Délmagyar logó

2016. 12. 10. szombat - Judit 0°C | 9°C

Nikolényi István emlékére

Szeged - "A szegedi vers ünnepe alkalmával épp halott szegedi költők, Baka István, Katona Judit veretesen szép sorait szavalták az újszegedi Bálint Sándor Művelődési Ház színpadán, amikor felcsengett egy el nem némított telefon a hallgatóság között. Benne az üzenet, meghalt „Nikol"! "
Nikolényi István újságíró pályája a város szellemi életének egykor eleven központjának számító Tisza-parti Sajtóházból indult. A múlt század hetvenes éveiben a ma már klasszikusnak számító Délmagyarország napilap kulturális rovatának vezetője volt évtizeden át. Később, mint annyi más jeles publicistát, őt is magával ragadta a sajtóprivatizáció pusztító szegedi örvénye. Azon tollforgatók közé került, akik függetlenségre vágyva saját újságot szerettek volna megjelentetni a Tisza partján. Mint tudjuk, ilyen terv sehol sem valósulhatott meg Magyarországon.

Jó tollú, művelt, széles látókörű és nagyobb szerkesztőségeket is irányítani képes kulturális újságírónak, kritikusnak ismerték – valóban a kultúra egészében gondolkozott. Az egykori Művészklub alapítója volt, vezette a Tiszatáj művelődési rovatát, s a szegedi körzeti tévéstúdió produkciói közül dr. Petri György sebészprofesszor, Mocsár Gábor író vagy a szabadtéri történetét elsőként feldolgozó filmek elkészítésében is részt vett.


Szívéhez kiváltképp a színház állt közel. Igazgatóként kőszínházi műsorpolitikája és szabadtéri színházi produkciói egyaránt megfeleltek annak, amit a város konzervatív közönsége elvárt. A szakma mindenkori ellenlábasai később csendet telepítettek köré.

A legutóbbi, 2011. decemberi, róla szóló híradás a színházi szakma tisztelőitől származott. „A 70. életévét betöltő Nikolényi Istvánt barátai, tisztelői köszöntötték születésnapja alkalmából. Pályatársak, barátok, újságíró kollégák társaságában helyezték el az egykori színházi direktor fényképét a Brnói Étteremben."

Egy, a mainál klasszikusabb, veretes, lokális kultúra képviselője volt – Móra, Tömörkény, Juhász Gyula és más szegedi humán és tudományos jelesek szellemi örököse. Bizony, a hozzá hasonló, az értékteremtő szegedi gondolkodást kiteljesítő egyéniségek mind jobban hiányoznak a Tisza partjáról. Lehet persze, hogy nem mindenkinek.
Nikol pedig immár az égi szabadtéri színpadon töpreng tovább közös gondolatainkról, amit még ő vetett papírra egy Baka Istvánnal folytatott beszélgetésében:

„– Gyakran eltűnődöm, miért képtelen megtartani ez a város annyi ígéretes tehetségét..."

Nyugodjon békében.

Nikolényi István életútja

Életének 73. évében csütörtökön, szegedi otthonában elhunyt Nikolényi István újságíró, színházi dramaturg, színigazgató, lapunk egykori munkatársa. Nikolényi István 1941. december 2-án Szegeden született, egyetemi tanulmányait a József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar–történelem szakán végezte 1960–1965 között. 1971–1974 között a Színház- és Filmművészeti Egyetem dramaturgia–színházelmélet szakának levelező tagozatos hallgatója volt. 1966–1987 között a Délmagyarország kulturális rovatvezetőjeként dolgozott. 1975–1977 között, illetve 1999-től a Szegedi Nemzeti Színház és a Szegedi Szabadtéri Játékok dramaturgja. 1965–1970, valamint 1985–1987 között a Tiszatáj művelődéspolitikai rovatvezetője volt. 1987–1999 között a Szegedi Szabadtéri Játékok igazgatója, 1989–1999 között pedig művészeti vezetője volt. 1989–1990-ben a Csongrád Megyei Hírlap főszerkesztője volt. 1990–1991-ben a Délvilág című napilapnál dolgozott főszerkesztőként. 1991–1996 között a Reggeli Délvilág, 1995–1996-ban a Szegedi Napló, 1996-tól pedig a Páholy főszerkesztője. 1996–1999 között a Szegedi Nemzeti Színház igazgatója volt. 1990–2000 között betöltötte a Magyar Művészeti Fesztiválok Szövetségének elnöki tisztét. Szeged városa 2011-ben Szeged Kultúrájáért díjjal tüntette ki. Szakértő tagként az elmúlt években részt vett a kulturális, egyházügyi, közművelődési és idegenforgalmi bizottság munkájában. Számtalan kritikát, tanulmányt, interjút írt, kötetei közül kiemelkedik két helyi színháztörténeti alapmunka, A Szegedi Nemzeti Színház 1883–1986 és A Szegedi Szabadtéri Játékok kézikönyve I–II. című kötet.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Így nyerte meg B. Nagy László Csongrád megye 2-es körzetét

B. Nagy László kormánymegbízott nyerte meg Csongrád megye 2-es körzetét. Nézze meg, hogyan alakultak a szavazati arányok a kerületben! Tovább olvasom