Délmagyar logó

2018. 11. 16. péntek - Ödön 2°C | 11°C Még több cikk.

Önkéntesek dolgoznak a Tisza-parti gátakon

– Tessék, lehet választani! Ott a lapát, amott a homok, és azok a zsákok – igazította útba az önkénteseket a városőrség egyik embere vasárnap délelőtt Szegeden, a Belvederénél.
– Már reggel nyolc óra óta hordom a zsákokat. Szeged a második otthonom, ha mi nem jövünk, senki nem menti meg a várost – mondta vasárnap délelőtt fél tizenegy körül a békéscsabai Lipták Máté, aki a szegedi egyetemen tanul. A fiatalember szombat este látta először, hogy lapátolnak a Belvederénél, és miután elkísérte a buszállomáshoz barátnőjét, még aznap beállt a vízügyesek mellé homokot hordani. – Hívtam több ismerősömet is, de nem tudnak felkelni. Ez igazi férfimunka, a barátnőmet nem engedném itt dolgozni – magyarázta Lipták Máté, miért vállalkozott a feladatra.

Sok nő azonban nem értett egyet ezzel a kijelentéssel: a gyengébbik nem tagjai közül is többen ragadtak zsákot. Pedig nem volt könnyű feladat a cipekedés, amit a saját bőrünkön is megtapasztaltunk. Másfél órás lapátolás és zsákolás után izzadtságban úszva, kezdődő izomlázzal fejeztük be a munkát.

G. Tóth Ilona levéltáros, törékeny alkata ellenére több órán keresztül húzta-vonta maga után a zsákokat. Bántotta, hogy nincs elég ereje a felhalmozott kupacok tetejére hajítani a zsákokat, csak a többi mellé tudja lepakolni. Szó szerint vérét és verítékét adta a az árvízi védekezésben: az egyik műanyag zsák széle csúnyán felhasította mutatóujját. – Hazamegyek, bekötözöm a sebet, de utána jövök vissza – köszönt el G. Tóth Ilona.

Vári Mónikával vasárnap este fél tíz körül a tápai elágazásnál találkoztunk. A Belvedere környékéről ugyanis vasárnap estére a homokkal együtt az önkéntesek is eltűntek. – Négyen jöttünk segíteni. Először lapátoltam, de kisebesedett a kezem. Itt lakom a közelben, nem szeretnénk úszni – mondta a középiskolás lány. Fiúismerősei elmondták, három órája lapátolnak. Becslésük szerint mintegy ezer homokzsákot töltöttek meg. Zsákokból persze soha nem volt elég: időről időre feltűntek a vízműves tehergépkocsik, amelyek a gátak legkritikusabb pontjaira szállították a homokzsákokat.

Kis csapatunk nehezen vette fel a munkatempót, de a magunknak kitűzött másfél órás munkaidőt itt is teljesítettük.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Városiasodó állatvilág

Nemcsak az ember városiasodik – hanem az állatok is. Egyre újabb állatfajok fedezik föl az… Tovább olvasom