Délmagyar logó

2016. 09. 26. hétfő - Jusztina 10°C | 20°C

Nők a tanyán

A természet szeretete vagy a szerelem feledteti a kényelmetlenséget, derült ki nőket kérdezve, akik igazi otthonra találtak a tanyavilágban.
Sokan figyelik vágyódva a tanyai életformát a zsúfolt nagyvárosból. Nyugalom, csend, jó levegő, kertészkedés – és nem botlunk a pletykás szomszédasszonyba, amint kimozdulunk a házból. Az esték azonban sötétek, a zajok furcsák egy városi embernek. És sehol egy lélek, olykor kilométereken keresztül.

– Reggelente beköszönt az öreg juhász: Kisanyám, főzz egy kávét! Nyáron nagyokat fürödtem a szomszéd halastavában, esténként kilátogattak a barátaim, beszélgettünk, szalonnát sütöttünk – sorolta az élményeket Tóth Gabi: élete legszebb időszaka volt az év, amit egy barátja tanyáján töltött Szatymaz környékén. A 24 éves szegedi lány azóta is visszavágyik. Pedig nem könnyű a nagyváros után kikerülni a végtelen pusztába – ahol nincs bolt, kávézó, sőt még közvilágítás sem.
– A mély sötétséghez, a különös zajokhoz, zörejekhez egy hónapig szoktattam magam. Folyton felkaptam a fejem: ki jár itt? Mi történik? – írta le az első benyomásokat Odrobina Márta. A 42 éves természetgyógyász-kineziológus három éve költözött a nyüzsgő Budapestről az alföldi tanyavilágba, három baráti házaspárral. Legközelebbi barátnője három, legtávolabbi tizenöt kilométerre lakik szatymazi tanyájuktól.

Idill a tanyán. Pataki Noémi kedvenc kiskutyáját dédelgeti, de van kismalac, macska, csirke – sőt halastó is. Fotó: Segesvári Csaba
Idill a tanyán. Pataki Noémi kedvenc kiskutyáját dédelgeti, de van kismalac, macska, csirke – sőt halastó is. Fotó: Segesvári Csaba

– Ízig-vérig panellakó voltam, sok ismerősöm fogadott, hogy két évig sem fogom bírni – mesélt a környezete reakciójáról. Nem lett igazuk, a fővárosi család beleszeretett a természetközeli életbe. Fával fűtenek: egészen más az illata. Márta konyhakerttel kísérletezik, megtanult metszeni. Visszajár a budapesti rendelőbe, de szívesebben dolgozik a környéken – semmi pénzért nem menne vissza a nagyvárosba.

A nyugalom az egyik fő indok az életmódváltásra, sokra képes azonban a szerelem is. Pataki Noémi, Pataki Ferenc szegedi festőművész lánya évekig élt Budapesten, majd az Egyesült Államok következett. Négy év után hazatelepült, a szerelem „vitte ki" a tanyára, ahol új párja élt három gyermekével. Logopédus, utazó fejlesztő gyógypedagógusként 198 tanítvánnyal foglalkozik.

– Nem félek itt, mitől félnék? Floridában olyan hurrikánokat éltem át, hogy a szél majd elvitte a fejem fölül a tetőt – nevetett. Büszkén mutatta a majorságot: külön házacska a gyerekeknek, benne a közös fürdőszoba. Külön a felnőttek hálószobája, a hangulatos konyha, már épül a nappali. Hosszúkás épület a műhely, ahol ezermester ács férje dolgozik. Kiskutyák, macskák, a halastóban alkarnyi amurok, a disznóólban tarka anyakoca szoptatta pár napos malacait – mi ez, ha nem igazi idill? És az anyaság élménye is a tanyához kötődik. – A legkisebb fiú, Ronald négyéves volt, amikor összeköltöztünk. Úgy érezte, mindkét szülőjét elvesztette. Egy fél éve azonban magától kezdett el anyának szólítani – mondta mosolyogva: a 19 éves Arnold és a 20 éves Zsüliet is elfogadja.

– Hétvégente eljárnak házibuliba vagy a forráskúti diszkóba. Autóval minden közel van, így mi sem maradunk ki a szegedi kulturális életből – magyarázta Noémi kérdésünkre, hogy oldják meg a „nagyok" a szórakozást: Arnold és Zsüliet abban a korban van, amikor minden a tánc, a zene, a baráti kör. Márta lánya, a most 16 éves Lili is megtalálta a helyét. – Amikor megláttuk a tanyát, felkiáltott: Anya, innen haza se menjünk! – idézte Márta, hogyan szerettek bele a cseréptetős parasztházba.

Csézy és a szökött rabok az erdőben

Szívesen emlékszik vissza dédszülei ásotthalmi tanyájára Csézy: a 29 éves énekesnő édesapja származik Szegedről. – Nem volt víz, villany, nehezen tudom elképzelni, hogy ilyen körülmények között éljek. De nagyon szép órákat töltöttünk a tanyán – emlékezett vissza a természetszeretetéről híres művész, akit szintén a szerelem juttatott egy apró faluba, Bükkzsércre. Otthona kapujánál kezdődik a Bükki Nemzeti Park, a szomszéd telken dámszarvasok, muflonok, szürkemarhák. – Nincs közvetlen szomszédunk, eleinte féltem egyedül. Megnyúzhatnak, nem hallja senki. Már éppen megszoktam volna, amikor egy este kaptam a telefont: megszökött két rab az egri börtönből, és az erdőben bujkálnak – idézte fel, utólag már nevetve az énekesnő. Mostanában nincs ideje a természetjárásra, gőzerővel készül az április végén megjelenő, Csak egy nő című új albuma.


Betyár és szerető

Pataki Noémiék Balástya-őszeszéki tanyája a Veszelka család egykori birtokán fekszik: a família nemcsak betyárt adott az alföldi tanyavilágnak Veszelka Imre személyében, hanem betyárszeretőt is. Veszelka Juliska a híres-hírhedt Rózsa Sándor kedvese volt.

Olvasóink írták

  • 2. IVY 2009. április 03. 13:48
    „Folyton be lennék kullantva!!! :D”
  • 1. hazám 2009. április 02. 21:34
    „Érdekes volt. Én sohasem tudnám megszokni a tanyasi életet. Nekem a kertváros is száműzetés.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Egérutak, nem csak helybelieknek

Szeged - Mint légy a pókhálóban, úgy vergődik az építkezés vagy baleset miatti közlekedési dugóba került autós: Szegeden kívül és belül is a menekülési utakat keresi. Ebből a szempontból előny és hátrány is a város három körúttal ölelt sugárutas szerkezete. Tovább olvasom