Délmagyar logó

2017. 08. 18. péntek - Ilona 18°C | 32°C Még több cikk.

Nemzeti hagyományok és a kulturális határok átjárhatósága

Szeged - Geszti Péternek ma minden perce a Nemzeti Vágta szervezése körül forog, ám a magyar lovas hagyományok kétnapos ünnepe másnapján már dalszövegeket fog fabrikálni. A fáradhatatlan ötletemberrel a Vágtáról, megvalósításra váró terveiről és legfrissebb kulturális élményeiről beszélgettünk. Interjú.
– A Vágta mellett, a Vágtán kívül hány olyan ötlet forog most a fejében, ami megvalósításra vár?
– Körülbelül négy vagy öt. A következő tíz évben biztosan tudom, hogy mit csináljak. Hozzá teszem: nincsenek ötéves terveim. Csak ötleteim vannak, amelyek közül előbb-utóbb előugrik egy, hogy az jobban meg akar valósulni, mint a többi. Nagyobb terveim között szerepel egy másik nagy fesztivál, egy új, egészen izgalmas kulturális-szórakoztató központtal való együttműködés Budapesten. Ezen kívül most indult el részvételemmel a Médiaunió, amely a magyar média összefogása a társadalmi tudatformálás elősegítése érdekében. Írunk Dés Lászlóval egy új musicalt az Ezeregy éjszaka meséiből, és van egy konkrét zenekari tervem is, a dalszövegeket már megírtam. Két filmforgatókönyv ötletem is kikiabál néha a fiókból, hogy ne feledkezzem meg róluk. Ezek az ötletek egész egyszerűen felhalmozódnak. Nem arról van szó, hogy egész éjjel azon gondolkodom, hogy mibe is vághatnék még bele. Őszinte leszek: a Nemzeti Vágta jelenleg olyan mennyiségű munkát ad, hogy semmi máshoz nem tudok hozzáférni. És akkor még nem is említettem a 9. ARC óriásplakát-kiállítást, amelynek idén egészen érdekes témája lesz. Petőfi Sándor Téli világ című versében hangzik el egy mondat, miszerint „Hol a boldogság mostanában?" - ez az idei pályázatunk fő témája.

Geszti Péter a nemzeti hagyományokat és a kulturális határok átjárhatóságát egyaránt fontosnak tartja. Fotó: Frank Yvette
Geszti Péter a nemzeti hagyományokat és a kulturális határok átjárhatóságát egyaránt fontosnak tartja. Fotó: Frank Yvette

– Emlékszik arra a szikrára, ami beindította a kerekeket, hogy a Nemzeti Vágtát meg kell csinálni?
– Az első szikra az volt, hogy látnom kellett Sienában a Palio-t, ennek a gyönyörű reneszánsz városnak a lovasversenyét. Majd az elmúlt évek utazásai erősítették meg bennem azt az elképzelést, hogy meg kellene próbálni a világnak megmutatni azt a helyi, sajátos kultúrát és hagyományt, ami Magyarországot jellemzi. Ugyanúgy, ahogy felemelik más országok is, amelyek nem politikai, ideológiai alapon viszonyulnak a saját hagyományaikhoz - mint mi tesszük legtöbbször itthon -, hanem kulturális értelemben. A velencei karnevál, a müncheni sörfesztivál, a pamplonai bikafuttatás, és még tudnánk sorolni sokáig ezeket a példákat, világsikerek. Attól világsikerek, hogy a saját, más országban nem létező hagyományaikból szerveznek olyan attrakciókat, amelyek örömteli együttlétet jelentenek az ott lakóknak, és egyben turisták tömegeit vonzzák. Nekünk is van ilyen, több is. Például a lovas nemzet fogalomban, illetve a huszár hagyományokban. A huszárság magyar találmány, és ezt mindenki tudja Közép-Európában, vagyis nem a nulláról kell megtanítani másoknak valamit, amire építhetünk. Az a fontos, hogy más, láthatóbb keretekben segítsünk megjelenni ezen értékeinknek, és akár a modern marketing erejét is latba vessük. Ha úgy tetszik, az európai uniós csatlakozás óta azon kell gondolkodnunk mindannyiunknak, hogy hogyan tudunk új kereteket adni ügyeinknek, megtartva eredeti értékeinket. Nem átírni, nem áthangszerelni őket, hanem egyszerűen csak segíteni, hogy nagy tömegeknek váljanak átélhetővé. Az első szikra tehát Sienából jött, és aztán megerősödött Rióban a karneválon, ahol két éve jártam. Ezen kívül gyakran járok Salzburgba az operafesztiválra, ott is ráépült Mozart mítoszára egy egész régió, mondhatni, egy egész ország. A város óriási sikert, világsikert kovácsolt belőle. És mi tehet jobbat egy város, egy ország identitásának, mintsem, hogy saját kulturális hagyományaiból táplálkozik és abból nemzetközi sikert kovácsol? A Vágta erre új lehetőség.

A magyar lovas hagyományok ünneplése, településeink megismertetése a fő célja a Nemzeti Vágta névre hallgató versenynek. Fotó: Frank Yvette
A magyar lovas tradíciók ünneplése, településeink megismertetése a fő célja a Nemzeti Vágta névre hallgató versenynek. Fotó: Frank Yvette

– Az első pillanattól kezdve hagyományteremtésben gondolkodtak?
– Először mindig csak egy ötlet van, aztán ahogy az ember elkezd vele foglalkozni, épülnek rá különböző más gondolatok, jönnek emberek, akik társul szegődnek, mások pedig közben ellenféllé válnak. Az emberben formálódik az, hogy hogyan lehetne megvalósítani az ötletet. És amikor elkezdi kikalapálni, akkor derül ki minden arról, amivel ennyit foglalkozik. Fogsz egy óriási márványdarabot, és elkezded kifaragni a figurát. Lehet, hogy az elején van egy gondolat a fejedben, de hogy milyen lesz valójában, még nem tudod, ahogy azt sem, hogy az anyag vagy a saját ügyességed mit enged meg. Ez ebben az esetben is igaz. Biztos, hogy szeretnénk hagyományt indítani, és nem pusztán egy nagy lovas showt csinálni. Nem úgy gondolok a Nemzeti Vágtára, mint egy nagy lovas show, inkább úgy dolgok rá, hogy ez egy különleges megjelenési formája a magyar városok és falvak ünnepének. A verseny túllép a szokásos eszem-iszom dínom-dánom fesztivál kategóriáján, amilyenből egyébként több mint ezret rendeznek évente országszerte. A Vágtát olyan őrületesen nagy erőfeszítés összerakni, hogy eszmei értelemben egy alkalomra nem érdemes megcsinálni. Több mint egy évi munkánk van benne, és társammal, a Nemzeti Vágta elnökével, Tamás Istvánnal elhatároztuk, hogy évente visszatérő hagyományt szeretnénk teremteni.

– Volt olyan pillanat, amikor az ellentétes politikai oldalak acsarkodása beszűrődött a verseny szervezésébe?
– Azt gondolom, hogy ez egyfajta szomorú és sötét kulisszája ma mindennek Magyarországon. Így a Nemzeti Vágta körüli ügyek is nehezen indultak tavaly. Mindig azt nézik az emberek, hogy kinek használ egy új dolog, egy új kezdeményezés. Gyurcsánynak? Orbánnak? Az MSZP-nek? A Fidesznek? Az SZDSZ-nek? Nem azt nézik, hogy miről szól a dolog, az ügy, hogy mi a teljesítmény, mi a szándék, mi a gondolat. Ez ma keveseket érdekel, ezért a szervezés elején valóban komoly nehézséget jelentett. Később a személyes beszélgetések során kiderült: teljesen mindegy, hogy aki ezt az ötletet szimpatikusnak tartja, az mszp-s vagy fideszes vagy más párthoz tartozik. Vagy nyitott és érzi ebben a gondolatot, vagy zárt gránit darab, és nem érdemes vele beszélgetni. Tehát a reakció ebből a szempontból pártsemleges. De ez mindig is így volt, mindig is így lesz, csak mostanában az előítéleteink mást mondatnak velünk.

Geszti Péter a magyar lovas hagyományok képnapos ünnepe másnapján már dalszövegeket fog fabrikálni. Fotó: Frank Yvette
Geszti Péter a lovas hagyományok képnapos ünnepe másnapján
már dalszövegeket fog fabrikálni. Fotó: Frank Yvette

– Hogyan fog kinézni a Hősök tere és környéke?
– A Hősök terét gigantikus arénává fogjuk varázsolni, aminek körében egy 500 hosszú, 12 méter széles lovaspálya húzódik majd. 60 kamionnyi granulátummal és speciális anyagdarabkákkal megtöltött homokot fektetünk le a Lázár fivérekkel közösen. Nekik óriási tapasztalatuk van abban, hogy betonra építsenek lovaspályát. Ez egy nehéz technológia, ami nagyon sokba kerül, és ráadásul nagyon gyorsan kell megcsinálni. Ez önmagában akkora logisztikai feladat, hogy elég lenne egy évre, ám emellett még el kell helyeznünk 250 lovat. Az állatokat a városligeti műjégpályán tartjuk majd mobilboxokban - szigorú őrzéssel, hiszen a lovakra vigyázni kell, ugyanis itt olyan nagy a pénznyeremény, hogy még az is elképzelhető, hogy valakik szeretnének a lovakon egy kicsit "segíteni", hogy egy picit lassabban fusson a versenytárs paripája. Ezt a kérdést nagyon komolyan kell kezelni. 25 lovas szakember dolgozik csak azon, hogy a verseny zökkenőmentesen, a legszigorúbb szabályok szerint lefolyjon. Lesz doppingellenőrzés, a lovasoknak reggel alkoholszondát kell fújniuk, a lovakat állatorvosok vizsgálják majd meg, tehát ilyen értelemben ez nem egy show, hanem egy nagyon komoly verseny lesz - csak történelmi ruhába öltöztetve. El kellett készíttetnünk 120 darab versenyruhát speciális előírások szerint: könnyű legyen benne lovagolni, ám lehessen gerincvédőt venni alájuk. A tervek szerint látványosan fellobogózzuk a Hősök terét, tribünöket rakunk le a települések vezetőinek és támogatóinak. A látogatók óriáskivetítőkön is nézhetik a versenyt, a tér minden pontjáról lehet majd látni, mi történik a versenypályán. És ami a legfontosabb: létre kell hoznunk valami olyan hangulatot és valami olyan csodát, ami miatt az emberek lesznek annyira büszkék és boldogok, hogy úgy érezzék, jövőre is eljönnek a Vágtára, és hogy a települések úgy érezzék, tényleg róluk szól ez az egész.

– Hogyan toboroztak versenyzőket a Nemzeti Vágtára?
– Egy komoly országjáráson népszerűsítettük a Vágtát az elmúlt fél évben: a hónom alá csaptam a prezentációs anyagokat, és mint annak idején, amikor kampányt mentem prezentálni az ügyfeleimhez, gyakorlatilag mindenkit végiglátogattam. A települések kétféle módon jelentkeztek: volt, amikor az önkormányzat maga fizetett be részvételi díjat. Az ilyen esetekben is meg kellett győznöm a polgármestert, az alpolgármestert, valakit a vezetők közül. Másrészt volt, amikor a jelentkezést vállalkozások, cégek támogatták, ők neveztek be településeket. Persze, sok vállalkozót meg kellett győzni, Andy Vajnától Somodi Imréig, Kedves Ferenctől Matyi Dezsőig sok mindenkivel le kellett ülnöm személyesen, hogy miért jó, ha egy-egy települést támogatnak. Nem volt könnyű feladat, de ma már azt gondolom, megérte, hiszen a hétvégén megvalósul egy álom, amiről az ember nem is gondolná, hogy itthon végül is testet tud ölteni. Fontos, hogy az emberek Szegedről is jöjjenek, és máshonnan is, hogy valóban drukkoljanak a településüknek. Ezért is ingyenes a rendezvény, amire a családokat is várjuk, hiszen lesz ingyenes lovagoltatás, lósimogatás, konflison utazás a városligetben, nagy vidámságot és örömöt szeretnénk mindenkinek. A Nemzeti Vágtát az RTL Klub élőben közvetíti vasárnap délután.

Szeged városa Tormási Gyula zsokéval és Aranypatakkal, az ötéves telivérrel vág neki a hétvégén rendezendő kétnapos Nemzeti Vágtának. Fotó: Frank Yvette
Szeged városa Tormási Gyula zsokéval és Aranypatakkal, az ötéves telivérrel vág neki a hétvégén rendezendő Nemzeti Vágtának. Fotó: Frank Yvette

– Térjünk át a Vágtáról más terveire. Úgy hallottuk, új zenekart is tervez.
– Ez szó szerint a jövő zenéje, hiszen ehhez egy évig még biztosan nem férek hozzá, mert közben Dés Lászlóval írom az Ezeregy éjszaka című musicalnek a dalait. A Vágta másnapjától, június 2-ától otthon ülök a kertben és dalokat írok egy kész szövegkönyvre, amit már megírtunk Tasnádi Istvánnal. A zenekarról annyit, hogy tavaly már megírtam öt dalszöveget, lesz benne rap és funky, de főleg latin zenei alapok, és helyenként magyar folklór samplingeket is szeretnék belerakni. Eklektikussága bizonyos értelemben a Black Eyed Peas-t idézi, de más zenei arányokkal. A zenekar neve is megvan már, de azt jobb, ha egyelőre megtartom magamnak...

– A hangszereseket megtalálta már ehhez a munkához?
– Még nem, de még időm sem volt rá, hogy megkeressem őket. Abban biztos vagyok, hogy ez lesz a legnehezebb, hiszen annál jobb muzsikusbandát, mint akikkel a Jazz+Azban zenéltünk, nem biztos, hogy tudok találni. Azokra a zenészekre gondolok, akik abban a zenekarban velünk dolgoztak: Fekete-Kovács Kornéltól Gőz Lászlóig, Erdélyi Pétertől Gyenge Lajosig sorolhatnám a neveket. Elképesztő csapat volt. Van egy merész tervem, ami a zenekar összetételét illeti, de erről is korai lenne még nyilatkozni és félek, hogy félremagyarázzák.

A Vágta egyrészt egy hihetetlenül látványos show lesz, másfészt pedig egy nagyon komoly verseny - igéri Geszti. Fotó: Frank Yvette
A Nemzeti Vágta egyrészt egy hihetetlenül látványos lovas-show lesz, másrészt pedig egy nagyon komoly verseny - igéri Geszti Péter. Fotó: Frank Yvette

– Végezetül: utolsó színház-, utolsó mozifilm-, utolsó könyv- és utolsó hanglemez-élmény?
– Film: Papírsárkányok, ez két kisfiú történetéről szól, és arról, hogy van-e bűn, ami helyrehozható az életben. Ajánlom mindenkinek sok szeretettel. Utolsó könyv: Hatvany Lajostól a Férfiak, úriemberek. Egy nagycsalád-regény első kötete. Színházi élmény utoljára, ami komoly volt: Londonban láttam a Varázsfuvola című Mozart-művet egy dél-afrikai törzs előadásában. Impempe Yomlingo - így fordították le a Varázsfuvolát dél-afrikai nyelvre, frenetikus gyönyörűség volt. Az egyik producert megkereste a dél-afrikai színes bőrűek színháza, aztán elhozták Londonba a produkciót. Először egy kisebb színházban mutatták be, majd átkerült a West Endre, a musical világ európai központjába. Az a figyelemre méltó a történetben, ami ma a globalizált világot jellemzi: hogy nincsenek már olyan határok, amiket nem lehet átjárni, nem csak földrajzilag, hanem kulturálisan sem. Az operát dobokra és marimbákra hangszerelve adták elő, professzionálisan énekeltek gyönyörű színes bőrű emberek, és helyenként olyan volt az egész, mint egy törzsi rítus. Az utolsó hanglemez-élmény pedig: Bebel Gilberto utolsó cd-jét említeném, illetve egy rumba-flamenco válogatás lemezt, ami a Putumayo világzenei kiadó gondozásában jelent meg.

Olvasóink írták

  • 7. patron 2008. május 28. 20:10
    „Újhelyi meg feszít mellette.

    Tartja a kapcsolatot...”
  • 6. lala2 2008. május 28. 19:24
    „mit szed ez a geszti?”
  • 5. sevenof9 2008. május 28. 18:56
    „beszarozzuk a pesti pflasztert es meg melymagyarok is leszunk? huh...”
  • 4. patron 2008. május 28. 13:45
    „Tellik az apeh tartozásból mászkálni európában...”
  • 3. Józsika 2008. május 28. 11:30
    „Kenyeret és cirkuszt a népnek! (Ha kenyér nincs, a cirkusz is jó). Remélem, a hortobágyi csikósbemutatóknál, amiért úgy lenéznek minket a nyugati turisták, azért sikerül valami elegánsabb rendezvényt csinálni. Ha már Bp. egyik leglátogatottabb pontját tribünökkel rondítják el.”
  • 2. zizu 2008. május 28. 10:48
    „Szertintem várjuk ki a végét.
    Sosem volt Geszti a kedvencem, de el kell ismerjem, hogy nagyon kreatív ember, ezért sok sikert kívánok neki mind a hétvégi, mind a többi terve megvalósulásához!”
  • 1. No.6-Sy 2008. május 28. 09:38
    „"Vagy nyitott és érzi ebben a gondolatot, vagy zárt gránit darab, és nem érdemes vele beszélgetni. "

    A valaha oly tehetségesnek tűnő, kreatív ötletember ma kissé megkopott, poros és ritka nagy marhaságokat tud kiböffenteni magából. Nyílván a nagy trendi rohanás közepette nincs ideje gondolkodni, sem olvasni. Hja, a pénz, az nagy úr...!

    A zárt granitdarab sokszor százszor több igazi értéket rejt, mint a nyitott, locsogó, kedves hegyi erecske. Csak kissé munkás a zárt gránitdarab-típusú embereket megnyitni és rábírni arra őket, hogy a bennük rejlő, hosszú idők alatt kikristályosodott értékeket megmutassák a világnak. És nem pont egy üresfejű, menedzsermajomnak fognak megnyílni.

    A Varázsfuvola egyetemetes értékű mű, abszolút archetípusokra épülpő, kristályos tökély. Ezért mindegy, hogy ki és hogyan játssza el - zuludobon vagy klasszikus hacukában -, mert a darab lényege megmarad. Ha a darab legmélyét bontjuk meg és szatniolpapírba burkolva, masnival átkötve akarjuk könnyen-gyorsan eladni, kultúrának látszó tárgyként, akkor annak az eredménye ugyanaz lesz, mint amikor egy kondér halászlébe belelottyantunk egy kanálnyi sz&rt.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

4900 forintért ölt, életfogytig tartó börtönt kapott

Szeged - Jogerősen életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélte kedden a Szegedi Ítélőtábla azt a 48 éves szeghalmi asszonyt, aki tavaly februárban megölte és kirabolta 70 éves szomszédját. Tovább olvasom