Délmagyar logó

2016. 12. 06. kedd - Miklós -5°C | 2°C

Önköltség kontra hallgatói szerződés

Szeged - A felsőoktatási felvételi ponthatárok kihirdetése után minden gólya a szeptemberi iskolakezdést várja. Az önköltséges hallgatók arra is kíváncsiak, hogy miből teremtik elő képzésük összegét, az államilag támogatott diákokat pedig a hallgatói szerződés érdekli.
– Engem felvettek, de csak önköltséges szakra; kommunikáció- és médiatudományt fogok hallgatni a szegedi bölcsészkaron – mondta Dóra nevű olvasónk, miután nyilvánosságra kerültek a ponthatárok. A lány a képzésért 190 ezer forintot fizet majd félévenként. Elmondta, a szülei támogatni fogják, de szeretne munkát vállalni az egyetem mellett.

Az SZTE-re már bejutott diákok 20 százaléka Dórához hasonlóan önköltségen tanul majd, a többieket támogatja az állam. Van, akit 50 százalékos részösztöndíjjal, van, akit 100 százalékban. Az egyetem a fizetős hallgatók terhének megkönnyítésére részletfizetési lehetőséget is biztosít, módot ad arra, hogy a féléves tandíjat 50–25–25 százalékban, három részletben egyenlítsék ki.

A 80 százaléknak pedig marad a hallgatói ösztöndíjszerződés. A rendszer lényege, hogy a hallgatók csak akkor tanulhatnak állami ösztöndíjjal vagy részösztöndíjjal, ha aláírják a szerződést. Az állam azt vállalja, hogy állja a tanulmányok költségeit, a hallgatók pedig azt, hogy időben megszerzik a diplomát, és hogy ezek után adott ideig Magyarországon fognak dolgozni. Kettővel kell beszorozni a felhasznált állami félévek számát. Ha például három évig tanult valaki állami ösztöndíjasként, akkor hat évet kell ledolgoznia itthon, a diploma megszerzésétől számított húsz éven belül. Több általunk megkérdezett leendő gólya azonban azt feszegette, hogy mi vagy ki biztosítja azt, hogy talál munkát itthon.
Ha valaki nem teljesíti a szerződés feltételeit, akkor kamatosan kell fizetnie. Az igénybe vett ösztöndíjnak vagy részösztöndíjnak a meghatározott napon érvényes jegybanki alapkamatot három százalékponttal meghaladó kamattal megnövelt összegét kell visszautalni az államnak.

A szerződés másik fontos pontja is kötelez. Ha a képzési idő másfélszeresén belül – vagyis egy hároméves alapképzés esetén maximum négy és fél év után – nem sikerül megszerezni az oklevelet, az ösztöndíj vagy részösztöndíj 50 százalékát vissza kell fizetni az államnak.
Azzal, hogy valaki aláírja a szerződést, hozzájárul, hogy a hallgatói szerződések nyilvántartásáért felelős szerv kikérje az adatokat az önkormányzattól, a munkaügyi központoktól, az államkincstártól, az egészségbiztosítótól, a NAV-tól. Ha valaki nem fizet, akkor az adóhatóság hajtja be a pénzt.

Fehérorosz hasonlat. Egyetlen olyan európai ország van, ahol hasonló szerződés létezik. Fehéroroszországban is belföldi munkavállalásra kötelezik az állam pénzén tanulókat, ott azonban a végzetteket maga az állam közvetíti ki, a ledolgozás időtartama csak két év.

Kiskapu itthonra. Gyorsan letudják a kötelezettségeiket, akik önkéntes katonai szolgálatot vállalnak – náluk egy év munkaviszony kettőnek számít. A hitéleti képzésben részt vevőkre is lazább szabályok vonatkoznak, náluk nincs kötelező belföldi munkavállalás. A halmozottan hátrányos helyzetűeknek nem kell teljesíteni a feltételeket, ahogy azoknak a nőknek sem, akik legalább három gyermeket vállalnak.

Olvasóink írták

  • 4. macs 2012. július 29. 13:46
    „Cinikus leszek, nem mi lennénk, ha már nem találtuk volna meg a kiskaput. :-D
    Az állam vállalja, hogy finanszírozza a hallgatók tanulmányait, de mást nem, tehát pl. azt sem, hogy a végzett diáknak munkát biztosít, vagy segíti az elhelyezkedést. A lányok pl. szüljenek 3 gyereket, de az utóbbi idők intézkedési nem igazán támogatják a kisgyerekes szülőket.”
  • 3. apiyo 2012. július 27. 09:39
    „Ez így rendben van!”
  • 2. klj-54 2012. július 27. 09:26
    „Kicsit megcifráznám!
    Ugye a Kádár rezsim nem volt legitim?
    Ha nem akkor az abban az időben szerzett diploma sem legitim?
    Most akkor van egy csupa nyolcosztályosokból álló kormányunk?
    Vagy legitim?
    Értem én, de tessék már mondani, aki ilyen törvényt hoz az ugye a saját diplomáját utólag kifizette kamatostól?
    Vagy túl buta kérdések?”
  • 1. tzs_szeged 2012. július 27. 09:23
    „"A hitéleti képzésben részt vevőkre is lazább szabályok vonatkoznak, náluk nincs kötelező belföldi munkavállalás."

    És aztán miért nincs?
    Mert hit nincs?”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Bajazzók nemzetközi operasztárokkal

Világkarrier előtt álló, már jelentős nemzetközi sikereket aratott külföldi énekeseket szerződtetett a Szegedi Szabadtéri Játékok a Bajazzókhoz. Tovább olvasom