Délmagyar logó

2016. 09. 28. szerda - Vencel 9°C | 22°C

Ördöngös pajzánságok az újszegedi szabadtérin

Csak tizennyolc éven felülieknek szól a darab, figyelmeztetnek a pajzán népies játék, A Zördög alkotói. Valóban nem árt, ha az Újszegedi Szabadtéri Színpad ma és holnap este kilenc órakor kezdődő előadását elkerülik a kiskorúak – és a prűdek.
A szegedi híd alatt – énekli felszabadultan Szurdi Zsolt és zenekara az Újszegedi Szabadtéri Színpadon, a Belvárosi híd lábánál. Vidám hangulatban készül A Zördög, az idei szabadtéri egyetlen prózaelőadása, persze ez is sok zenével és tánccal fűszerezve. A Szegedi Nemzeti Színház művészeiből alakult Hetek Csoportja – Koncz Gábor vendégszereplésével – ma és holnap este kilenctől az ízes vásári komédiák hangulatát idézi fel. A próbán minden flottul megy: a rendező, Harsányi Attila a nézőtérről együtt ropja a Hóra Színház néptáncosaival, a vőfélynek öltözött Koncz Gábor a világítást állíttatja be. Borovics Tamás boszorkányos kendőjében a kulisszák mögött is bolondozik, Melkvi Bea népviseletéhez még modern félcipőt húz. Már csak az utolsó simításokra figyelnek, hogy a ma esti premierre minden a helyére kerüljön.

Variációk egy témára

Bár az előadásban nincs meztelenkedés, csak térdig érő bugyogók, mégis át van szőve erotikával. A három Móricz-egyfelvonásos három különböző életkorú pár szexualitáshoz való viszonyát mutatja be. A Dufla pofon egy nászéjszakáról szól. A Zördög kérdése: vajon a szép vagy a csúnya asszony csalfább-e. A Lélekvándorlás pedig egy idősebb házaspár hiedelmekkel teli, szomszédokkal kacérkodó életét mutatja be. 
Szemérmetlen mesék, pajzán történetek szűzhártyabomlasztásról, bugyogókorcokról és asszonytapogatásról – aligha idézhetnénk az előadás szövegéből, hiszen nyomdafestéket nem tűr a szókimondása. A Móricz Zsigmond novellái nyomán átdolgozott három egyfelvonásos jelenet és a vajdasági gyűjtésből származó felnőtt népmesék sajátos egységet alkotnak: leplezetlen nyíltsággal és sok-sok humorral mutatják be, hogyan is gondolkodott férfiról, nőről, szexualitásról a századforduló magyar parasztsága. A különböző jeleneteket egy lakodalom karneváli paródiája foglalja egybe, előre sejtetve: itt minden történet ugyanarról szól – csak másképpen.

– Bár ezekben a jelenetekben ki van mondva minden, mégsem gondolom, hogy trágárok lennének – mondja Harsányi Attila, aki külön ügyelt arra, hogy a manapság színpadon is töltelékszóként használt káromkodások mégse kerüljenek a szövegkönyvbe. Az előadáson használt szavak így valóban azt nevezik meg, amit.

– Könnyed színjátszást, minőségi szórakozást szeretnénk nyújtani – vallja a rendező. – Az lenne jó, ha a közönség mindenféle cél nélkül jönne és kacarászna: ha már egy ember elkezd nevetni, nem lesz gond. Szeretnénk azt is, hogy a nézők hazavihessenek pár történetet, hogy ha egy-egy idegesítőbb helyzetben később rágondolnak, könnyebb legyen.

Másmilyen népmesék

Bár a magyar folklórnak sem a kitalált vagy valós pajzán mesék a legkutatottabb és legismertebb területei, mégis egyre nagyobb irántuk az érdeklődés. Autentikus népi történeteket mesélnek A Zördögben is, a Magyar népmesék rajzfilmsorozat motívumaival kísérve. De ennek az érdeklődésnek köszönhetően születhetett meg Huszárik Kata és Molnár László Csak beljebb, Jancsikám című előadása is, amely 2003-ban a szegedi Pinceszínházban is nagy sikert aratott.  
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Minden szabályt megszegnek a szegedi autósok

Szegeden közlekedési káosz van. A megyei főkapitányság közlekedési osztályának vezetője tompít: a… Tovább olvasom