Délmagyar logó

2016. 12. 06. kedd - Miklós -5°C | 3°C

Nyelvben is a divatot követjük

Szeged - Megrendezik helyett megrendezésre kerül, a probléma nincs megoldva helyett a probléma nem megoldott – rohamosan terjednek nyelvünkben a körülményeskedő kifejezések. Mi lehet ennek az oka? – kérdeztük a szakembertől, aki szerint nyelvünk a társadalmi hovatartozásunkat is tükrözi.
„Az időjárás adta feltételek módosulásának függvényében" – olvasta az egyik kolléganőnk egy közleményben a bonyolult megfogalmazást. Úgy tűnik, a hétköznapi nyelvhasználatban is egyre erősebben érezhető a hivatali nyelv, rengeteg a töltelékszó, a divatszó, és jellemzők a terjengős körülírások.

– A nyelvet gyakran csak úgy szemléljük, mint a kommunikáció eszközét, de valójában a társadalmi hovatartozásunkat is tükrözi. Ugyanolyan a nyelv, mint az öltözködés, vagy mint az, hogy ki milyen autóval jár, melyik lakónegyedben lakik. Ha valakik elkezdenek egy adott nyelvi mintát követni, talán az a szándék áll e mögött, hogy szeretnének olyannak látszani, amilyennek az általuk nagyra becsült emberek tűnnek – mondja Németh Miklós, az SZTE Bölcsészettudományi Kar Magyar Nyelvi Tanszékének tanszékvezető-helyettese. – A magyar nyelvhasználók igénylik, hogy bizonyos nyelvhasználati kérdésekben tanácsot kérhessenek. Vannak is ügyfélszolgálati irodák, ahová fordulhatnak – fűzi hozzá.

Változik a magyar helyesírás

Egy évvel ezelőtt lezárultak a helyesírási szabályzat módosításai. Nagyon sok új szó van, egyre hosszabb összetett szavakat használunk, lehetséges, hogy változik az egybeírás-különírás, az összetett szavak írásmódja és az úgynevezett mozgószabály.

Németh Miklós úgy látja, a nyelvművelő műsorok – egy klasszikus volt például az Álljunk meg egy szóra! Grétsy Lászlóval – eltűntek a televíziózásból. A rádióban még hallható anyanyelvi műsor. A szakember szerint kérdéses, hogy azok nézik vagy hallgatják-e ezeket a műsorokat, akiknek szükségük lenne valamilyen eligazításra, vagy azok, akik eleve figyelnek a nyelvhasználatukra. Az iskolai nevelésnek nagyobb szerepet tulajdonít Németh Miklós, mint az egyéb nyelvművelő szándékoknak. – Olyat már az egyetemi belső ügyiratokban sem találunk, hogy „megrendezik" vagy „a feladat meg van oldva", hanem körmönfont kifejezésekkel próbálják meg ezeket a laikusok által nem helyesnek tartott formákat elkerülni. Mostanában szembeötlő a befejezett melléknévi igeneves szerkezetek használata, bár nincsenek rá empirikus vizsgálatok, hogy ezek mennyire terjednek. Ilyen például „a probléma nem megoldott" vagy „a kérdés nem tisztázott" megfogalmazás – mutat rá a tanszékvezető-helyettes.

Olvasóink írták

  • 2. Atlasz 2013. március 21. 04:47
    „- Olyat már az egyetemi belső ügyiratokban sem találunk, hogy ,,megrendezik" vagy ,,a feladat meg van oldva",
    megoldott = befejezett melléknévi igenév”
  • 1. Mozimasiniszta 2013. március 20. 11:58
    „nem csoda ! ha rangkórságos oktat-ócskák tanítanak a felsőbb szintű tanintézményekben...
    a közrádióban szirénázó hanglejtéssel vezet egy nő, egész délutános műsort,(hiányos ismeretekkel). Vagy ha meghívnak valamely vitaműsorba valakit, azzal kezdi: hogy mely huszadrangú egyetemecskén tanít ! majd - torgyánjózsit-megszégyenítő-kacifántos-szakzsargonból-előcitált-hablatyos-körmondatban !... nem
    mond semmit !!! De ott van ! elhangzott a neve....a vitavezető riporter meg pislog, mint a sült hal ! ilyenek tanítják a jövő értelmiségét...nna...és akkor csodálkozunk hogy a több mint húszezres
    szókészletünkből, az átlag kétezret használ ! És (tisztelet a kivételnek) az alap képzésben sok helyen beletörődnek, hogy a félrecsapott sapkás, hülye gyerek boldogan elvan kétszáz szóval is... és azt sem mondja, hanem benyomkodja a legújabb ipari szemétbe, ami a kezében van.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Új elnökük van a polgárőröknek Forráskúton

A Forráskúti Polgárőr Egyesület a művelődési házban tartotta a 2012-es évzáró és tisztújító közgyűlését. Tovább olvasom