Délmagyar logó

2017. 10. 18. szerda - Lukács 10°C | 24°C Még több cikk.

Nyilvánosak a kórházak minőségi mutatói

Nyilvánosságra hozta az Egészségbiztosítási Felügyelet azokat a minőségi mutatókat, amelyek a kórházak ellátási színvonalát hivatottak tükrözni. A számok alapján a szegedi kórház belgyógyászata túlzsúfolt, a vásárhelyi kórház bezárt szemészete kihasználatlan volt.
Nyilvánosságra hozta az Egészségbiztosítási Felügyelet azokat a minőségi mutatókat, amelyek a kórházak ellátási színvonalát hivatottak tükrözni. A számok alapján a szegedi kórház belgyógyászata túlzsúfolt, a vásárhelyi kórház bezárt szemészete kihasználatlan volt, egy nap alatt pedig a szegedi klinikán kívül szinte sehol sem láttak el beteget.

A felügyelet szándéka szerint a betegek a minőségi mutatók segítségével megítélhetik, hol gyógyulnak gyorsabban, nagyobb esélyekkel. Bár a legérzékenyebb adatok – mint a halálozási és műhibaarányok – egyelőre nem szerepelnek az EBF honlapján, a megjelent információk így is sokatmondóak.

Az OEP 2006-os adataiból kiderül például, hogy a Szegedi Tudományegyetem orvoscentrumában szülészeti és nőgyógyászati beavatkozásokat végeztek a legnagyobb számban. 8292 ilyen eset volt – ami hatalmas rutint feltételez ebben az ellátásban. Az unió 24 százalékos átlagához képest viszont nagyon magas – mintegy 45 százalékos – a császármetszéssel elvégzett szülések aránya, aminek egyik oka a komplikációk elkerülése lehetett.

A női klinikán végzett beavatkozásoknak ugyanakkor kiugró hányada – nagyjából 48 százaléka – az egynapos ellátás, ami a felügyelet szerint „takarékos, ésszerű és betegbarát" megoldás. A szegedi klinikákon a többi szakmacsoportban is jelentős az egynapos ellátások aránya, főként a gyermek- és szívsebészet, valamint a szemészet területén. A számok szerint nagy rutinnal rendelkeznek a gyermekklinika és a kardiológiai központ orvosai is: az előbbiben 3159, az utóbbiban 5190 beavatkozást jegyeztek tavaly.

Szinte senkit sem láttak el viszont egy nap alatt a szentesi kórházban: a több ezer esetből csupán két ember távozhatott huszonnégy órán belül. A ma már súlyponti kórházként működő intézményben is szülészeti-nőgyógyászati beavatkozásból volt a legtöbb. Átlag alatti volt viszont a császárral szülő nők aránya: 25,5 százalékos – a megyei kórházak 28 százalékos arányához képest. Rutinosnak mondhatóak a 2845 esetet ellátó szentesi belgyógyászok és 1640 beavatkozást végző gyermekorvo-
sok is.

Megdöbbentően magas, 146,3 százalékos volt a belgyógyászati ágykihasználtság a szegedi városi kórházban tavaly, de a szülészeti-nőgyógyászati, valamint a geriátriai osztályon is jóval 90 százalék fölötti ez az arány. A legtöbb beteget – osztályonként több mint kétezret – az említettek mellett a sebészeten és az urológián látták el. A sürgősségi betegellátás aktív ágyainak kihasználtsága is kiugró: az országosan jellemző 30-40 százalék helyett több mint 52 százalékos. Ez a sürgősségis orvosok szakmai gyakorlottságára is utalhat.

Az áprilisban drasztikus ágyszámcsökkentést elszenvedő vásárhelyi kórházban is a szülészet kihasználtsága volt a legmagasabb – száz százalék fölötti. Az azóta bezárt szemészeti és fül-orr-gégészeti osztály ágykihasználtsága ugyanakkor csak 41, illetve 55 százalékos volt. Egynapos ellátásból is mindössze egyet végeztek a kórházban. Kétezernél is több beteget láttak el a sebészeti és belgyógyászati osztályokon: ez a szám tapasztalt orvosokat feltételez.

Makón egyetlen páciens sem távozott egy nap alatt tavaly, az azóta bezárt szemészeti osztály kihasználtsága pedig még a 60 százalékot sem érte el. Itt a sebészek, a szülész-nőgyógyászok és a belgyógyászok tűnnek a legtapasztaltabbnak: ezen szakmákon belül végezték a legtöbb, 1500-2000 beavatkozást.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szénhidrátmentes születésnap

Egy születésnap általában a nagy kajálásról, a tortaevésről szól. A Délmagyarország azonban 97.… Tovább olvasom