Délmagyar logó

2017. 06. 28. szerda - Levente, Irén 22°C | 35°C Még több cikk.

Nyílik az év vadvirága a szegedi füvészkertben

Szeged - Nyílik az év vadvirága, a leánykökörcsin (Pulsatilla grandis) a Szegedi Tudományegyetem füvészkertjében, a látogatók egyszerre akár tucatnyit is láthatnak a különleges növényritkaságból.
A kissé szeszélyes és csapadékos tavasz ellenére március utolsó hetében megjelentek az első leánykökörcsin-bimbók az egyetemi arborétum sziklakertjében – mondta Németh Anikó, az intézmény igazgatóhelyettese.

Maguk a bimbók is különlegesek, hiszen először ezek jelennek meg a föld felszínén, ráadásul mindegyiket vastagon selymes szőrök borítják. A kezdetben szár nélkülinek tűnő növény gyapjas-szőrös tőkocsánya egyre inkább megnyúlik, és a nagyméretű kékes-ibolya színű virágok felemelkednek a talajról. A virág tőlevelei csak később jelennek meg, és indulnak növekedésnek.

A leánykökörcsin kékes lepellevelei harangalakot formáznak. A „harang" közepén számos élénksárga porzót és lila bibéket látni. A virág megjelenésére utal nemzetségneve is a rázni, harangozni jelentésű pulsare, tudományos fajnevét – grandis – pedig feltűnően nagy virágai után kapta. A magyar kökörcsin elnevezés a török kök, kék szóból eredeztethető.

Egyetlen kocsányon csak egy virág díszeleg, az idősebb tövek azonban akár tucatnyi virágot is hoznak, amelyeket 2-3 hétig teljes pompájukban látni. Ráadásul a szegedi füvészkertben élő több tucatnyi tő az eltérő árnyékoltság miatt nem is egyszerre virágzik.

Magyarországon öt kökörcsinfaj él, ezek mindegyike országos védelmet élvez. A közülük legkorábban nyíló – 10 ezer forintos természetvédelmi értékű – leánykökörcsin a középhegységek, az Alföld és a Kisalföld száraz gyepein fordul elő.

Az év vadvirága mozgalmat honi botanikusok hívták életre az év madara vagy az év fája kezdeményezés mintájára, azzal a céllal, hogy ráirányítsák a figyelmet egy vadon élő lágyszárú virágos növényre. 2011-ben első ízben választották meg az év vadvirágául a leánykökörcsint, amelynek állományai – különösen a települések közvetlen közelében – fogyatkozóban vannak vagy akár már el is tűntek. A védett növényt veszélyezteti a termőhelyek beépítése, az egykor legeltetett gyepek becserjésedése, az illegális motorozás és quadozás, a gyepek télvégi felégetése, valamint a mutatós virágok leszedése és a tövek kiásása is.

Olvasóink írták

  • 2. Sly7 2011. április 03. 22:51
    „Hát igen, egy fotó azért jól jött volna...:S”
  • 1. kekeczke 2011. április 03. 15:52
    „köszönjük a fotókat déem ! :D”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A legnagyobb hun aranykincs a világon: aranyos Bálint találta meg az első darabját

Ötéves korában a nagyszéksósi tanyájukon találta meg Bálint József azt az aranykarikát, amellyel a felbecsülhetetlen értékű Attila-kori hun kincsek világhódító és kalandos története elkezdődött. Tovább olvasom