Délmagyar logó

2017. 08. 17. csütörtök - Jácint 17°C | 32°C Még több cikk.

Nyulak a 22-es csapdájában

Csongrád megye igen gazdag mezei nyúlban, tele a határ, a vadászok azonban mégis csak óvatosan bizakodnak, nyúlbetegségektől tartanak. Ráadásul a most 47 ezresre tehető állomány számára szükséges élőhelyeket épp a nyúlból származó jövedelmek révén tudják létrehozni, fönntartani a vadászok. A 22-es csapdája?
Jelenleg ugyan tele van a határ nyúllal – ám mire kezdődik az élőnyúl-befogás, s a nyúlvadászat időszaka, még sok minden közbejöhet. – Éppen a nyúlban leginkább bővelkedő években következik be időnként: mire eljön a nyúlszezon, az állomány katasztrofálisan összeomlik – mondja Szél István, a Csongrád Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Földművelési Igazgatóság vadászati és halászati osztályának vezetője. Mi ennek az oka? Ha a nyúl számára kedvező egy év – tehát például korán jön a tavasz, belvíz nem veszélyezteti a kisnyulakat, és hosszú az ősz –, akkor az sajnos a mezei pocoknak, s az egérnek is kedvező, és akkor a veszélyes fertőző betegségek is könnyebben terjednek. Elsősorban a tularémia – amely a mezei nyulakra különösen veszélyes. És minél több a nyúl, a tularémia annál könnyebben terjed.

Elsők között a megye

Világszerte híres nyúlállománya volt egykor, sok évtizeddel ezelőtt Csongrád megyének – az egész országban Pusztaszer környéke volt a legnyúldúsabb terület – írta nagy vadászírónk, Széchenyi Zsigmond. Amerikából is jártak ide vadászok. Csongrád megye ma is az ország nyúlban legbővelkedőbb területei közé tartozik – kivált a megye tiszántúli része –, de a mai nyúlbőség azért nem az egykori nyúlbőség. A mezei nyúlnak ugyanis, mint más apróvadak, a fácán, fogoly számára nem az óriási monokultúrák kedvezőek, hanem a változatos növényzetű kisgazdaságok – és a világ nem az utóbbiak visszaállítása felé halad. Ez a vadászok élőhely-létesítési, -fönntartási munkáit még inkább szükségessé teszi.

A betegség okozta tömeges nyúlelhullás, az állomány-összeomlás általában kora ősszel következik be – közvetlenül a vadászattal történő hasznosítás és az élőnyúl-befogás előtt. Más veszély is fenyegeti a vadon élő tapsifüleseket: ez pedig éppen a túlszaporodó pocok-, egérállomány visszaszorítására alkalmazott rágcsálóirtó szer. Ha szakszerűtlenül használják, tömeges nyúlpusztulást is okozhat.

Mekkora a nyúlállomány most erdőn-mezőn? Mintegy negyvenhétezer darab a megyében – az ez évi szaporulat még nincs beleszámolva –, és ez a gyenge tavalyi, s a még annál is gyengébb tavalyelőtti évhez képest nagyon jó. – A gazdálkodóknak fokozottan oda kell figyelniük a rágcsálóellenes szerek felelősségteljes használatára. Hogy a mezei pocokkal, egérrel együtt ne hulljon el a nyúl is – hívja föl a figyelmet a szakember.

És hogy a mezőgazdaságnak okoz-e kárt a nyúl? Össze sem hasonlítható a vaddisznó és szarvas járta dunántúli megyékben tapasztalható vadkárral – mondja az osztályvezető. A mezőgazdaság viszont annál inkább érezteti hatását a nyúlállományban. Az őszi összeomláshoz hozzájárul a széles munkagépekkel történő gyors betakarítás, s a takarmánykészlet megfogyatkozása. Az élőhelyfejlesztésre – melyet a vadgazdák, köztük vadászok végeznek – nagy szüksége van a nyúlállománynak is. Ezeket azonban éppen a nyúlértékesítés bevételéből valósíthatják meg. A 22-es csapdája? Csak remélhető: az idén nem lesz az.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Eltűnt Muki édesanyja

Információink szerint nem jelenik meg a Pénzes Henrietta ellen elkövetett bűncselekmények miatt… Tovább olvasom