Délmagyar logó

2018. 09. 20. csütörtök - Friderika 17°C | 28°C Még több cikk.

Olvashatatlan lemezek

Napjainkban egyre több dokumentumot tárolunk digitális formában: CD-n vagy DVD-n, különféle mágneslemezeken. A modern számítógépes technika adatkezelése azonban rengeteg problémát vethet fel akár néhány évtizeden belül is – könnyen elveszíthetjük adatainkat.
Amikor CD-t írunk, ritkán jut eszünkbe, hogy vajon tizenöt év múlva is el tudjuk-e olvasni elmentett dokumentumainkat. Mivel a CD-technológia alig több mint 20 éves, az írható lemezek pedig körülbelül 10 éve terjedtek el, nem lehet tudni, hogy ezeknek az adathordozóknak mekkora az élettartama. Még ha a hordozók strapabírónak bizonyulnának is, a technika gyors változásával valószínű, hogy az ezeket olvasó hardverek hamar eltűnnek. Ma már nyoma sincs a 90-es évek elején még népszerű 5,25 inches „nagy floppy" meghajtóknak.

Kokas Károly, a SZTE könyvtárának informatikai főigazgató-helyettese szerint a könyvtáraknak rengeteg gondot okoznak az adat CD-k. – Mi, könyvtárosok, nem nagyon szeretjük a CD-t – vallotta be Kokas Károly. – Ahány lemez, annyiféle szoftveres környezet kell a lejátszásukhoz.

A könyvtárban olyan adathordozók is vannak, amelyek a Windows régi, 3.1-es változatához készültek. Ezt szinte már senki nem használja, nem éri meg egy gépet „elrontani" azzal, hogy rátelepítsék. A CD-k különösen tömeges fölhasználás esetén hamar tönkremehetnek. A könyvtárban ezért a CD-n kiadott dokumentumokat merevlemezekre másolják, így is védve azokat.

A legbiztosabban úgy lehet elkerülni a digitális formában tárolt információk elvesztését, ha időnként újra archiválják azokat. Az egyetemi könyvtárban a fontos anyagokat folyamatosan karbantartják, azaz mindig a jelenlegi technikának megfelelő formába alakítják át őket, így bármikor használhatók. – A probléma a kevésbé lényeges lemezekkel van, évekig nem foglalkozunk velük, aztán valakinek szüksége lesz rájuk – mondta el Kokas Károly. – Ha ezek számára folyamatosan biztosítani akarnánk minden kor technológiáját, rövid időn belül olyan lenne a könyvtár, mint egy informatikatörténeti múzeum.

Nemcsak az adatok hordozói jelenthetnek problémát a közeljövőben, hanem a rajtuk lévő objektumok is. Számtalan számítógépes dokumentumszabvány létezik, amelyeket csak az őket létrehozó programokkal lehet elolvasni. Ma a legtöbb szöveges dokumentum például a Microsoft Word nevű szövegszerkesztőjével készül. De mit kezdünk majd a Word-dokumentumokkal ötven év múlva, ha már más szövegszerkesztő program lesz a piacvezető? Kokas Károly szerint ezért fontos, hogy a lényeges dokumentumokat úgynevezett nyílt formátumokban őrizzük meg, amelyek különösebb segédprogram nélkül is könnyen dekódolhatók, ilyen az interneten leggyakrabban használt HTML forma.

Ma már világossá vált, hogy a modern információtárolási technikáknál sokkal időtállóbbak a nyomtatott dokumentumok. – A könyvekkel soha nincs semmi problémánk – ismerte be Kokas Károly. – Egy középkorból származó könyvet ma is bárki el tud olvasni, nincs hozzá semmi másra szüksége, csak a szemére.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Bombákat találtak a szegedi reptéren

Második világháborús lövedékeket találtak tegnap a szegedi repülőtér építése közben a munkások. A… Tovább olvasom