Délmagyar logó

2017. 07. 27. csütörtök - Olga, Liliána 16°C | 26°C Még több cikk.

Öreg-Rókus vonzza az építkezőket

Szeged - Jaj, csak Öreg-Rókuson ne! Tíz éve még így kezdődött a beszélgetés, ha egy szegedi család azon gondolkodott, hol vehetne lakást.
A városrész rossz híre messze túljutott a város határain, míg ma azzal büszkélkednek az itt lakók: Szeged egyik leggyorsabban fejlődő körzetében élnek. És ebben a megújulásban nagy szerep jutott Kalmár Ferencnek, a városrész önkormányzati képviselőjének.

„Képviselő úr, sétáljunk oda ahhoz a csoporthoz, és beszélgessen ott a kollégámmal, amíg én elkészítem a képet. Talán nem szúrnak minket hátba." Ezek a mondatok úgy tíz perccel azután hangzottak el, hogy megismerkedtem Kalmár Ferenccel, Öreg-Rókus önkormányzati képviselőjével. Tizenkét éve történt. Szeged előbb említett városrésze annyira lepusztult akkorra, utcáin oly sok lumpen verődött bandákba, hogy fotós kollégám, Karnok Csaba bátorságra buzdító szavai csöppet sem tűntek fölösleges szócséplésnek.

Rókus sorsának alakulása Kalmár Ferenc képviselő szívügye.
Fotó: Frank Yvette

Szerencsésen megúsztuk a faggatózást, de akkor komolyabb összegbe mertem volna fogadni arra, hogy Kalmár képviselő még mandátuma lejárta előtt bedobja a törülközőt. Nem így történt. Az MDF–Fidesz–KDNP-s színekben, 1994-ben megválasztott városatya immár tizenharmadik éve formálja a négyezer lakosú városrész arculatát. Vagyis a városházi torony alatt eltöltött időt tekintve dobogós helyezést ért el: az örök aranyérmes Katona Gyula (Móraváros) mögött holtversenyben második Gila Ferenccel, aki a petőfitelepi körzetet szintén 13 éve képviseli a torony alatt.

Társak a bajban

– Egyedül természetesen nem tudtam volna ilyen látványos eredményeket elérni Öreg-Rókuson – mondta Kalmár Ferenc. Szerencsére a bajban rengetegen mellém álltak, nincs olyan utca, ahol ne támaszkodhatnék azóta is több lakó hathatós segítségére. Mivel nem akarok senkit sem megsérteni azzal, hogy kifelejtem a listáról, neveket nem sorolnék. Inkább az összefogás erejét dicsérem, azt a jobbító szándékot, ami az itt lakókat jellemzi. Nem csoda, hogy mind többen szeretnének az öreg-rókusi közösség tagjai lenni. Ha így haladnak az építkezések, megújul még néhány elöregedett épület, lassan el is felejtjük rossz emlékeinket. Egy biztos: a múlt század végi Rókust nem sírja vissza senki.

– Amikor rókusi lakosként megnyertem ’94 őszén az önkormányzati választást, pontosan láttam: hatalmas bajok tornyosulnak ebben a városrészben. Azt hittem, az infrastruktúra fejlesztésével, új csatorna- és úthálózat kiépítésével orvosolhatóak lesznek a gondok. Gyorsan rá kellett döbbennem: amíg a bűnözés melegágyának számító romtanyákat nem tüntetjük el innen, esélyünk sincs egy nyugodt környék kialakítására. Sajnos 1997-re már pattanásig feszült a helyzet, önvédelmi csoportok alakultak, attól lehetett tartani, hogy összetűzés robban ki az „őslakosok" és a városrészbe az ország minden tájáról, de még a határon túlról is beszivárgó önkényes lakásfoglalók között. Éjjel-nappal rendőrök járták az utcákat, a lepusztult rókusi temető romjai között tábortüzek gyúltak, a Franciahögyön még gyereket is gyilkoltak – sorolta legkellemetlenebb emlékeit Kalmár Ferenc.

– Ilyen közállapotok mellett csak a széles körű összefogás segített. Szerencsére támogatást kaptam az akkori városvezetéstől, az IKV-tól, így megindulhatott a romos házak felmérése, majd 2000-ben a bontások is elkezdődtek. Egyetlen esztendő alatt tíz romos épületet tűnt el, majd sorra a többi. Addigra megújult a nagykörútra csatlakozó utolsó sáros utca, az Ősz utca is, csatorna- és útépítők vették birtokba Öreg-Rókust, megépült a Tesco. Mire elérkezett megválasztásom tizedik évfordulója, Öreg-Rókus olyan városrésszé vált, amilyennek az itt élők, és magam is látni szerettem volna – beszélt immár a sikerekről a képviselő, miközben az utcákat járva megszámolni sem tudtuk, hány új társasház épült a századforduló óta Öreg-Rókuson.

– Tíz éve itt egyetlen lakást sem lehetett eladni, ma újabb és újabb beköltözők ismerkedhetnek a városrész sajátos, kisvárosias hangulatával. Ennyi évi küzdelem után nekem külön öröm, ha egy-egy újabb építkezésbe botlom, bár tudom: még mindig akad tennivaló. Már olyan utcarehabilitációkat szeretnék látni, amikor a járdától a csapadékvizet elvezető csatornán át az aszfaltburkolatig minden elkészül. A Körtöltés utca, Öreg-Rókus nemrégiben megújult egyik határa erre szép példa – véli Kalmár Ferenc. Megtudtuk tőle: ez a környék is nagyon várja, hogy elkészüljön az M43-as út várost elkerülő szakasza, ugyanis Öreg-Rókus főutcája, a Kossuth Lajos sugárút majd’ összeroskad a kocsiforgalom súlya alatt. Aztán ott a Klapka tér: még korántsem sorolható a város szép közterei közé. Vagyis lenne mire költeni – összegzett Kalmár képviselő –, de azt is tudomásul kell venni, hogy Szegeden nem csak Öreg-Rókus várja a fejlesztési pénzeket.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Csongrád megye laktanyáinak többségét hasznosítják

Szeged - Egykoron kilenc Csongrád megyei laktanya tartozott a honvédséghez. Ezek közül akad, amelyet teljesen lebontottak, hogy később lakópark épüljön a helyén. Tovább olvasom