Délmagyar logó

2017. 08. 17. csütörtök - Jácint 17°C | 31°C Még több cikk.

Nyelvtudásban a nyolcadikos lekörözi az egyetemistát

Szeged - A két tannyelvű általános iskolában tanulók mintegy 60 százaléka szerez nyelvvizsgát nyolcadikig – erről a végzős egyetemisták negyede még csak álmodik tanulmányai befejezésekor.
- Kisdiákjainknak heti 4–5 nyelvórájuk van, olyan nyelvi impulzust kapnak, mintha az adott országban élnének – meséli Kovács Éva, a tarjáni két tannyelvű általános iskola nyelvi munkaközösségének vezetője. A két tannyelvű képzés nyolcadikosai képesek megfelelni a középfokú szóbeli nyelvvizsga követelményeinek. Jó 60 százalékuk meg is szerzi azt.

Különösen annak fényében érdekes ez az adat, hogy a magyar egyetemisták jelentős része – Szegeden például nagyjából negyede, lásd keretes írásunkat – azért nem veheti át diplomáját rögtön tanulmányai befejezései után, mert hiányzik a nyelvvizsgája.

Nyelvtudásban a nyolcadikos lekörözi az egyetemistát. DM-grafika
Nyelvtudásban a nyolcadikos lekörözi az egyetemistát.
DM-grafika

– Náluk nem szereznek sokan nyelvvizsgát, de az itt kapott alapokkal a középiskola második-harmadik évfolyamán a visszajelzések szerint sikerrel veszik ezt az akadályt – hallottuk az angolt és németet is emelt szinten tanító Rókusi Általános Iskola igazgatójától, Kókai Gyulától. Szerinte attól, hogy a közoktatásban egyre hangsúlyosabb a nyelvoktatás, idővel a felsőoktatásban is javul majd az arány. Így látja Siposné Gyuris Valéria, a Szegedi Kereskedelmi, Közgazdasági és Vendéglátóipari Szakképző Iskola főigazgatója is. Nyelvi előkészítő osztályaikban sokan választanak emelt szintű nyelvi érettségit. A többiből viszont kevesebben vállalkoznak: pluszidő és -pénz kellene hozzá. Becslése szerint 10 százalék a nyelvvizsgát szerzők aránya az intézményben – vagyis a kétezer diákból mintegy kétszáz.

Hazánkban 33 középiskola, Szegeden csak a Deák Ferenc Gimnázium vesz részt a német állam által támogatott DSD-nyelvvizsgaprogramban (Deutsches Sprachdiplom).

 Németóra a tarjáni két tannyelvű iskolában.  Fotó: Karnok Csaba
Németóra a tarjáni két tannyelvű iskolában.
Fotó: Karnok Csaba

– Ennek tulajdonosa olyan szinten beszél németül, hogy képes felsőfokú tanulmányokat folytatni Németországban. Az ilyen vizsgákkal rendelkezők esetében az egyetem eltekint a nyelvi felvételi vizsgától, amelyre különben több féléven át kellene készülni – tájékoztatott Baráthné Sóti Ildikó és Nagy Péter, a program iskolai gondozója. A vizsga egy szóbeli és egy írásbeli részből áll. Négy évfolyamon mintegy 70 diák vesz részt a programban. Nemcsak a német nyelvtanban mélyednek el, a német kultúrát, társadalmat is megismerik. A DSD honosítása is megtörtént, vagyis a hazai felsőoktatási felvételihez is elfogadják pluszpontként. Az iskolában a legutóbbi felmérés szerint 260 végzős diákuknak 180 középfokú vagy felsőfokú nyelvvizsgája volt. A DSD-osztályoknál a német felsőfokú mellett az angol középfokú bizonyítvány megszerzése is követelmény.

A hallgatók fele csúszik

Közel 2300 végzős hallgató záróvizsgázhatott tavaly nyáron az SZTE szegedi karain, ám alig 1700-an vehették át azonnal diplomáikat. A többiek zömét a nyelvvizsga hiánya hátráltatta. Több olyan kar is van, ahol a hallgatók majdnem fele csúszott emiatt. Az Állam- és Jogtudományi Karon például 417-en záróvizsgáztak, de csupán 265-an lettek doktorok néhány napon belül. A Bölcsészettudományin 746-ból 434-en, az Egészségtudományi és Szociális Képzési Karon 374-ből 204-en, a Mérnöki Karon 284-ből 114-en, a Mezőgazdasági Karon 203-ból 76-an, a Zeneművészetin pedig 34-ből 16-an kaphatták meg diplomájukat.

Olvasóink írták

  • 19. katcsi72 2009. december 09. 09:55
    „ez nem igaz, sajnálom!!!!
    a tarján 3 ba jártak a gyerekeim!!! minden félévben más tanár tanitotta öket, akik akkor estek ki az iskolapadból
    a fiamnak 4 év alatt 7 angoltanárja volt, és most igencsak küszködött a nyelvi elökésztön,
    azt mondta , hogy egy év alatt többet tanult itt , mint a az általánosban 6 év alatt
    Kovács É va fantasztikusan jó tanár, egyébként .....”
  • 18. E! 2009. december 08. 11:55
    „14. KolompárRómeó 2009.12.07. 19:30
    "És tudja is, hogy ez mit jelent? Mert ha igen, akkor nem ír ilyen "okos" "cikket"."

    Hát, Belgáék sem minden indok nélkül írták meg a "Mit parodizálsz?" c. nótájukat. Ahogyan ők fogalmaztak: "infók azoknak, akik újságírónak képzelik magukat".
    Ha egy ilyen <moderálva sértő> munkát adna be nekem valaki, csuklóból menne a kukába.”
  • 17. gróf 2009. december 08. 09:13
    „Lassan szex tudásban is!”
  • 16. csakmost5 2009. december 08. 06:34
    „Én is a tarján 3-ba jártam németet tanultam orban szájba és mégsem tudok egy mukkot mert szartam bele most meg kellene a nyelvvizsga akkor kellet volna letenni!”
  • 15. Krampampuli 2009. december 07. 20:51
    „Érdekes. Valahogy én sem tudok azon csodálkozni, hogy jobban értek az informatikához mint a szüleim, vagy mondjuk a nagyi... :-) Na ennyit a cikkről...”
  • 14. KolompárRómeó 2009. december 07. 19:30
    „10. hozzászólás E! 2009.12.07. 14:51

    És tudja is, hogy ez mit jelent? Mert ha igen, akkor nem ír ilyen "okos" "cikket".

    Csók!”
  • 13. sijoe 2009. december 07. 18:34
    „De sok értelme van ennek a cikknek...
    ilyen alapon: az orvostanhallgató jobban tudja az antropológiát, mint a nagycsoportos óvodás, vagy a kiscsoportos ügyesebben tud faleveleket ragasztgatni egy lapra, mint egy jogász...
    Hogy lehetne már a két dolgot összehasonlítani? Ezekben az iskolákban a nyelvre mennek rá, az egyetemen meg az adott szakra. Nyilván, hogy jobban teljesít a kisiskolás a nyelvek területén...
    üdv J”
  • 12. métely 2009. december 07. 14:57
    „"- Kisdiákjainknak heti 4-5 nyelvórájuk van, olyan nyelvi impulzust kapnak, mintha az adott országban élnének - meséli Kovács Éva, a tarjáni két tannyelvű általános iskola nyelvi munkaközösségének vezetője."

    Ez felettébb érdekes! Ugyanis a heti 4-5 óra idegen nyelvből meg sem közelíti azt, mintha a gyermek az adott országban élne az adott idegen nyelvi környezetben.”
  • 11. E! 2009. december 07. 14:57
    „Egyébként ja.
    Az ember kimegy külföldre konferenciára és mit lát/hall? A magyar előadókat onnan lehet kiszúrni, hogy borzasztóan nem tudnak beszélni angolul. Egy 20 perces prezentáció esetében legalább írná meg a szöveget előre és tanulná meg a sok ÖÖÖÖÖÖÖÖÖÖÖÖÖÖÖÖÖÖöööööööö helyett.

    Másfelől: nyelvet tanulni csak úgy érdemes, ha használjuk is. Kisgyökérpusztán értelemszerűen hiába tanítják királyul a nyelvet, ha a honpolár utána nem azon a nyelven dolgzik, veszi a vonatjegyet, eszik az étteremben, netán dolgozik. Szóval a külföldi Erasmusos dolgok értelme ez volna - bár ott többnyire az ember a többi országból érkező vendégdiákokat ismeri meg, nem pedig az őslakosokat. Az élet kemény :D”
  • 10. E! 2009. december 07. 14:51
    „5. KolompárRómeó 2009.12.07. 11:37
    "Gugliból se találná ki a cikkíró, hogy mi is az a t-próba..."

    2. találat:
    http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%A9tmint%C3%A1s_t-pr%C3%B3ba
    "Az kétmintás t-próba azt vizsgálja, hogy két külön mintában egy-egy valószínűségi változó átlagai egymástól szignifikánsan különböznek-e."
    "A próba alkalmazásának feltételei, hogy a vizsgált valószínűségi változók:
    - normális eloszlásúak
    - intervallum vagy arányskálán mértek
    - szórásai megegyeznek
    - függetlenek."

    Na csókok.”
  • 9. Celtis 2009. december 07. 14:41
    „Most a cím tökéletesen értelmetlen és a cikkel homlokegyenest ellenkező voltán túllépve nézzük a konkrét tényeket:

    1. A Magyarországon végzett egyetemisták igen kis hányada megy külföldre vagy külföldi tulajdonú céghez dolgozni. Az ő nyelvvizsgájuk fölösleges pénzkidobás, egy-két év múlva gyakorlás híján már a legfontosabb kifejezésekre sem fognak emlékezni.
    2. Munkatársaim és magántanítványaim között szinte naponta találkozom azzal, hogy egy egyszerű angol nyelvű Windows hibaüzenetet nem képesek elolvasni, vagy rákeresni valamire a gugliban. Pedig erre tényleg lehet, hogy szükségük lenne és hasznukra válna.

    A nyelvvizsgák többsége a hétköznapokban ténylegesen hasznosítható nyelvtudással semmilyen viszonyban sincs.”
  • 8. mattil 2009. december 07. 13:59
    „Az, hogy a felsőoktatásban a diploma kiadását nyelvvizsgához (ráadásul középfokú C az esetek legnagyobb részében) kötik, az egyik legaljasabb dolog szerintem. Azok, akik már valamilyen módon sikeresen letettek egy nyelvvizsgát, persze védik ezt a dolgot, talán azért is, mert kicsit irígyek, míg eközben az emberek és az ujságírók nagy részének fogalma sincs arról, hogy ennek feltételeit az iskola semmilyen formában nem biztosítja!
    Amikor legutóbb a Szülők Egyesülete emelt szót ezen etikátlan szabály ellen, akkor egy csomó újságíró poénra vette, hogy persze, mert jobb is hülyének lenni meg nem tanulni, meg nem teljesíteni a feltételeket, és hogy ő is örült volna annó ennek az egyesületnek amikor a főiskolára járt, mert ő sem szeretett tanulni meg ilyenek.
    Hat ujságírónak írtam e-mailt, ebből négy válaszolt és kiderült mind a kötelező nyelvvizsga előtt járt főiskolára és egyetlenegyet kivéve egyiküknek sincs azóta sem nyelvvizsgája!
    Én annó az általánosban tanultam annó oroszt. Illetve bejártam az órákra, mint akkor annyian és kész. Középsuliban már nem tanultam semmilyen nyelvet. A cirll betűket ismerem azóta is, mást meg már akkor sem tanultam. A mai fiatalok ilyen szempontból hatalmas előnnyel indulnak, miközben az idősebbeknek nulláról kellene egy szakadékot átugraniuk.
    Munka mellett jártam felsőoktatásba államvizsgáztam kétszer is egy bölcsész, és egy műszaki szakon, a nyelvvizsgával nem boldogulok. Nem egy munkatársam, aki egy évvel korábban végzett pont a kötelező nyelvvizsga előtt azóta magasabb beosztásban van, sokkal többet keres stb. Mivel ér ő többet mint például én?
    Ja és a rossz statisztikákról annyit, hogy szerintem leginkább a levelezősök, estisek, azaz az én korosztályom rontja le ennyire a statokat. 2005-ben elvégzett szakomon az egykori évfolyamtársak közül 10-ből 6-nak a mai napig nem sikerült, kettő már 40 felett volt így nem kellett. Mindannyian rettenetesen el vannak, vagyunk keseredve emiatt!”
  • 7. Naca 2009. december 07. 11:52
    „A papír egy dolog és más a készségszint. Kérdés az, hogy valaki ténylegesen tudja-e a nyelvet használni, vagy csak addig erőltette meg magát, amíg a vizsga meg lett. Nem egy ismerősöm a nyelvpótlék miatt tett vizsgát, utána már egyáltalán nem használja a nyelvet, ha mégis, akkor szótározik.”
  • 6. mentelmi-jog 2009. december 07. 11:40
    „Na ettől a sok nyelvvizsgástól mentsem meg az Isten! Míg Angliában éltem csomó "nyelvvizsgás" magyarral találkoztam (nem egy felsőfokút letett volt közöttük), kérkedni azt nagyon tudott vele mind, de amikor használniuk kellett volna csak makogtak, meg hibát hibára halmozva fröcsögték a hunglisht, rossz volt hallgatni is...”
  • 5. KolompárRómeó 2009. december 07. 11:37
    „1. hozzászólás E! 2009.12.07. 10:19

    Gugliból se találná ki a cikkíró, hogy mi is az a t-próba...”
  • 4. KolompárRómeó 2009. december 07. 11:36
    „Ez ám a reprezentatív összehasonlítás! Aki ebből bármilyen következtetést levon, az megérdemli.”
  • 3. kutyuka 2009. december 07. 10:26
    „Persze,tisztelet a kivetelnek(marmint sulira ertettem) biztos vagyok benne,hogy vannak jo sulik is ma Szegeden,ahol tenyleg tanitanak,csak ne a Rigo utcaihoz hasonlitsuk mar a nyelvtudast!”
  • 2. kutyuka 2009. december 07. 10:24
    „Az igazsag az,hogy amit Mo-n tanitanak,semmit nem er,itt hogyha megvan a kozepfokud es kint vagy az adott orszagban,akkor meg sem tudsz szolalni. Kivancsi lennek,hogy ezek a fiatalok mit csinalnanak kulfoldon.
    Mert,ha Rigo utcai nyelvvizsgajuk van,az kalap szart nem er! Ok meg olyan szabalyokhoz kotodnek,ami az adott orszagban mar nem is el.
    Evek ota kint elek kulfoldon,Cambridge-i nyelvvizsgas papirom van,amit ott csinaltam es Magyarorszag NEM fogadja el,gndoltam megprobalom a Rigo utcait,hat megrantottak!!! Nem is egyszer!!! Erdekessegkeppen,hogy a szobelim meg 100% lett. Az irasbelin meg meg a 60%-ot sem ertem el.
    Semmit nem er a Rigo utcai nyelvvizsga,csak kidobott penz:-(”
  • 1. E! 2009. december 07. 10:19
    „Idióta (mármint a cikkíró)

    1. Egyes egyetmi képzéseken ugyanis például 2 (azaz KETTŐ) középfokú szakmai nyelvvizsga szükséges a diploma megszerzéséhez. És nem lóvári meg eszperantó...

    2. Egy 60 és egy 2300 fős minta összehasonlításához ugyancsak sok ész kell, de akkor már tessék lefuttatni egy t-tesztet annak mérésére, hogy a két csoport közötti különbség valóban szignifináns-e.

    Tudom, újságíró ma már bárkiből lehet - a DM-nél különösen...”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Vádemelési javaslat a városnéző kisvonat sofőrje ellen

Szeged - Befejezte a nyomozást, a keletkezett iratokat pedig vádemelési javaslattal továbbította az… Tovább olvasom