolás. Vannak felszereléseim hozzá, és kapok segítséget a kiégetéshez. Az organikus formákat szeretem, a túl merev, szögletes dolgok nem jönnek be. A festést a szakmámban is ki tudom élni: a füvészkert puzzle-jait például én csináltam.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Miből tartják el a családjukat az emberek a Dél-Alföldön?

A KSH szerint a legnagyobb foglalkoztatók a vállalkozások voltak 2013-ban. Tovább olvasom