Délmagyar logó

2017. 03. 26. vasárnap - Emánuel 5°C | 10°C Még több cikk.

Növelni kell a töltések keresztmetszetét

Töltéserősítéssel – elsősorban a töltések keresztmetszetének növelésével – lehet fölvenni a harcot a tartós árvizek ellen. A vízügyi szervezetnek vissza kellene kapnia egységességét és önállóságát, különben nemsokára óriási szakemberhiány várható. Egyebek mellett ez a nagy tapasztalatú szegedi vízépítő szakmérnök, Vágás István véleménye.
Az idei rekordárvíz tapasztalatait figyelembe veszik a jövőbeni védelmi munkákban. Fotó: Karnok Csaba

A Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése során különös figyelmet kellene szentelni a töltések szélesítésének – hívja föl a figyelmet Vágás István vízépítő szakmérnök, az akadémia doktora, címzetes egyetemi tanár. Ezt a napokban az árvízvédelmi tudományos tanács Budapesten tartott rendezvényén is elmondta. A mostani árvízkor a töltések magasságával a legtöbb helyen nem volt gond, az viszont, hogy mennyire tudja elviselni a hosszan tartó árvizet a gát – sok helyen okozott problémát. A töltések tartósságát úgy lehet növelni, ha keresztmetszetüket növeljük. Hogy ez a jó megoldás, szemlélteti az is, hogy a Szeged–Tápé–Algyő szakasz, aminek az 1970-es árvíz után a keresztmetszetét is megnövelték, nagyon jól vizsgázott. Szintén jól vizsgázott a szegedi partfal, eltekintve attól, hogy a betonlapok közötti rések – melyeket azért hagytak meg, hogy hő hatására a betonelemeknek legyen hová tágulniuk – tömítései kifagytak vagy kikoptak az elmúlt évtizedekben, és ez szivárgásokat okozott.

Vágás István
A vízépítő mérnök arra is fölhívja a figyelmet: a tervezett vésztározók ilyen rendhagyó típusú árvíz esetén – amikor a fő veszélyt a Duna visszaduzzasztása okozza – nem hatásosak. Hiszen akármennyi vizet is tározunk be, a Duna rögtön pótolja elfogyhatatlan vízmennyiségével. Más jellegű gond, hogy a vízügy ugyan helyt tudott állni a mostani árvíznél, ehhez azonban szinte „utolsó utáni" erejét is latba kellett vetni. Még a nyugdíjas vízügyi dolgozókat is behívták – Vágás Istvánt is; ő a helyzetmegítélések, előrejelzések területén, és általában az árvíztörténeti események ismeretében tudott segíteni, nemcsak az Atikövizignek, hanem az országos vízügyi központnak is.

Fordított árvízi hurokgörbe

A mostani, rendhagyó árvíznél sikerült kimérni a szakembereknek egy különleges jelenséget, az úgynevezett fordított árvízi hurokgörbét. Ennek létezésére Vágás István hívta föl a figyelmet a szakirodalomban először, több mint húsz évvel ezelőtt. Ha a főfolyó visszaduzzasztja a mellékfolyót – ez esetben a Duna a Tiszát – ugyanannál a vízállásnál nem áradáskor, hanem apadáskor több a vízhozam.

– A nyolcvanas évek vége óta a vízügy ellen folyamatosan érkeztek a támadások, a terület megítélése olyannyira leromlott, hogy a Budapesti Műszaki Egyetemen alig-alig akadnak hallgatók, akik vízépítési szakirányból szeretnének diplomát szerezni. Nemsokára tehát óriási szakemberhiány várható – hívja föl a figyelmet a címzetes egyetemi tanár. Ezt a vízügy egységességének, önállóságának és állandóságának biztosításával lehetne orvosolni. Ha a vízügyi területen dolgozók megkapnák a kellő megbecsülést, biztos lenne az utánpótlás. Glatz Ferenc, az MTA volt elnöke – aki a kormány stratégiai bizottságát képviselte a tudományos tanács budapesti ülésén – el is juttatja a grémium által fölvetett javaslatokat Gyurcsány Ferencnek. A memorandum tartalmazza Vágás Istvánnak a vízügy önállóságára vonatkozó javaslatát is.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Anna-kúti csomópont: átépítés két év múlva

Az Anna-kúti csomópontot csak két év múlva építik át. A képviselő-testület pénteken dönt arról, ki… Tovább olvasom