Délmagyar logó

2017. 02. 24. péntek - Mátyás 6°C | 12°C Még több cikk.

Nyolcadik helyre csúszott a szegedi teátrum

Szeged - A látogatottsági adatok alapján 2007-ben még a negyedik volt, a 2008-as statisztika szerint már csak a nyolcadik a vidéki színházak toplistáján a szegedi teátrum. Ha az intézmények költségvetését hasonlítjuk össze, akkor továbbra is ezüstérmes.
Évről évre csökken a magyarországi színházak látogatottsága: 2005-ben még 4 millió 523 ezer fizetőnézőjük volt, 2007-ben 4 millió 48 ezren, 2008-ban már csak 3 millió 890 ezren váltottak jegyet valamilyen előadásra. A Szegedi Nemzeti Színház a 2007-es statisztika alapján 98 ezer 579 nézővel még a negyedik volt a vidéki teátrumok látogatottsági toplistáján, a 2008-as adattal – 86 ezer 546 néző – viszont visszacsúszott a nyolcadik helyre. Az országos trendtől eltérően a listavezető miskolci színház egy év alatt több mint ötezerrel, a második győri ezerrel, a bronzérmes nyíregyházi pedig 21 ezerrel növelni tudta nézői számát. A szegedi teátrum 2008-ban a listavezetőnél 158-cal kevesebb előadást tartott, közönsége 62 ezer fővel volt kisebb.

– Nem gondolom, hogy a színházcsinálás verseny lenne. Lehetne persze olyan műsorpolitikát kitalálni, amire sokkal többen jönnének, amivel olyan közönségréteget is sikerülne megmozgatni, amelyik eddig nem járt színházba. Nem ez a fő művészi célja a Szegedi Nemzeti Színháznak. A megörökölt nézői állomány növelése nehéz és lassú munka, ugyanakkor nem akarunk engedni abból a minőségből sem, amit szerintünk a nemzeti jelző megkövetel. Miközben szeretnénk korszerű, 21. századi színházat csinálni, az is fontos, hogy közönségbarát, szerethető produkciókat hozzunk létre – a kettőt sokszor nehéz egyszerre megcsinálni.

A Szegedi Nemzeti Színház nem akar a kereskedelmi televíziókkal vetélkedni. Fotó: Segesvári Csaba
A Szegedi Nemzeti Színház nem akar a kereskedelmi
televíziókkal vetélkedni. Fotó: Segesvári Csaba

– Vannak persze szerencsés találkozások is, ilyennek értékelem a Faust elkárhozását, amely műfajából adódóan nem lesz ugyan tízezrek által látogatott előadás, de alkalmas arra, hogy az opera hagyományos közönségén túl fiatalokat is megszólítson – mondja Juronics Tamás, aki az új főigazgató, Gyüdi Sándor csapatának meghatározó tagjaként 2008 júliusától a szegedi teátrum művészeti vezetője.

A Kossuth-díjas rendező-koreográfus szerint tudomásul kell venni, hogy a színház költségvetésének legfeljebb húsz százalékát tudja a jegybevételekből megtermelni. – Dotációra mindig szükség lesz, a színházkultúra államilag fenntartott intézmény. Nem a nézőszám a legfontosabb, ezért könnyedség tekintetében nem akarunk a kereskedelmi tévék műsorával vetélkedni. Jól tudjuk, gazdasági válságban az emberek előbb mondanak le a színházbérletről, mint a kábeltévé-előfizetésről vagy a mozijegyről, ezért ki kell találnunk, hogyan nyerhetjük meg a publikumot – hangsúlyozza Juronics Tamás.

A listavezető miskolci színház 158-cal több előadást tart, 62 ezerrel több nézőt vonz
A listavezető miskolci színház 158-cal több előadást tart, 62 ezerrel több nézőt vonz.
DM-grafika

Az idei szegedi műsortervben már négy vígjáték szerepel, azaz szeretnék kielégíteni a szórakozásra vágyó közönség igényeit is, de továbbra is ott kell, hogy legyenek a repertoáron a veretes klasszikus darabok is.

Játék a számokkal

A toplista harmadik helyezettjének, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színháznak 121 ezer 760 nézője volt tavaly, ez azt jelenti, hogy a 117 ezer lakosú város minden polgárára több mint egy színházlátogatás jutott – Szegeden ez az arányszám: 0,51. Ha a nyíregyházi mutatót megszoroznánk a szegediek számával (169 ezer), akkor az itteni teátrumnak 175 ezernél is több nézővel kellene rendelkeznie.

Kell még egy hely

– Szeretnénk növelni az előadásszámot, de ehhez először fel kell építenünk egy új repertoárt. Emiatt bemutatókényszerben vagyunk. Míg a fővárosban a Vígszínház 4 premiert tervez egy évadra, Szegeden mi most 13 bemutatót tartunk. Amíg Budapesten akár 8–10 évadon át játszhatnak egy-egy sikerprodukciót, Szegeden a sokkal kevesebb potenciális néző miatt legfeljebb néhány szezont ér meg egy darab. Szeretnénk a jövőben eredményesebben megszólítani a vonzáskörzetünkben élőket is – érvel Juronics Tamás. Arra az összefüggésre is felhívja a figyelmet: a több premierrel a próbák miatt sok előadásnapot veszítenek, ezért is kevesebb a nézőjük. Hiányzik egy stúdiószínház is, ahol kortárs hazai és külföldi szerzők darabjait, kísérletező produkciókat is bemutathatnának. Egyelőre keresik a megfelelő helyszínt.

Olvasóink írták

25 hozzászólás
12
  • 25. petymeg41 2009. szeptember 14. 19:40
    „Emlékeznek még az Indul a bakterház-ra? A Gyalog galopp-ra? Azok voltak a szép idők.....Akkor még voltak normális, telt házas előadások! Szuper jó színész csapat, és egy jó igazgató! (akit aztán ocsmányul kitúrtak)
    Nagyjából egyetértek az előző hozzászólókkal! Vegye már tudomásul a színház vezetősége, hogy a néző nem hülye! Ne akarja mindenáron a kifordított, obszcén és perverz módon -az agyament rendező által - megrendezett darabokat a nézőknek lenyomni a torkán! Ezért nem csodálkozom, ha az ifjúság is ilyen! Ezt tanítja nekik a színház? A gyerekdarabok is elég silány kiállításúak voltak.
    Épp ezért is járunk Kecskemétre, meg Pestre, hogy végre találjunk magunknak egy igazán színházi élményt nyújtó darabot!”
  • 24. szegedinka 2009. szeptember 02. 19:27
    „14. theseus
    Egyet értek veled!
    Régi darabok új köntösben, de annyira újban, hogy az első felvonás után elhúzzon az ember haza.
    Rengeteg jó darab akad, ami szívesen megnézne az ember és valljuk be a színháznak azért egészen más a varázsa, mint egy filmnek.”
  • 23. wg62 2009. szeptember 02. 10:52
    „A spórolásra nem lehet fogni a szegedi színház kudarcát.
    A családommal rendszeresen Szegedről Pestre járunkszínházba sok-sok éve, ahol a színházjegy nem ritkán 9000 Ft szorozva 4 fővel + az autópálya és benzin 10.000. Egy színházlátogatás belekerülhet 50ezerbe is. Ezt évente 2-4 alkalommal (vagy még többször) elkövetjük. Szegeden színházba menni sokkal kevesebbe kerülne az biztos. És mégis.”
  • 22. 140 2009. szeptember 02. 10:16
    „#20, a Kortárs Balett előadásain általában teltház van. Ezt onnan tudom, hogy mostanában már szinte csak ezek miatt az előadások miatt jövök be Szegedre.
    Egyszer egy színházelméleti szakember (jó barátom) írt az ÉS-be egy cikket a színház-törvénnyel kapcsolatban. Az összes színész és rendező ismerősöm felháborodott rajta, pedig egy szóig igaz volt. Röviden: arról szólt, hogy Mo-n sok pénzből csinálnak car színházat.”
  • 21. Logaritmus 2009. szeptember 02. 09:40
    „7. hozzászólás theseus: egyetértek! Nem is tudom elhinni, hogy amikor a SZIN a várostól nem kap támogatást, akkor mi a sz.rnak öntenek százmilliókat a színházba???! 4 millió Ft-os előadás/alkalom??! Atyaég. A színházra fordított pénzből jövőre a SZIN-en felléphetne Paul McCartney és Elton John. Legalább százezrek jönnének el és vastagon nyereséget termelne... TUDOM, másról szól a két dolog, de ennyi pénzből szívszaggatóan jó előadásokat is lehetne csinálni. Persze a régi épület is százmilliókat emészt fel.”
  • 20. szinezdujra 2009. szeptember 01. 22:32
    „Juronics Tamás Kossuth-díjas rendező-koreográfus, művészeti vezető stb. úrnak nem egy újabb helyszínt kellene keresni alternatív játszási helynek, hanem nézőket, akik hajlandók bemenni a színházba és esetleg maradnak is az előadás végéig. Ha így halad a néptanításnak tartott alternatív játszadozgatással lassan saját otthona is lehetne az újabb helyszín, talán ott tudna teltházat produkálni. Jobban megnézve a számokat városukban egy előadást átlagosan 302 fő néz meg, ez azért nem túl nagy szám. Az is elgondolkodtató, hogy pl. Veszprémben 3,500 fő járnak csak kevesebben színházba pedig 100.000 fővel kisebb település. Lehet, hogy Juronicsnak ezeket a számokat is néznie kellene és nem csak azt, hogy mennyi pénzt kap a sok titulusa és posztja után.”
  • 19. rozator 2009. szeptember 01. 21:43
    „Leszarják a közönséget, azt játszanak amit akarnak!"lehetne olyat csinálni, amire SOKKAL többen jönnének"! Akkor miért is nem? Nem a közönséget kellene kiszolgálni? Kérik a támogatást, (nem sajnálom), de akkor tessék azt játszani amiért a pótszékért is sorbanállunk!”
  • 18. kishableany 2009. szeptember 01. 16:44
    „Nem ertem a szegedi szinhaz vezeteset:
    ha a tablazatot nezzuk, latszik, hogy dupla akkora a koltsegvetese, mint pl a kecskemeti szinhaznak, ahol megis tobb eloadast tartanak, es nagyobb koltseghatekonysaggal (+ kisebb lakossagszamu Kecskemet). tehat valami el van rontva.
    Budapesten jarok rendszeresen szinhazba, telt haz van, es harcolni kell jo elore a jegyekert.
    No comment.”
  • 17. Traktato 2009. szeptember 01. 16:29
    „Köszöntem, Lidi. Nem vagyok ellensége se az alternatívos színháznak, se a kövecsesnek. Meglehetősen ritkán tudom a színházra rászedni magam, nyilván túl jók az élményeim, ezzel összefüggésben szinte teljesíthetetlenek az elvárásaim, és úgy próbáltam megúszni a dolgot, hogy hátha valaki majd jól megírja nekem, ha tud érvényes próbálkozásról itt a városban, és akkor a rosszakat majd nem kell megnéznem. Igazad van, ez tényleg nem lehetséges, az ilyen finnyás döntse el magának.”
  • 16. Léni 2009. szeptember 01. 15:18
    „2007-ben a negyedikek voltunk az országban, 2008-ban a nyolcadikok lettünk!
    Mióta van új vezetés a szinházban? Székhelyi mégis tudott valamit?”
  • 15. vmagdi 2009. szeptember 01. 15:17
    „Volt idő, mikor honap elejen 8-dika korul mar sor allt reggel a karsz utcan a jegyekert. Elofordult, hogy mi is 3szor mentunk egy heten, pedig az tulzas, de naagyon jo szineszek voltak Muller Juli es tarsai es olyan darabot jatszott (es ugy) amit nem lehetett kihagyni. Nagy politika betette a labat a szinhazba, szelnek eresztettek a jo szineszeket, es elkezdtek manipulalni a varoslakokat a muveszkedes jegyeben. Mar nem volt erdemes csak egy ket inyencnek szant darabra menni ( Love letters).
    Nehez lesz a visszaszoktatas, de ha nem neznek bennunket kiserleti nyulnak es nem akarjak a pillangokisasszonyt fodros furdoruhaban eloadni, ha a mondernseg neveben nincs s szuksegesnel tobb , oncelu tragarsag es vulgaritas, megyunk”
  • 14. theseus 2009. szeptember 01. 14:56
    „Traktato: Nem kell kizárni Shakespeare-t, csak nem mindegy, hogyan adják elő. Az eredeti művekben nem sok vér folyik a színpadon, inkább csak beszélnek róla, egyáltalán nem obszcén módon - nem hiába tartják az angolok a világ legnagyobb költőjének. Lehetne évente legalább 2 Shak. dráma, csak normálisan kellene rendezni.”
  • 13. lidi 2009. szeptember 01. 14:54
    „Édes Traktato!
    hogy mit érdemes megnézni? ami felkelti az érdeklődésedet - a döntés a nézőé, a színház - mindegyik fajta - maximum kínál. a világért nem erőltetném rá az ízlésem senkire. a hozzászólásom is csak arról szólt, hogy Szegeden van más is, mint szabadtéri meg nemzeti, és hogy ez jó. aztán mindenki menjen oda, és nézze azt, ami az ő ízlésének, értékeinek stb. megfelel. persze a jegy megvásárlása után kiderülhet, hogy ez mégsem az, amire számítottál, vagy neked mégse tetszik - hát, ez benne van a pakliban a mozinál is, a könyvnél is, de az autónál vagy az ételkonzervnél is ugyebár. A hozzászólásodból az tűnik ki, hogy elég sommás - és egyöntetűen rossz - a véleményed ezekről a színházakról (a bennük dolgozókról), tehát a te ízlésedet ezek a színházak se elégítik ki (bár, az írásodból az derül ki, ritkán látogatod ezeket a programokat) - ez sajnálatos, de ha csak nem vagy pumpolt színész szülő, ez nincs kedvezőtlen hatással az életedre, tehát engedd meg nekik, hogy működjenek, a közönségüknek meg, hogy látogassa az előadásaikat.
    azt azért megjegyezném, hogy magam is egyetemista voltam, színpados is, de tanulmányi ösztöndíjból meg a mindenféle (fizikai) munkával megkeresett pénzemből éltem, nem a szüleim tartottak el, és főleg nem ők finanszírozták a "színházi hülyéskedésemet" - sztem ez manapság sincs így, nem hinném, hogy igazad lenne abban, hogy ez a jellemző. Persze nem lesz mindenkiből sínész, aki az egyetem mellett ezzel tölti az idejét - ahogy énekes se lesz minden énekkarosból... Másrészt meg jelenleg nem egy olyan általad némi megvetéssel emlegetett alternatív (tehát nem kőszínházi) társulat van Magyarországon, ami hálás exportcikk: egyszerűbb, olcsóbb utaztatni, mint a kőszínházi produkciókat és keresettebbek is külföldön, így még a hivatalos, államilag szervezett kulturális évadokon is szívesen szerepelteti őket a minisztérium, és persze "saját jogon" is járják a világot. szóval, talán érdemes lenne kicsit jobban utánajárnod a dolgoknak, előadásokat nézni szegeden és pesten, sok minden változott. et javasolnám, ha már ilyen kedvesen kérdezted.”
  • 12. Traktato 2009. szeptember 01. 14:33
    „Lidi, éppen valami mérges puffogást akartam megereszteni a hülye kispolgárokról, de magamba szálltam, és inkább kérdezek. Ezekből az egyetemi / egyetem-közeli színpadokból van, amit érdemes megnézni? Az egyetemi színpadot nagyon régen láttam, akkor a Czene Zoli csinálta, nem volt jó. Thealter/MASZK olyan, amilyen, néha van mit nézni, de csak ritkán bukkannak fel a saját fenekükből. Tán a Reök-ben is van valami, egyszer láttam ott Balogh Józsit artikulálni. Örülnék, ha leírnád, mi ezekkel a helyzet, pláne, ha úgy gondolod, hogy olyannyira erősek, hogy nézőket vonnának el a Nemzetitől. Nemigen tudok olyan nemzeti színházi műsort elképzelni, amivel mondjuk a Thealter rajongóit el lehet csábítani.
    Ha már finanszírozásról beszélünk, tegyük hozzá, hogy az egyetemi/alternatív színpad az állam mellett közvetve a színész szüleit pumpolja. Gyermek életvitelszerűen küzd a művészetért, papíron persze egyemista, apu-anyu meg eltarcsa. Azért ezt így intézményesíteni nehéz, nem véletlen, hogy minden csoda egy-két évig tart, aztán a színészek rájönnek, hogy abból, amit összehüléskednek pályázati pénzt, a maga szerény színvonalán is csak a gurumester él meg. Nekik meg nyilván mindent fel kellene áldozni a művészetért.
    Azt azért a síró bérletesek elmondhatnák, hogy mégis milyen színházat szeretnének, már azon kívül, hogy mi ne legyen benne. Értjük. Csúnyaság meg obcénság meg erőszak ne legyen, tehát mondjuk Shakespeare mindjárt kizárva. Plusz a drámairodalom kétharmada.”
  • 11. zehn 2009. szeptember 01. 14:29
    „Legutóbb a Kávéház c. darabot láttam.Mit mondjak, a szünetben többen elmenekültek.Amíg ilyen és ehhez hasonló"produkciókkal" riasztják szegény nézőket, nem sok jóra számíthatnak.Lehet kisérlleti,meg avantgard színházat csinálni,de ahhoz nem szükségeltetik nézőtér.Márpedig Itt van olyan és ki kellene használni , kedves kultúrális vezetők.Ha már milliárdos költségvetéssel rendelkezik az intézmény/a mi pénzünkből/ érezzük már jól magunkat benne.”
  • 10. szegedix 2009. szeptember 01. 14:06
    „A JT által áhított kísérletezős színház szűk réteget érdekel. Nem kellene ráerőszakolni a még meglévő nézőkre.”
  • 9. szegedix 2009. szeptember 01. 14:00
    „Én megörökölt bérletes lennék. Szeretem a színházat, de soha ilyen rossz évad nem volt mint a tavalyi! Reklamáltunk akkor is. Nem tetszik, amit csinálnak. Le lettünk állítva, hogy haladni kell a korral. Miért nézzek erőszakot, hallgassak trágár szavakat. Miért nem lehet egy színháznak élményt adni? Mi az, hogy a néző nem fontos! Könyörgöm miért csinálják a színházat? önmaguknak vagy a nézőknek? Nem gagyit kérünk. Igényes darabokat. Ha nem tudják csinálni, akkor át kell adni a staféta botot. Attól hogy valaki kiváló táncos, vagy zenész még nem biztos hogy tud színházat csinálni! Bízzon meg valakit , aki ért hozzá!Az önkormányzat meg olyan színházat támogasson , ami a nézőknek szól.”
  • 8. lidi 2009. szeptember 01. 13:42
    „teszem hozzá az előbbiekhez: állambácsi - persze a kőszínházakénál sokkal kisebb mértékben, és nem fixen, hanem pályázati úton - ezeket az egyetemi, illetve alternatív színházakat is támogatja. és a pályázatokba, illetve elszámolásokba természetesen a nézőszámokat is fel kell tüntetni, tehát "produkálni kell", előadást, előadásszámot és nézőszámot is, hogy egyáltalán esélye maradjon a társulatnak a következő évi pályázati ciklusban, miközben sok ilyen társulatnak sem állandó játszóhelye, és ezzel összefüggésben bérkerete, vagy bérbe adható termei, felszerelése stb. sinccs, pedig jó részük épp úgy életvitelszerűen alkot ilyen körülmények között, mint a kősznházak sznészei. szóval nem nagyon van módjuk elkényelmesedni vagy siránkozni, miközben persze az ott elkérhető belépőjegyárak összbevétele sincs köszönőviszonyban sem az előadások bekerülési költségével. Nem hiszem, hogy a "nagyüzemeknél" (SZNSZ) ennél rosszabb/kedvezőtlenebb lenne a helyzet, és ez akadályozná a magas művészi színvonalat.”
  • 7. theseus 2009. szeptember 01. 13:28
    „Ha saját zsebre menne, akkor számítana a nézőszám. Shakespeare egyszerre volt színvonalas és vonzó. Londonban ma is üzleti vállalkozás a színház, nem állami pénzből megy. Ott létérdek, hogy ne csak a vezetők igényeit elégítse ki a színvonal, hanem a nézőkét is.
    Miután itt a város és az állam is beszáll a finanszírozásba, az adófizetőknek is beleszólást kellene engedni a műsorpolitikába.
    Hasonló kérdéseket vet fel, amikor a művészeti vezető autógyűjteményét vagy egzotikus nyaralásait ismerteti a lap, hiszen a jövedelmét az állam fizeti, az adófizetők pénzéből.”
  • 6. lidi 2009. szeptember 01. 13:22
    „azért azt se felejtsük el, hogy Szegeden van alternatívája a szegedi nemzeti színháznak és a szabadtérinek is: évad közben itt vannak az egyetemi és egyetem közeli színházak, tavasztól őszig a különböző "alternatív" színházak és tánccsoportok vendégjátékai a régi zsinagógában, nyáron a thealter fesztivál a hazai és nemzetközi produkciókkal - ezeknek az ún. kísérletező, stúdiószínházi (tehát max 50-80 embernek szóló, kisszínpados) produkcióknak is megvan a törzsközönsége (talán éppen az ő elszippantásukhoz hiányzik még egy hely JT-nek?).
    és akkor még nem említettük az IH-t, ahol néha - borsos áron, borzasztó színháziatlan körülmények között - megjelenik egy-egy híresebb szóló- vagy duóelőadás, amire a nevek miatt bemegy a közönség (mint például a Nagy-Kálózy Eszter-Rudolf Péter-féle Rómeo és Júlia, amiből persze pár ezerért szinte semmit nem lehet látni, mert sem a színpad nem emelt, se a nézőtérnek nincs lejtése...)
    de ami a lényeg: tudtommal - talán Pécset kivéve - nincs ilyenfajta konkurenciája a kőszínháznak vidéken. ennek viszont inkább örülni kéne, és nem ezen a területen további potenciális nézőket (meg újabb, a túlfinanszírozott nemzetihez tartozó épületet) keresni. szóval, kedves Tamás, a meglévő - egyáltalán nem rossz - kereteket kellene kitölteni, lehetőleg minőséggel, mert azért - ezt minimum a kaposvári Csárdáskirálynő óta tudjuk - bármelyik műfajban lehet minőséget adni úgy, hogy közönsége is legyen. Szóval ez a "jaj, hát gagyit kéne adnunk, hogy gyöjjön a nép" ma már nagyon nevetséges kifogás, és egyáltalán nem állja meg a helyét. Persze meg kell(ene) találni a megfelelő embereket, például rendező(k)ben...”
25 hozzászólás
12
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Néhány ezer forintért nyelik le a szitkokat a játékvezetők

Kecskét vezessél, ne meccset! Ma még te vagy feketében, holnap anyád lesz – ilyen és ehhez hasonló beszólásokat kell eltűrnie annak, aki játékvezetésre adja a fejét. Tovább olvasom