Délmagyar logó

2018. 01. 18. csütörtök - Piroska 0°C | 6°C Még több cikk.

Önkormányzatok: többismeretlenes egyenlet

Csongrád megye - Számol kis- és nagyváros, kistelepülés és nagyközség: jól jár-e az önkormányzati forrásátrendezéssel? Szeged 3 milliárdot bukhat, Szegvár, Csanádpalota például nyerhet. Beleszólhat-e a településvezetés az iskola sorsába? Meg tudja-e őrizni a pedagógusi létszámot? – erre is kíváncsiak a polgármesterek.
– Kezelhetetlen lesz az önkormányzatok helyzete, ha a jelenlegi törvényjavaslat alapján készül el a 2013-as a költségvetés. 10,5 milliárd forintot venne el a kormány Szegedtől: ennyivel több helyi adót vonna el, és ennyivel kevesebb központi forrás érkezne. Ezzel szemben a feladatok, amelyeket átvesz – a pedagógusbérek finanszírozása, bizonyos önkormányzati teendők – 7,5 milliárdba kerültek eddig a városnak. Vagyis 3 milliárddal többet vesz el a tervek szerint az állam, mint amennyi feladatot átvesz – számol Botka László (MSZP), Szeged polgármestere.

Ezt teszi legtöbb kollégája is. Továbbra is parlament előtt a jövő évi költségvetés ügye: az önkormányzatok pedig a tervezetek, a januártól életbe lépő új törvények és a vonatkozó módosító indítványok böngészése közben bőszen számolgatnak: mi vár rájuk?

Nehéz dolog a matek. Illusztráció: Schmidt Andrea
Nem iskolai feladat az önkormányzati jövő.
Illusztráció: Schmidt Andrea

Megírtuk: a Széll Kálmán-terv értelmében forrásátrendezés várható az önkormányzatoknál. Az állam oktatási és egészségügyi intézményeket, feladatokat vesz át jövőre a helyhatóságoktól, és bevezeti a feladatfinanszírozási rendszert. A tervek szerint elvonja a településektől az eddig ott hagyott illetékbevételt és a gépjárműadó-bevétel 60 százalékát. Az új rendszerben központilag intézik a taneszközök beszerzését, az állam lesz a pedagógusok és segítőik foglalkoztatója, de az intézmények működtetése, üzemeltetése, valamint a gyerekétkeztetés marad az önkormányzatok feladata. A köznevelési törvényhez benyújtott módosítócsomagból kiderül: a kormányhivataloknak az iskolákkal kapcsolatban nem lesz szerepük, erre a feladatra külön intézményfenntartó szervezetet hoznak létre – így történt a megyei önkormányzatok államosított intézményeinek üzemeltetésével is. A megyei intézményfenntartó központok a kormányhivatal irányítása alatt állnak.

Lapunknak korábban Bodó Imre országgyűlési képviselő, Tiszasziget polgármestere (Fidesz) így összegzett: „az önkormányzatok egyetlen forinttal sem fognak rosszabbul járni. De jobban sem". Mórahalmi kollégája, Nógrádi Zoltán (Fidesz) szerint lesznek olyan önkormányzatok, amelyek nagyon jól járnak az új rendszerrel. Ám épp azok a helyhatóságok járhatnak rosszabbul, amelyek eddig költséghatékonyabban látták el feladataik, például a közoktatás finanszírozását – vagyis nem tettek bele annyi pénzt, amennyit majd később elvon tőlük az állam. – Mórahalomnál jó, ha a végén nullára jövünk ki – kalkulált.

– Konkrét számítást még nem végeztünk. Az iskolafenntartásra adott állami normatíva eddig a költségek mintegy 55 százalékát adta, a többit a település tette hozzá. Ezért minden évben jelentős forráshiánnyal küzdöttünk. Az új rendszerben jobban járhat Szegvár – vallja Gémes László (Fidesz), a nagyközség első embere.

– Két nyitott kérdés van. Egyrészt remélem, az iskolaigazgató kinevezéséhez legalább kikérik a képviselő-testület véleményét, hiszen ő határozza meg leginkább az iskola szellemiségét. A másik kérdés: mekkora létszámtól tartja majd rentábilisnak az állam egy települési iskola fenntartását, hol maradhatnak helyben a diákok, és hol kell majd utazniuk? Úgy tudom, cél, hogy legalább az alsó tagozat mindenütt helyben maradjon. Szegvárt nem fenyegeti veszély, 300 körüli a tanulói létszám – szögezte le, hozzátéve: a szeptemberi tanévkezdésre körvonalazódnia kell az új rendszernek.

A függetlenként polgármesteri címet szerzett csanádpalotai Kovács Sándor szerint „rengeteg a bizonytalanság", főként hallomásból tud tájékozódni. – Eddig 100 millió forintot kellett évente az iskolára biztosítanunk, szinte az összes helyiadó-bevételt erre fordítottuk. Ha ezután csak a karbantartást kell állnunk, 25 millióból megoldhatjuk. Ha a gépjárműadó 60 százalékát és az szja 8 százalékát elviszik, még mindig jobban járunk – utóbbi 10–11 milliós tétel. Ha az 50 milliót jelentő iparűzésiadó-bevételünkhöz is hozzányúlnak, az már gondot jelenthet a településnek.

Az olyan helyi sajátosságokat, mint a fúvószenekar, szerinte ezután is az önkormányzat fizeti. – Reméljük, jó partnerséget tudunk majd kialakítani az iskolafenntartóval. De az iskola ügyeibe semennyire sem tudunk beleszólni ezután. Aggódom a pedagógusi álláshelyekért is. Az önkormányzat 2005 óta nem nyúlt a létszámhoz, miközben a gyermeklétszám folyamatosan csökken. Nem tudom, hogyan viszonyul majd az állam ehhez a kérdéshez.

Olvasóink írták

  • 1. floro 2012. július 06. 09:58
    „2004 óta tucatnyi pedagógus álláshely szűnt meg Csanádpalotán a gyereklétszám csökkenésével párhuzamosan. Voltak, akik nyugdíjba mentek, és nem vettek fel helyettük senkit. Voltak, akik elköltöztek, és nem vettek fel a helyükre senkit. És voltak olyanok is, akiket leépítettek - és közös megegyezéssel távoztak. Az ő státuszuk megszüntetésére még pályázott is az önkormányzat, és nyert. Van némi csúsztatás a dologban.

    Itt is megjegyzem, hogy az újság csak a nyilatkozó szavaira hagyatkozhat, sajnos.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szigorúan ellenőrzött cukorbetegek

Tovább nő majd a most egy hónapos várólista a diabetológián - jóval gyakrabban kell járniuk orvoshoz a cukorbetegeknek. Tovább olvasom