Délmagyar logó

2017. 11. 20. hétfő - Jolán 1°C | 7°C Még több cikk.

Nincs pénz a hospice ellátás Csongrád megyei fejlesztésére

Kevés halálos betegnek adatik meg hazánkban, hogy fájdalmak nélkül, szakemberek lelki támaszával távozzon. A hospice ellátás erre szolgálna, de Csongrád megyében nincs ilyen fekvőbeteg-részleg.
Hazánkban évente több mint 30 ezren halnak meg valamilyen daganatos megbetegedésben – többségüknek azonban nincs módja méltósággal, fájdalmak nélkül távozni. A Nyugat-Európában évtizedek óta jól működő hospice ellátás abban nyújt segítséget, hogy a gyógyíthatatlan, haldokló betegek életminőségét javítsa, hátralévő idejüket fájdalom nélkül töltsék, testi és lelki szenvedéseiket enyhítsék.

A hazai hospice ellátást ugyan csak részben, de finanszírozza az egészségbiztosító, műszerigénye alacsony, mégis csupán tizenegy ilyen fekvőbeteg-részleg működik az országban. Csongrád megyében egy sem. Szegeden, Vásárhelyen és Ruzsán otthoni szakellátói csoportok dolgoznak – kapacitásaiknak azonban legalább a tízszerese lenne az ellátási igény. Szegeden jelenleg mindössze négy-öt haldokló beteget gondoznak ilyen speciális módon és szellemben.

Pénzhiány a legfőbb ok

A daganatos fájdalmak enyhítésének gyógyszer- és szakemberköltsége igen magas: részben ezzel magyarázható, hogy a pénzügyi gondokkal küzdő szegedi egészségügyi intézményekben még nincs hospice osztály – mondta el Thurzó László professzor, az onkoterápiás klinika vezetője. Hozzátette: a hospice a krónikus ellátás egy speciális formája, a klinikának azonban csak aktív betegágyakat fizet a biztosító. Másrészt a hospice-ban többféle szakemberre van szükség, az onkológus elérhetősége önmagában kevés. Pajor László, a szegedi városi kórház főigazgatója szerint az I. kórház területén ugyan el lehetne képzelni egy ilyen osztályt, viszont az épület jelenlegi állapotában nem kapna ÁNTSZ-engedélyt a speciális feladatra. Egy nagyszabású felújítás a professzor szerint legalább 400 milliós beruházást jelentene – amiből viszont már ésszerűbb lenne egy új épületet felhúzni.

Az OEP-finanszírozott hospice ellátást a háziorvosnak kell elrendelnie, de sokan közülük ezt nem teszik meg időben – mondta el Mari Albertné, a Szegedi Hospice Alapítvány vezetője. Úgy véli, az lenne az ideális, ha a háziorvos rögtön elrendelné az ellátást, amint kiderül: a daganatos folyamat valószínűleg a páciens halálával végződik. A fekvőbeteg-részleg pedig azért lenne annyira fontos, mert időnként szükség van a fájdalomcsillapítás beállítására és más kísérőtünetek ellátására is – nem csupán az ápolásra.

A legideálisabb helye ezért egy egészségügyi intézményben vagy annak közelében lenne, ahol a megfelelő szakorvosok – főként onkológus, aneszteziológus, dietetikus – szükség esetén rövid időn belül elérhetők. A másik fontos tényező a nyugodt, otthonos környezet kialakítása, ami szintén hozzájárul a haldoklók életminőségének javításához. A nehéz úton való lelki támogatást pedig egy pszichológussal vagy éppen egy pappal való rendszeres kapcsolat, beszélgetés segítené.

Tíz éve már létezik a hospice ellátásra felkészítő szakdolgozói alapképzés, és a közelmúltban az orvostanhallgatók képzésébe is beiktattak egy a halállal és a hospice szellemiséggel foglalkozó kurzust. A palliatív terápia – azaz a fájdalmak tüneti kezelése – gyakorlati képzése ugyanakkor Szegeden még nem megoldott. Mari Albertné szerint a leendő orvosokkal leginkább azt kell elfogadtatni, hogy a halál nem a gyógyítás kudarca, hanem az élet természetes része. Ebben a szellemben kell foglalkozni a haldoklókkal.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Enyvescsőrű verebek

A Kárász utcai A Cappella cukrászda teraszán a kéregetőkön kívül más hívatlan vendégek is… Tovább olvasom