Délmagyar logó

2017. 06. 24. szombat - Iván 19°C | 33°C Még több cikk.

Öntözésre hol túl kevés, hol túl sok az igény

Lehet-e a Körösből, a bökényi duzzasztó fölötti területről gravitációs úton, olcsón öntözővizet juttatni Csongrád megyei csatornákba? Ezt vizsgálják az Atikövizignél. Hiába a kiterjedt, kitűnő csatornarendszer, ha legtöbbször kevesen veszik öntözésre igénybe, mert túl drága a vízdíj.
A Csongrád megyei csatornák legtöbbje kettős működésű: öntözővíz-biztosításra, belvízelvezetésre egyaránt jó. Fotó: Tésik Attila
Nemrég lettünk túl minden idők legnagyobb árvizén. A földeken még mindig sok helyen a belvíz az úr, elvezetése javában folyik. Mikor jutunk el oda, hogy a vizeknek ne csak a mielőbbi elvezetését oldjuk meg, hanem a tartalékolását is?

A mind szélsőségesebb időjárási helyzetekben gyakori, hogy az év egyik fele az árvizekről-belvizekről szól, a másik fele az aszályról. Bár most éppen nem a vízszűke a fő baj: korábban, több mint egy évtizeden át egyre lejjebb, a növények számára elérhetetlen mélységekbe húzódó talajvíz okozott problémát. Tehát a vízvisszatartásról is gondoskodni kell, nem csak az elvezetésről.

Eddig ez az elmélet. De létezik-e gyakorlati lehetőség az olykor túlzott bőséggel jelen lévő vizek tartalékolására, s ha létezik, ez olcsóbbá teheti-e az öntözést? – teszik föl sokan a kérdést. – A rendszerváltozás előtti évtizedekben kiépített, kiterjedt csatornahálózat kihasználtsága ma mintegy tízszázalékos – mondja Rátky Pál, az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság szakembere. Kevesen tudják igénybe venni az öntözési lehetőséget, mert túl drága a „vízdíj". Pontosabban az öntözőszolgáltatási díj, mely tartalmazza a csatornák folyamatos rendben tartásának különféle költségeit, a szivattyúkat működtető elektromosenergia-lekötési díját, a kivett vízmennyiség után köbméterenként járó összeget, s így tovább.

Gravitációs úton nálunk csak ritkán és rövid ideig juttatható a folyókból a csatornákba víz. Akkor, amikor a folyó még megfelelő magasságú ahhoz, hogy érvényesülhessen a gravitáció, de már apad, s visszahúzódott bizonyos szint alá. Sokszor ilyenkor sem használható ki a lehetőség, hiszen éppen belvizet kell a csatornákon a földekről elvezetni a folyóba.

Nonprofit vízügy

Az Atikövizig nem tesz szert haszonra a szolgáltatási díjakból: a bevételt a csatornahálózat fönntartására fordítja. Ez azonban azt is jelenti, hogy ha az egyik évben a gazdálkodók nem igényelnek öntözővizet, a másik évben nehéz lesz a csatornát a megfelelő állapotba helyezni. Az, hogy hol tíz százalékos a kihasználtság, hol száz százalék fölé megy, egyéb gondokkal is jár. Ha egy csatorna sokáig szárazon áll, feltöltéskor a környező talaj a belevezetett víz negyven százalékát is elszívja. A hol szárazon álló, hol feltöltött csatorna ráadásul sokkal könnyebben elnövényesedik, mint az, amiben mindig van víz – és a növényzettől való megtisztítás is sok pénzbe kerül.

Maradt tehát a szivattyús, gépi vízkivétel, mondja a szakember, hozzátéve: épp a napokban merült föl az igazgatóságnál, hogy a Körös Bökény fölötti, duzzasztott szakaszáról le lehetne hozni gravitációs úton az öntözővizet Csongrád megyébe is. Erre korábban már készültek tervek – ezeket most fölelevenítik és vizsgálják.

Kérdés, a megyében a Tisza mellé tervezett két árvízvédelmi tározó betölthet-e víztartalékolási szerepet? Bár a csatornákba ezekből is csak szivattyúkkal lehetne vizet juttatni, mégis lehet jelentőségük: a messze környéken magasan tarthatnák a talajvizet, így kevesebbet kell öntözni – vagy éppen semmit.

Kedvezőbbé tennék a mikroklímát is. A megyében korábban számos kisebb, többcélú tározót is terveztek, a nagyobbak közül a Pitvarosi-tározó valósult meg.

Elsősorban akkor lehet szerepe öntözésügyben, amikor a csatornák nem tudják biztosítani az öntözés igényelte vizet. Mert bár igaz, hogy kihasználtságuk jelenleg többnyire csak tízszázalékos – aszálykor azonban száz százalék fölé is nőhet az igény.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Piramisok homokból, vízből, kagylóőrleményből

Speciális fúrótechnikát fejlesztett ki a szegedi múzeum antropológusa, Varga András. Segítségével… Tovább olvasom