Délmagyar logó

2016. 12. 09. péntek - Natália -4°C | 8°C

Nincs igazság az állam dóci földjén

Dóc - A kajászói földfoglalók 70 hektár állami szántóra tették rá a kezüket, törvénysértésre hivatkozva – a dóci Juhász Árpád ennél nagyobb területért harcol, már 12 éve. Akkor adta bérbe juhainak legelőjét az állam – az ő értesítése nélkül – egy mezőgazdasági vállalkozásnak. Ő ott lakik azóta is.

A 78 éves, dóci Juhász Árpádot azzal vádolják, hogy lekaszálta másvalaki gyepét, és elvitte a szénát a juhainak. A Szegedi Városi Bíróságon december 10-én lett volna a következő tárgyalás, de érdemben nem folytatódott a bizonyítás, mert a vádlott aznap bejelentette: ügyvédet fogad. A bírónő azt mondta, ezt az eljárást védő nélkül is végig lehet vinni, de a bíróság tudomásul veszi a szándékát, ezért február 6-ára halasztja el a tárgyalást.

Nagy Andrea bírónő hangosan, lassan, tagoltan beszélt. Ez önkéntelen gesztus: olyankor szokás így magyarázni, ha hivatalos ügyekben járatlan embert világosítunk fel. A dóci juhász azonban nem ilyen.

Nincs igazság az állam dóci földjén. Fotó: Bakos András (galéria)

Juhok – nyájtudat nélkül

Juhász Árpádot mindazok ismerhetik, akik állattenyésztéssel foglalkoztak az elmúlt negyven évben Csongrád megyében. A szegedi Felszabadulás Tsz ágazatvezetőjeként az ő szorgalmazására hoztak be először az Alföldre Holstein-Fríz teheneket. Később Dócra, az ottani szövetkezethez került, aztán, már nem éppen fiatalon, önálló gazdálkodásba fogott. Ez nem úgy sikerült, ahogyan tervezte.

– Nincs titkolnivalóm – vezet be a percsorai major helyén álló juhtelep apró faházába. Odabenn egy ágy, egy kályha, egy asztal fér el, és legföljebb két ember. A fal olyan vékony, hogy behallatszik az odakinn bogarászó tyúk pittyenése. Néha benyit Árpád sorstársa, egy csíki tájszólással beszélő asszony, hogy megkérdezze, szükségünk van-e valamire. A megbeszélésünk közel két órán át tart. Juhász Árpád ugyan nem lassan, tagoltan beszél, viszont dokumentumokat, hivatalos iratokat ad olvasásra, hogy ne csak az ő szájából halljam a történetet.

Nem tárgyalnak

Bár papíron ugyanazon a területen gazdálkodnak 12 éve, Juhász Árpád eddig egyszer tárgyalt Héjjáékkal: a cég felajánlotta neki, hogy maradhat, ha a szénát a kft.-től vásárolja. Ebbe a juhász nem ment bele. Azóta nincs békesség közöttük, mindketten jogos birtokosokként viselkednek a területen. A kft. egyik gépe például egyszer a juhok itatókútját is kimarkolta. A szénával kapcsolatos büntetőügy is ennek a viszonynak a következménye. A felek nincsenek egy súlycsoportban: a kft. 113 embernek ad munkát, 3000 hektáron gazdálkodik, 1000 kocával működő sertéstelepet, vágóhidat, húsüzemet működtet Csongrádon – igaz, kérődző állatokat nem tart, tehát legelőre elvileg nincs szüksége. Héjja István, a kft. egyik ügyvezetője lapunknak azt mondta, jogerős ítéletük van arról, hogy törvényesen bírják ezt a területet. Juhász Árpádnak az ő álláspontjuk szerint nincs itt keresnivalója, miután annak idején nem támadta meg azt a szerződést, amellyel az ÁPV Rt. nekik adta oda a területet.

Az írásokból az derül ki, hogy Árpád a nyolcvanas évek végén mezőgazdasági szaklapban olvasta: az állam Új-Zélandról szabad tartásban nagyon jó eredményeket produkáló, a betegségeknek ellenálló juhokat hoz be, és elterjesztésükhöz tenyésztőket keres. Ő is jelentkezett, szintén mezőgazdász fia tanulóidejét a Lajta-Hansági Állami Gazdaságnál töltötte, ahol ezeket a jószágokat először fogadták. A család a rendszerváltás évében beruházott. Juhászék kibérelték a valamikori percsorai major területét 116 hektár gyeppel, és megállapodtak a téli takarmány biztosításáról is, szerződésben. A 6 millió 300 ezer forintos beruházáshoz 4 millió 389 ezer forintos OTP-hitelt vettek föl. A szaktudás megvolt, a jogbiztonság és a szerencse azonban hiányzott. – A nemzeti park nem járult hozzá, hogy a juhok tartásához szükséges felszerelést használjuk – mondja a juhász. – Nem keríthettük el a legelőt, nem különíthettük el a növendék jószágokat az anyáktól, azokat a kosoktól. Emiatt tömegesen születnek a kelleténél hamarabb a bárányaink. A jószágok kezelése is sokkal nehezebb terelőfolyosó nélkül, tekintve, hogy ennek a fajtának nincs nyájtudata: megy, amerre lát. A villanypásztort se engedélyezték, pedig pár száz méterrel odébb két legelőt is ezzel kerítenek.

Elhajtotta a végrehajtó

A juhtelepet nem sikerült úgy felfejleszteni, ahogyan Juhászék tervezték, a jövedelem elmaradt a várttól. A hitelt egy idő után nem tudták törleszteni, és a végrehajtó egy nap elhajtatta a jószágokat, majd visszaadott ötven állatot. A juhász azokkal folytatta a gazdálkodást, valamelyest talpra is tudott állni. Bárányait Olaszországba viszik. Közben viszont a legelővel adódtak gondok. – Ez a gyep az államé. Amikor bérbe vettem, a Csongrádi Állami Gazdasággal kötöttem meg a szerződést. A cég azonban átalakult, minden vagyontárgy az Agro Csongrádé lett, a termőföldet kivéve, mert az az államé maradt, és a kezelés, bérbeadás jogát is átvette az ÁVÜ. Az én szerződésemet azonban, mint utóbb kiderült, nem küldték el az ÁVÜ-höz: az Agro Csongrádnál azt gondolták, ők a gazdák itt, nem én. Három évben is bérbe adták ugyanezt a területet egy másik gazdálkodónak.

Nincs igazság az állam dóci földjén. Fotó: Bakos András (galéria)

Ez az ügy utóbb tisztázódott: 1999-ben az állam akkori vagyonkezelő cége, az ÁPV Rt. levelet írt a juhásznak, hogy nem enged el a bérleti díjból semmit, azt tessék megfizetni, valamint közli, „hogy az ÁPV Rt. irattárában bérleményükkel kapcsolatosan semmilyen dokumentáció nem lelhető fel, így kizárólag ez az oka a bérleti díj kiszámlázásának elmaradásának".

Az állam elfelejt

Az állam cége egy évvel később mégis elfeledkezett Juhászékról. 2000-ben járt le a szerződésük erre a területre, s az rt. – anélkül, hogy értesítette volna őket – bérbe adta a területet a szomszédos szántófölddel együtt a csongrádi Héjja Testvérek Kft.-nek. Holott a szerződés és az ezredfordulón hatályos törvény szerint is Juhászék lettek volna jogosultak a további bérletre. Ez a jog csak akkor nem illette volna meg őket, ha a szerződésük azonnali hatállyal bomlik fel, erről pedig szó sem volt. Azóta 12 év telt el. Az ÁPV Rt.-t a Kincstári Vagyonigazgatóság, azt az MNV Zrt. követte, most pedig a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet az állami földek gazdája. Eddig mindhez írt levelet Juhász Árpád, legutóbb Fazekas Sándor földművelési miniszterhez is, kérve, rendezzék ezt a törvénysértő helyzetet. A környékbeliek aláírásukkal igazolták, hogy Juhászék 1990-től ezen a területen gazdálkodtak, hiába.

– Ragaszkodom ahhoz a jogomhoz, amely megilletett volna, hogy újból bérleti szerződést kössenek velem – mondja Juhász Árpád. – Hajlandó vagyok visszamenőleg kifizetni a bérleti díjat, ami másfél millió forint körül lehet. Ugyanakkor igényt tartok a terület után járó földalapú támogatásra is, amely számításaim szerint megközelíti a 25 milliót. Ez a tevékenység, amit itt folytatok, megfelel a kormány programjának, amely a családi gazdaságok megerősítését, az állattenyésztő tevékenység ösztönzését és az állattenyésztés termőföldigényének biztosítását célozza. Olyan állatokat tartok, amelyek épp a magyar állam szándékával és közvetítésével kerültek ide.

A februárban folytatódó tárgyaláson tisztázódhat, kit illet a legelő, amelyen Juhász Árpád lekaszálta a füvet.

Olvasóink írták

  • 3. Olajfa14 2012. december 26. 08:56
    „Boldog karácsonyt és sikeres újévet együtt2013-ban Botka polgármester úrnak és a demokratikus ellenzék nüvekvő számú szimpatizánsának!”
  • 2. Egyolvasó 2012. december 24. 19:01
    „Sajnálom az öreget, nem csak az eddigi kaszálót veszíti el, de a bárányait is elveszik tőle, utána pedig jön a többi vagyona. Szomorú de ez a mai igazságszolgáltatás, akiknek van pénze azok oldalán az igazság, még ha nincs igazuk akkor is.”
  • 1. deszkás 2012. december 24. 16:46
    „Héjja testvérekkel szemben? Esélye sincs.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Állatorvosi ügyeletek Csongrád megyében

Őket hívják, ha beteg lett a házi kedvenc. Ne feledjék: az állatorvos kiszállításáról a hívó fél köteles gondoskodni. Tovább olvasom