Szeged - delmagyar.hu

Magyarország rendszerváltás utáni hatodik népszavazását március 9-én, vasárnap tartják. Voksolni 6-19 óra között lehet. Mit kell még tudni a referendumról? A kérdésre választ ad a www.valasztas.hu című honlap, illetve a 62/566-023 szám tárcsázása után a területi választási iroda, de alábbi kérdés-felelet formájú kiskáténk is.

Mit jelent az ügydöntő népszavazás? Azt, hogy a referendum eredménye 3 évig kötelező az Országgyűlésre.

Hogyan szól pontosan a 3 eldöntendő kérdés? Így: Egyetért-e Ön azzal, hogy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásért a jelen kérdésben megtartott népszavazást követő év január 1-jétől ne kelljen kórházi napidíjat fizetni?; Egyetért-e Ön azzal, hogy a háziorvosi ellátásért, fogászati ellátásért és a járóbeteg-szakellátásért a jelen kérdésben megtartott népszavazást követő év január 1-jétől ne kelljen vizitdíjat fizetni?; Egyetért-e Ön azzal, hogy az államilag támogatott felsőfokú tanulmányokat folytató hallgatóknak ne kelljen képzési hozzájárulást fizetniük?

Népszavazás. Németh György karikatúrája

Miként voksolhat, aki lakóhelyétől távol szavaz? Igazolással. Ezt személyesen vagy meghatalmazottja útján március 7-én 16 óráig kérhető a helyi választási iroda vezetőjétől. Igazolással csak a településen erre kijelölt szavazókörben lehet. Hányan dolgoznak a referendum sikeréért? A népszavazás megrendezése 4.470 millió forintba kerül. Csongrád megye 440 szavazókörében 2200-2600 személy dolgozik azért, hogy rendben megtörténhessen a népszavazás. A pártok is delegáltak tagokat e testületek mellé: például a megyei bizottság munkáját a Fidesz, az MSZP és az SZDSZ egy-egy képviselője ellenőrzi. A közvélemény-kutatók – a kampány újabb fordulataitól és az időjárástól függően – 35-70 százalékra becsülik vasárnapra a részvételi hajlandóságot. A referendum akkor eredményes, ha a megfogalmazott kérdésre az összes választópolgár több mint egynegyede azonos választ adott.

História

A népképviselet érvényesítésének, a közvetlen demokráciának egyik formája a referendum. Az első magyarországi népszavazás az 1920-as soproni volt. A rendszerváltás után 1989. november 26-án rendeztek – 4 „igen" néven emlegetett – referendumot: az ellenzéki kerekasztal négy pártja (Fidesz, FKGP, MSZDP, SZDSZ) kezdeményezte a köztársasági elnök megválasztásáról, a munkahelyi pártról, az MSZMP-vagyonról és a munkásőrségről véleményt kérő voksolást, melyen győztek igenek. A második népszavazást 1990. július 29-én tartották az MSZP kezdeményezésére, de az a 14 százalékos részvételi arány miatt érvénytelen lett. A NATO-csatlakozásról 1997. november 16-án, az EU-tagságunkról 2003. április 12-én nyilvánítottunk véleményt. Legutóbb 2004. december 5-én a határon túli magyarok állampolgárságáról voksoltunk.