Délmagyar logó

2017. 03. 30. csütörtök - Zalán 8°C | 18°C Még több cikk.

Nyilatkozatháború vezeti be a szüreti időt

Szeged - A hőség miatt legfeljebb közepes termésre számítanak a Csongrád megyei szőlőtermelők. A borvidék elnöke szerint a várható szürettel kapcsolatos hírek közé félrevezető információk is kerülnek, nagyobb pincészetek így próbálják befolyásolni a felvásárlási árat. Ez ellen most együtt próbál föllépni a három alföldi borvidék.
Heteken belül kezdődik a szüret, és a várható termésről változó hírek érkeznek. A Metropol növényvédős szakemberekre hivatkozva országosan „az átlagosnál jobb" eredményre számít. Az MTI szerint a Soproni borvidéken az egyik hegyközségi elnök „hihetetlenül jó", hektáronként száz mázsa feletti termést vár a legtöbb fajtánál.

A Pannonhalmi borvidéken „mind mennyiségben, mind minőségben jó" szüretet várnak, a Szekszárdi borvidéken „a tavalyinál kevesebb, de jó minőségű" bogyókat látnak. Komárom-Esztergom és Veszprém megyében jellemzően jó, vagy nagyon jó szüretre számítanak, Zalában közepesre, Baranyában közepes hozamra, kiváló minőségre. Tokaj-Hegyalján jó minőségre, közepes mennyiségre, Soltvadkerten, a Frittmann Testvérek Kft.-nél a bianca, a muskotály, a medina és a kadarka a hektáronkénti, átlagos 130-160 mázsa helyett csak 50-80 mázsa teremhet. Az átlagosnál a cserszegi fűszeres, a kékfrankos és az ezerjó fajta teljesíthet.

Ungerbauer György a szőlőben. A Csongrádi Hegyközség és a borvidéki tanács elnöke szerint a hőség és a csapadékhiány nem csak a bogyók minőségére hat kedvezőtlenül, de most már az érést is késlelteti.
Ungerbauer György a szőlőben. A Csongrádi Hegyközség és a borvidéki tanács elnöke szerint a hőség és a csapadékhiány nem csak a bogyók minőségére hat kedvezőtlenül, de most már az érést is késlelteti. Fotó: Králik Emese

A tapasztalatok szerint a Duna Borrégióban, azaz a Hajós-Bajai, a Kunsági és a Csongrádi borvidéken a hőség az elmúlt hetekben sokkal jobban megviselte az ültetvényeket, mint a Dunántúlon. Tóth István ásotthalmi borász lapunk kérdésére azt válaszolta, elsősorban attól függ, milyen lesz a szüret, hogy meddig tart még ez a hőség. Ha enyhül a meleg, és esetleg egy kis csapadék is jut, jó közepes termés lehet. Takács Ferenc, a Sóshalmon gazdálkodó Róna Kft. ágazatvezetője úgy látja, közepes mennyiségű szőlő lesz, a minőség pedig most formálódik. Ebben a hőségben a szőlő nem fejlődik, nem termel cukrot, a túlélésre rendezkedik be.

– Fajtánként, talajonként változik, hogyan viseli meg a szőlőt az idei időjárás, az ottonel muskotály például mifelénk sok helyen úgy elszállt, mint a sóhaj – számolt be Ungerbauer György, a Csongrádi Hegyközség és a borvidéki tanács elnöke. – A hőség és a csapadékhiány nem csak a bogyók minőségére hat kedvezőtlenül, de most már az érést is késlelteti. Máskor augusztus 20-a után a cserszegi fűszerest már lehetett szüretelni, most ez a munka biztosan később kezdődik.

A tisztségviselő szerint néhány héttel a szüret előtt nagyon meg kell nézni, ki nyilatkozik a várható termésről. Találkozott olyan hírekkel, amelyek országosan kiváló minőségű és mennyiségű termésről szóltak. Ezeket most azért célszerű kritikával fogadni, mert a hőség által különösen megviselt Duna Borrégió az ország legnagyobb szőlőtermő területe, és a tapasztalatok szerint az össztermés mennyiségének fele innen kerül ki. Ungerbauer azt mondja, jó oka van feltételezni, hogy a szőlőfelvásárlók bőséges termésről szóló nyilatkozatokkal próbálják lefelé mozdítani a felvásárlási árat. Ez a jelenség megszokott a mezőgazdaságban, a szőlészek, borászok azért bosszúsak miatta, mert úgy sejtik, az olasz bor behozatalára, magyarral való házasítására specializálódott nagy pincészetek az általuk megvásárolt itáliai áru árához képest választanak maguknak stratégiát ebben a nyilatkozatháborúban, és üzenetüket közösen juttatják el a sajtóhoz.

Ungerbauer György szerint az alföldi ültetvényeket jobban megviseli a hőség, mint a dunántúliakat. Fotó: Králik Emese
Ungerbauer György szerint az alföldi ültetvényeket jobban megviseli a hőség, mint a dunántúliakat.
Fotó: Králik Emese

Ungerbauer azt mondja, a jelenség ellen együtt próbálnak fellépni a Kunsági és a Hajós-Bajai borvidék szőlészei, borászai – többek között azzal, hogy az olasz biznisz hazai piacot torzító hatásairól beszélnek. Arról is, hogy a nagy pincészeti beruházásokra adott magyar állami támogatások egy része közvetve az olasz gazdákat erősíti. Azt már elérték, hogy a vásárlók hallottak erről, és érzékenyek az olasz borra. Ezt a bizniszben érdekeltek úgy védik ki, hogy unióból származó borok keverékéről írnak a címkén. Ungerbauer szerint most azt kellene valahogy elérni, hogy a borosüveg címkéjére kötelező legyen ráírni, pontosan melyik országból származnak a házasítás összetevői.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A lakások tizede nem fizet szemétdíjat

Egy 13 lakásos Boldogasszony sugárúti társasház 5 lakója nem fizet a szemétszállításért, mert azt állítja, nem lakik ott. Tovább olvasom