Délmagyar logó

2017. 11. 17. péntek - Hortenzia, Gergő 6°C | 9°C Még több cikk.

Nógrádi Tibor: Öngólt rúgott a baloldal

Szeged - Kontraproduktív volt a döntés, miszerint a közgyűlés leszavazta Szentmihály jogát a részönkormányzatra. Lesz helyette más önszerveződés, és már nem csak ebben az egy városrészben.
 Kecskésen és Hattyason is

Nógrádi Tibor a végén még megköszöni a baloldalnak a döntését, hiszen a körzetében Kecskéstelepen és Klebelsbergen szintén felmerült az igény, ezért pár héten belül ott is lesz részönkormányzó testületi választás. Kerületének negyedik önálló egységében, Gyálaréten erre nincs szükség, mert a településrésznek a megszavazott szervezeti és működési szabályzat biztosítja a részönkormányzati státuszt.

Éles vita bontakozott ki a novemberi közgyűlésen a szentmihálytelki részönkormányzat sorsáról. Az új szervezeti és működési szabályzathoz ugyanis Lauer István szocialista önkormányzati képviselő olyan módosító javaslatot adott be, amely szerint az eddigi – tápai, szőregi, dorozsmai és szentmihályi – részönkormányzatokból három marad meg. A szentmihályi helyett egy újat jelölt ki: Gyálaréten. Azzal indokolta a lépést, hogy ezek a településrészek voltak korábban önállóak, rendelkeztek Szegedtől független történelemmel és kultúrával. Egészen 1973-ig, amikor a városhoz csatolták őket.

Nógrádi Tibor (Fidesz– L.É.T.), a körzet önkormányzati képviselője hiába érvelt az intézkedés ellen, hogy nem pártpolitikai alapon dolgoztak a részönkormányzat tagjai, hanem a település fejlődéséért, gazdagodásáért. Úgy fogalmazott: visszalépést kezdeményezni egy olyan település életében, amely élni tudott ezzel a kicsi önrendelkezési jogával, bűn. Hiába állt mellé Tóth Péter jobbikos és Haág Zalán kereszténydemokrata politikus. Botka László szocialista polgármester azt javasolta, a városrész hozzon létre választói tanácsadó testületet. Megjegyezte, hogy a részönkormányzatoknak amúgy is csak véleményezési joguk van, vagyis a törvények értelmében pénzről eddig sem dönthettek. A baloldali többség végül megszavazta Lauer István javaslatát.

Nógrádi Tibor nem adta fel, a decemberi közgyűlésre újra be akarta vinni az ügyet. Kosik Dénessel együtt azt írta indítványában, hogy Szentmihály az 1300-as évektől 1505-ig függetlenül létezett, sőt az 1930-as években még tanácselnököt is adott. Ám a képviselő-testület – az előterjesztők szerint nyilvánvaló és kicsinyes politikai okokból – nem vette napirendjére a témát, mondván, korábban döntött róla.

A képviselő szerint új év, új élet kezdődik a városrészben. Fotó: Karnok Csaba
A képviselő szerint új év, új élet kezdődik a városrészben. Fotó: Karnok Csaba

– A novemberi közgyűlés legnagyobb meglepetése volt, hogy megszüntette Szeged-Szentmihály 2010-ben megszerzett részönkormányzati státuszát. Ez abszolút szokatlan. Tudniillik még a zajokkal és buta konfliktusokkal terhes szegedi politikában sem volt divat eddig más körzet kárára előterjesztéseket benyújtani. Abszolút indokolatlan is a lépés, hiszen a részönkormányzat nem jár közjogi vagy gazdasági előnnyel, az kizárólag a helyi alkotó erők önszerveződését szolgálja – mondta érdeklődésünkre Szentmihály embere.

– Öngólt lőtt a többség, hiszen a falu nem megy bele ebbe a kicsinyes adok-kapokba, hanem nagy egységben felsorakozott a részönkormányzata mögé. Az ott élők továbbra sem a pártpolitikát, hanem a településrész érdekeit tartják szem előtt. Ezért január elejére részönkormányzó testületi választást írok ki, ahol demokratikus úton 8 fős testületet választ a helyi lakosság, amely azonnal dolgozni kezd. Az iskolabeindítás, a fejlesztések folytatása nem tűr halasztást. Az új testület első feladata lesz egy gyors egyeztetés a polgármesterrel a szentmihályi általános iskola szeptemberi újraindításáról.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Eltűnnek az öreg Daciák a KRESZ-vizsgáról

Új KRESZ-kérdéssor készült a leendő sofőröknek, a vizsgázók január 12-étől találkozhatnak a korszerű tételekkel. Tovább olvasom