Délmagyar logó

2016. 05. 30. hétfő - Janka, Zsanett 19°C | 27°C

Olvasóink emlékezései

Szeged - Visszaemlékezésekkel és fényképekkel segítették olvasóink Oláh András Pál történész második világháborús szegedi kutatásait az elmúlt két évben. Az adatok személyes történetekkel egészültek ki, és előkerült egy fotóalbum is az első amerikai légitámadásról.
Szabó Imre szegedi katonatiszt II. világháborús fotóalbumát Lőrincz György őrizte meg. A Délmagyarországban közzétett felhívás nyomán adta át a Szegeden történt amerikai bombázásokat kutató Oláh András Pál történésznek.

 Hangos csend

– Fényképek maradtak fenn benne az első, 1944. június 2-i légitámadásról, rövid leírásokkal. Végigfotózta az alsóvárosi pusztítást, a romba dőlt lakóházakat, a vasút maradványait, lövedékek roncsait és szétlőtt állatokat. Egy sebesültet is megörökített. A fekete-fehér képen egy tizennégy éves fiú látható, aki légnyomást kapott, és már alig lélegzett már a felvétel készítésekor – mutatja a különleges albumot a történész.
 
A személyes emlékek emberibbé teszik a száraz tényeket. Szabó Imre katonatiszt megrázó felvételei albumban maradtak fenn - mutatja Oláh András Pál történész. Fotó: Frank Yvette
A személyes emlékek emberibbé teszik a száraz tényeket. Szabó Imre katonatiszt megrázó felvételei albumban maradtak fenn – mutatja Oláh András Pál történész.
Fotó: Frank Yvette

Ez volt az első bombázás Szegeden. Alsóvároson 212 lakóház sérült meg valamilyen mértékben, és 58 ház összedőlt. 49 halálos áldozatot követelt a támadás, több gyereket ért találat. A gondot az jelentette, hogy 10 óra 3 és 5 perc között, amikor a bombázók megjelentek a város fölött, nyár lévén sokan gyanútlanul otthon tartózkodtak. A városrészben nem volt olyan család, amelyet ne érintett volna a tragédia. Egy fiatalasszony például egyéves gyermekével együtt halt meg. Egy másik katonatiszt visszaemlékezése szerint, akit a bombázáskor éppen az alsóvárosi libalegelőre vezényeltek, az ellenséges repülők őrjítő robajjal terítették a bombaszőnyeget. Még furcsábbnak érezte viszont az azt követő hangos csendet. Csak a kutyák vonyítása hallatszott.

Hibák, tévedések

– Az első amerikai légitámadás tényei kitisztultak a kutatásaim során. Az adalékokból kiderült például, hogy melyik bombázón helyezték el azt a kamerát, amelyik a légi felvételeket készítette. A képeket a készülő kötetemben be is mutatom. Azt is pontosan lehet tudni, hogy július 3-án hadtörténeti jelentőségű irányítható bombát teszteltek Szeged felett. Az okosbombák nagyjából fél tonna robbanóanyagot tartalmaztak, de nem találtak velük célba, így az egész város kapott – említ néhányat az új információk közül Oláh András Pál.
 
Egy 14 éves kisfiú, akit légnyomás ért. Alig lélegzett már a felvétel készítésekor.
Egy 14 éves kisfiú, akit légnyomás ért. Alig lélegzett már a felvétel készítésekor.

– Ilyenek okoztak tüzeket a klinikasoron, egészen az Ady térig. Szeptember 3-án a Délmagyarország újságírója megörökítette a tűzoltósági tájékoztatás alapján, hogy az amerikaiak a felsővárosi német átjátszóállomást keresték. Valójában egyáltalán nem rendelkeztek ilyen információval, hanem egy fatális tévedésnek esett áldozatul 55 ember és fél Felsőváros. Az akkori bombázási technikában ugyanis sajnos benne volt ilyen tévedések lehetősége.

Szolnok helyett Szeged

Az augusztus 20-i támadás körülményei is tisztázódtak. Navigációs hiba miatt a cél, a szolnoki pályaudvar közelében két bombázókötelék majdnem egymásnak ütközött. A pilóták az utolsó pillanatban úgy igyekeztek elkerülni a balesetet, hogy hat repülőgép kifordult a város fölül, és másodlagos célpontként a szegedi rendező pályaudvart szórták meg. Egy-két lövedéktől eltekintve viszont nem találtak célba, hanem Alsóvárost találták el, a Mátyás tértől délre fekvő területeket.

A kutatás hátteréről a történész hozzáteszi: az amerikai dokumentumok beszerzése különösen hosszú időt vett igénybe. A feldolgozáskor a nagy előd, Kanyó Ferenc történész-levéltáros nyomdokain haladva igyekezett újdonságokat bemutatni. A Délmagyarország felhívása alapján az elmúlt két évben személyes történetekkel egészültek ki az adatok, amelyek emberibbé tették a száraz tényeket. A több mint tízéves elem-
zőmunka eredményeként vaskos kézirat állt össze sok-
sok fényképpel, és megjelenésre vár.


Egy 14 éves kisfiú, akit légnyomás ért. Alig lélegzett már a felvétel készítésekor.


A személyes emlékek emberibbé teszik a száraz tényeket. Szabó Imre katonatiszt megrázó felvételei albumban maradtak fenn – mutatja Oláh András Pál történész. Fotó: Frank Yvette
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Minden második csökkent képességű ember talált munkát

Minden második csökkent képességű ember talált munkát
A fele dolgozik azoknak az embereknek, akik rehabilitációs ellátást kapnak a megyében a kormányhivatal tájékoztatása szerint. Tovább olvasom