Délmagyar logó

2017. 06. 25. vasárnap - Vilmos 22°C | 36°C Még több cikk.

Önkormányzati negyedelő

A kormányzati negyedről hallva eljátszottunk a gondolattal, hová költöztethetnénk össze a szegedi közhivatalokat. Milyen lenne az önkormányzati negyed, ha tizenöt objektumból egy fedél alá telepítenénk be a félezer alkalmazottat.
Leltárba vettük a szegedi önkormányzat hivatalait, beleértve minden egyes irodát, tárgyalót, mellékhelyiséget, garázst, irattárat, folyosót, udvart – pincétől a padlásig. Négy helyen összesen majdnem félezer négyzetméteren albérleteznek a közhivatalok – tudtuk meg Vass Ferenctől, a polgármesteri hivatal ellátó osztályán. Három helyen irattárnak bérelnek helyet. A műszaki nyilvántartó Oroszlán utcai ötven négyzetméterét az államtól, a Bokor utcai negyvenet az önkormányzat ingatlankezelőjétől, tehát házon belül, és a legnagyobb, kétszáz négyzetmétert a Török utcában, egy magánszemélytől. Amint a cipésznek lyukas a cipője, úgy a városi főépítésznek sem jutott saját iroda. Sokáig a Tisza Lajos körút sarkán az olajos ház emeleti irodáit bérelték. Az „üvegházat" eladják, költözni kellett, most kincstári bérleményben lakik a főépítészet a Vár utca 5. szám alatt, a Magyar Nemzeti Bank helyén.

Szeged-szerte tizenegy városi ingatlanban összesen közel húszezer négyzetméteren működnek a helyhatóság fő szervei. Legismertebb talán a három legnagyobb – nagyság szerint – a Huszár utcai okmányiroda (6600), a Széchenyi téri sárga (4400) és szürke épület (3150 négyzetméter). A „kettes tanács" is megvan még (3400 négyzetméter). Régi nevén él a köztudatban, de házasságokat régen nem kötnek már benne, helyette a „pókok tanyája", a közterület-felügyelet és polgárvédelem rezidenciája. A város szervei közül ez a leglepusztultabb külsejű és belsejű épület, szerény számításunk szerint pár száz milliót elnyelne a felújítása. A felsorolásból ne felejtsük ki a mozdony mögötti hajdani anyakönyvi irodát, helyiségeiben most a képviselői iroda dolgozik és az udvar felől megközelíthető ellátó osztály (200 négyzetméter).

Egy ember – ötven négyzetméter

Pesten a Nyugati pályaudvar mögött épülő új kormányzati negyedbe 34 minisztérium, illetve háttérintézmény költözik 6200 dolgozóval – kétszázezer négyzetméterre. Átlagosan 25 négyzetméter hasznos alapterületet számolnak egy emberre. Kiszolgáló egységekkel a duplája szükséges. E szerint az elképzelés szerint az általunk álmodott önkormányzati negyed is ideális méretű. A kormányzati négyzetméterenként 200 ezer forint építési költségével a szegedi felépítése négymilliárd forintba kerülne.  
Kisebb egységek is kötődnek a város üzemeltetéséhez, mint a dorozsmai (350), a szőregi (150) és a tápéi (290) kirendeltségek, a Vidra utcai hét garázs (150) és a néhány napja lapunkban is bemutatott két újszegedi önkormányzati vendégház a Fürdő (300) és a Pillich Kálmán utcában (350 négyzetméter).

A leltár: 515 közszolga, tizenöt objektum, húszezer négyzetméter. Ha egyetlen korszerű „önkormányzati negyedet" akarnánk nekik berendezni, akkora komplexumba férnének be, mint amilyen az Ady téri TIK a maga huszonötezer négyzetméterével. Képzeljük csak el, egy kupacban elférne iroda, mosdó, raktár, irattár, menza, kávézó, garázs, minden, ami kell. És ha már építkezünk, kerestünk hozzá telket is. A városban szóba jöhetne a magántulajdonú Centrum-gödör, a Honvéd téri sarok, a Gyevi temető.

Olcsóbban – városi telken – kijövünk, ha távolabb megyünk. A közszolgákat például az egyetemhez tartozó egykori szovjet laktanyába vagy a város új logisztikai központjába telepíthetnénk. Ezek akkora területek, hogy akár még a városi fenntartású cégek további fél ezer alkalmazottja is elférne.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Gregor Józsefre emlékeznek

Gregor József 67. születésnapján, ma 17 órakor avatják fel a Belvárosi temetőben a tavaly októberben… Tovább olvasom