Délmagyar logó

2017. 05. 27. szombat - Hella 14°C | 24°C Még több cikk.

Öreg-, de nem vénegyetem

A nyugdíjazással csak a munkahelyről jövünk el, a közéletből, a művelődésből vagy épp lakóhelyünkről nem, ezért ugyanúgy élhetünk teljes életet, tovább tanulhatunk, utazhatunk, járhatunk közösségbe. Az aktivitás az egészséget is segít megőrizni, ezért számlál Szeged 67 nyugdíjasklubja 12 ezer tagot.
 Gyerünk az egyetemre!

Szegeden és környékén több előadáson szerezhet az idősebb korosztály új ismereteket. Az SZTE Alma Mater Arany Alma Klub rendszeresen szervez programokat a szenior hallgatóknak, a következő eseményeikről a www.sztealmamater.hu internetes oldalon érhető el további információ. Zsombón a Wesselényi Népfőiskolán tartanak heti rendszerességgel előadásokat neves előadókkal. Szegeden a Senior Center ad helyet az Idősek Akadémiája – a Harmadik Korosztály Egyeteme kurzusainak kéthetente az Eszperantó utca 1. szám alatti épületben.

– Nem mindegy, hogyan telik el életünk utolsó szakasza. Sajnos sok idős ember nem tudja, hogy amikor nyugdíjassá válik, akkor csak a munkahelyéről jön el, a lakóhelyéről, a városából, a családjától nem – kezdte beszélgetésünket a 86 éves Sikula Szabolcs, a szegedi Virágzó Nefelejcs Nyugdíjas Egyesület vezetője. Az Idősek Akadémiája, azaz a Harmadik Korosztály Egyeteme rendezvénysorozat egyik előadásán találkoztunk: a szegedi Eszperantó utcai Senior Centerben a nyugdíjas tanár házigazdaként fogadta a tanulni (vagy épp közösségbe) vágyó és a közélet iránt érdeklődő időseket.

– Úgy estünk bele a nyugdíjaskorba, hogy senki nem magyarázta el nekünk, mit jelent ez. Azóta kifejlődtek az időskori egyesületek, klubok. Mi olyan programokat kínálunk, amelyekkel a nyugdíjasok meg tudják hosszabbítani az életüket, mert aki otthon ül, az ott is marad. Néhány nyugdíjast erről fel kell világosítani: akit nem érdekel, az közömbös, és a közömbösöket Dante még a pokolba se engedte be, a tornácon tartotta – magyarázta Sikula Szabolcs, miért „nem a tévével veszekszik" szabadidejében.

Ha valami fáj

– Nekem a közösség és a tanulás az éltető elemem, valamit mindig tennem kell az emberekért. A közösség végigkíséri az életünket, és ha valaki azt gondolja, mindebből eljött nyugdíjba, téved. A tevékenykedés az egészséget is hozza magával, ha valami fáj, inkább elfoglalom magam, akkor elmúlik a baj is – magyarázta a nyugdíjas tanár, aki Budapesten 20 évig vezetett, Szegeden pedig 10 esztendeje koordinál nyugdíjasklubot.

Az Idősek Akdémiáján a közéletről hallgattak előadást a szépkorú nebulók. FOTÓk: Kuklis István
Az Idősek Akdémiáján a közéletről hallgattak előadást a szépkorú nebulók. Fotók: Kuklis István

– Mindennap fél hatkor kelek, bőségesen megreggelizem, elolvasom a könyvtárban a napilapokat. Egyébként is sokat olvasok, most épp Móricz Zsigmond Sárarany című regényét. Naponta fél-háromnegyed órát sétálok, gyakran beszélgetek az emberekkel – mesélte, mielőtt elsietett megnyitni az előadást. A Senior Center nagytermében ekkor már közel 70 nyugdíjas várta, hogy Szilágyi Tamás valláskutató, politológus elkezdje Miért szükséges a közéletiség az időskorban? című előadását.

„Magunknak tanulunk"

 Program a nyugdíjasokért

Az előrejelzések szerint 2050-re az osztrák lakosság 30, a német lakosság 40 százaléka lesz hatvan év feletti. Hazánkban hasonlóak a kilátások, hiszen 2030-ra a lakosság több mint negyede, 2050-re pedig már a harmada lesz hatvan éven felüli. Az öregedő társadalom jelenségére már évtizedek óta keresik a válaszokat: 1991-ben az ENSZ-ben elfogadott, idős emberekkel kapcsolatos alapelvek szerint olyan időspolitikára van szükség, amely az élet során biztosítja a függetlenséget, a részvételt, a gondoskodást, az önmegvalósítást, a méltóságot. 2001-ben az idősügyi politikát meghatározó alapdokumentum látott napvilágot az Egészségügyi Világszervezet, a WHO jóvoltából. Az Aktív Időskor (Active Ageing – Policy Framework) először gondolkodik az idősekről emberi teljességükben, és kiemeli, hogy nemcsak szociális és egészségügyi szempontokat kell az időspolitikának figyelembe vennie, hanem az emberi élet kiteljesedésére is figyelmet kell fordítania. Ezek figyelembevételével fogadták el hazánkban az Idősügyi Nemzeti Stratégiát 2009-ben (a 81/2009. (X. 2.) határozatban). Ebben többek között az idős és az idősödő emberek aktivitásának, függetlenségének, társadalmi presztízsének megőrzését, a társadalmi részvételt és bevonódást, az élethosszig tartó fejlődést, az életörömre és az önmegvalósításra való törekvést tűzte ki céljául.

Előkerültek a jegyzetfüzetek, csend ült a teremre: a szépkorú nebulók érdeklődve figyeltek.

– A közéletnek mindenképp részesei vagyunk, mert hatással van a mindennapi életünkre, a gyermekeinkére vagy épp az unokáinkéra – kezdte magyarázatát az előadó.

– Magunknak tanulunk, sőt így a betegségeket is elkerülhetjük – súgta Sikula Szabolcs, amíg a szenior hallgatók a közéletiségről informálódtak. A klubvezető gondolatának tudományos alapja is van: – A legrosszabb az izolált és céltalan élet, amikor már azt sem tudjuk, hogy reggel miért kelünk fel. Ezért fontos a testi és a szellemi aktivitás fenntartása. Utóbbihoz hozzátartozik az idegrendszer sejtjei közötti sok milliárd hálózat „karbantartása" – mondta el Vécsei László egyetemi tanár, az SZTE Neurológiai Klinika igazgatója egy korábbi beszélgetésünk során. Ezeket a kapcsolatokat a tanulással lehet erősíteni a neurológus szerint, amelyre remek alkalmat kínálnak az időseknek a népfőiskolai, szenior- vagy szabadegyetemi előadások, beszélgetések, felolvasások, közönségtalálkozók.

Egy zárkózott idegen

– Ha leegyszerűsítjük, az öregedésre némi túlzással úgy tekinthetünk, mint egy oxidációs, azaz égési folyamatra. A sejtjeink „kis kazánja", a mitokondrium felelős az energiatermelésért, ám ahogy telnek felettünk az évek, egyre gyengébb a működése, és a sejtek egy része komolyan károsodik, majd elpusztul. Ezért is romolhat az öregedés során a fizikai és a mentális állapot. Ám ha valaki kellő gondot fordít arra, hogy szellemileg friss maradjon, lassíthatja a memória romlását és a tanulási képesség csökkenését. A mozgás önmagában javítja a szellemi teljesítményt, ahogy az aktív társadalmi élet is, és az érdeklődés a világ iránt – magyarázta Vécsei László. A neurológus arra is felhívta a figyelmet, hogy életünk során folyamatosan ügyelnünk kell a táplálkozásra, kerülni kell a zsíros, nehéz fogásokat, és a redukáló hatású élelmiszerekből, azaz a zöldségekből, gyümölcsökből kell minél többet fogyasztani.

– A felsorolt módokon lehet küzdeni az öregedés ellen, ugyanis az oxidáció során képződő szabad gyököktől lassan elégünk – fogalmazott a neurológus, majd kifejtette: ha valaki nem táplálkozik megfelelően, bezárkózott életet él vagy nem mozog, akkor azt veszi észre, hogy egyre kevésbé tud a világban tájékozódni, idegennek érzi magát, nem lesz reakciókészsége, ettől pedig még jobban bezárkózik.

Sikula Szabolcs 86 éves, 30 éve vezet klubot, sokat olvas, sétál és beszélget.
Sikula Szabolcs 86 éves, 30 éve vezet klubot, sokat olvas, sétál és beszélget.

12 ezer nyugdíjas 67 klubban

Épp ezért 12 ezren járnak – az „Idősbarát Önkormányzat Díjat" elnyert – Szegeden a városban található 67 nyugdíjasklub valamelyikébe. Idősügyi referensként id. Boros Gyula – saját meghatározása szerint – „a bojt a kalapon", a legtöbb rendezvényen részt vesz.

– Ha csak annyit érek el, hogy valaki kimozdul otthonról, és nem dilibogyót vesz be a félhomályban a négy fal között üldögélve, csak eljön, és megkeresi a hobbijának megfelelő programot, már sikernek tekintem. Olyan lehetőségeket próbálok biztosítani a nyugdíjasoknak, amelyeknek magam is örülnék – utalt arra, hogy szenior futballcsapat és néptánccsoport is működik a Senior Centerben, illetve a hozzá kapcsolódó egyesületekben, klubokban. Három kórushoz csatlakozhatnak a szépkorúak, fotó-, lemez- és filmklubban vehetnek részt, utazhatnak a határon innen és túli területekre, irodalmi pályázaton megjelentethetik novelláikat, és művelődhetnek, tanulhatnak a Senior Egyetemen. – Ne mondjunk idősnek senkit sem, ne én állapítsam meg, ki öreg vagy ki idős, ezért átkereszteltem az ingyenes, bárki által látogatható előadás-sorozatot a Harmadik Korosztály Egyetemének (az első korosztály az egyetemistáké, a második a dolgozóké) – hívta fel a figyelmet a referens, aki társaságot is szeretne az idősödőknek és időseknek biztosítani. – A nyugdíj után ugyanúgy szavazhatunk, művelődhetünk és élhetünk igényes körülmények között – vallja.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Véges élet és a Negyedik kapu

Ritkán arat olyan nagy sikert egy színházi előadás a REÖK-ben, mint legutóbb A férfiak szexuális világa. Tovább olvasom