Délmagyar logó

2017. 12. 13. szerda - Luca, Otília 2°C | 12°C Még több cikk.

Nyáron alussza téli álmát az édesvízi menyhal

Télen a természet alszik – kivétel azonban akad, nem is kevés. A jégkorszak körülményeihez alkalmazkodott a Tiszában és a Marosban is gyakori menyhal, amely ilyenkor éli világát. A hermelin télire bundát cserél, ilyenkor hófehér, s még lepkék is akadnak, amelyek télen repülnek. És nemsokára nyílik a hóvirág.
A Tiszában és a Marosban is gyakori menyhal ilyenkor éli világát. Fotó: DM/DV
A menyhal – az egyetlen, a tőkehalfélékhez tartozó édesvízi hal – jellegzetessége: leginkább télen táplálkozik, ilyenkor ívik, míg nyáron igazi nyári álmot alszik.

Titokzatos menyhal

Szokatlan életritmusa annak tulajdonítható, hogy még a jégkorszakból maradt vissza, annak a körülményeihez alkalmazkodott. Életmódjáról még ma sem tudnak mindent a szakemberek, s egészen könnyen leélhetünk egy teljes életet anélkül, hogy menyhalat valaha is látnánk.

Erdei Attila nemzetközileg ismert szegedi versenyhorgász azonban telente rendszeresen fog menyhalat a Tiszán, harminc-nyolcvan dekásakat. Érdekesség: a menyhal nagyméretű májának korábban gyógyhatást tulajdonítottak; az Ószövetség-beli Tóbiás látását halepe – egyes források szerint épp a menyhal epéje – adta vissza.

Jól látnak-e azok, akik télen apró, fehéres színű lepkéket látnak? – Mindenképpen – mondja Gaskó Béla, a Móra Ferenc Múzeum igazgatóhelyettese –, a kis, illetve a nagy téliaraszoló ugyanis télen repül.
A hóvirág vadon élő állománya védett, a kertekben termesztett árusítható.
Megritkult hermelin


Fás területeken találkozni vele, akár kertekben is, így könnyen megtörténhet, hogy valaki télvíz idején lepkét észlel.
A hermelin nyáron barna, télen fehér. A menyéthez hasonló, annál alig valamivel nagyobb ragadozó állománya nagyon megritkult Csongrád megyében – hívja föl a figyelmet Veprik Róbert, a Szegedi Vadaspark igazgatóhelyettese. Egy dél-alföldi kisemlős-kutatási program – amelyben a vadaspark is részt vett – kiderítette: a megyében jóformán csak a szegedi Fehér-tó környékén fordul elő. Egyes források szerint a magyarországi hermelin kevésbé fehéredik ki, mint a magas, északon élő állomány. Veprik Róbert szerint sokkal inkább arról lehet szó, hogy a hermelin – mert gyakran jár táplálék után föld alatti járatokban, s nálunk télen gyakran olvadt a talaj – bundája beszennyeződik, kevésbé kelt fehér benyomást.

Veszélyeztetett hóvirág

Közeledik a tél vége, és nemsokára itt a hóvirágszezon. Ez a növény uniószerte védett, s a közelmúltban nálunk is védetté nyilvánították; pénzben kifejezett értéke egyedenként tízezer forint. Védetté nyilvánítására nagy szükség volt: gátlástalan mérvű gyűjtése, árusítása már az állomány létét veszélyeztette – hívja föl az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség. Mi a helyzet akkor, ha kérdéses: az árusított példányok szabadból származnak-e, melyekre a védettség vonatkozik, vagy termesztettek? – Genetikai módszerrel ma már megállapítható, honnan származik a növény – hívja föl a figyelmet Margóczi Katalin botanikus, a Szegedi Tudományegyetem Ökológia Tanszékének docense. Egyébként ez a növény Csongrád megyében nem fordul elő vadon, így amit Szegeden árusítanak tél vége tájt, kis mennyiségben, az minden bizonnyal termesztett hóvirág.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Székesfehérvárra szállítják az alföldi tej egy részét

A tagjaitól átvett tej feldolgozására és exportra készül az Alföldi Tej Kft., amely november óta… Tovább olvasom