Délmagyar logó

2017. 08. 20. vasárnap - István 19°C | 34°C Még több cikk.

Öregecskék az otthonaink

Csongrád megyében a makói kistérségben a legöregebbek, nyugdíjkorhatárhoz közeliek a házak egy felmérés szerint. A város és környéke lakóingatlanjai az 59 éves átlagéletkorral az országos listán is a legrégebbiek közt vannak.
A legidősebbek és a legfiatalabbak

A legtöbb régi lakás Békés és Tolna megyében, illetve a fővárosban található, ezek átlagéletkora több mint 51 év. A legifjabb lakások Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, valamint Budapest környékén vannak. A legfiatalabb lakásállomány a Veresegyházi kistérségé, ahol az ingatlanok közel fele 1990 után épült, az átlagéletkor 30 év. A felsorolt megyék egyes térségeiben is 32–36 év a házak átlagéletkora.

A hazai ingatlanok átlagkorát, az 1990 után épült lakóingatlanok, valamint az 1946 előtti lakóingatlanok arányát mérte fel az Otthontérkép. Speciális Magyarország-térképén megyei, kistérségi, Budapesten pedig kerületi bontásban helyezte el a házakat.

A 2011-es népszámlálás adatai szerint a legtöbb ingatlan 1946 előtt, valamint az 1970–1980-as évek alatt épült az országban. Az „állomány" 20 százalékát teszik ki a második világháború előtti házak. Az 1970-es és az 1980-as évekre tehető lakásépítési boom az akkori viszonylagos jólét, a „gulyáskommunizmus" eredménye.

A rendszerváltás után az újonnan épült ingatlanok száma drasztikusan, a harmadára esett vissza, fordulatot csak a 2000-es évek lakástámogatási rendszere, valamint a devizahitelezés elterjedése és felfutása hozott. A válságot követően tovább zsugorodott az új építések száma.

Nem meglepő, hogy Budapesten a belső kerületekben a legöregebbek a lakóingatlanok, Belváros-Lipótvárosban mérték a rekordot, 85 évet. Mi a helyzet a Dél-Alföldön? Bács-Kiskunban vannak az ország legöregebb házai: a lista élén a bácsalmási kistérség áll csaknem 64 éves házaival, itt a lakóingatlanok közel fele a második világháború előtt épült, és mindössze 4,5 százaléka 1990 után. A 10-es listán a Békés megyei mezőkovácsházi kistérség következik hasonló arányokkal, mint az első helyezett Bácsalmás és környéke.

Fotó: Szabó Imre
Fotó: Szabó Imre

Csongrád megyéből a makói kistérség került a szégyenpadra: igaz, szinte a legjobb, a 9. helyen áll legöregebb ingatlanaival. Itt 59 év az átlagéletkor, a házak mintegy 36 százaléka a második világháború előtt, 1990 után pedig 4,7 százaléknyi épült. A szegedi kistérség ingatlanállománya fiatalosnak számít 41,7 százalékos átlagéletkorával.

Kinyílt az olló a régi és új ára között – Az ingatlanok átlagéletkora az építkezési hajlandóságtól függ, az pedig az emberek anyagi helyzetétől – mondta Bozsó Bence, a LIMIT Ingatlaniroda Kft. ügyvezetője kérdésünkre válaszolva. Azt szerettük volna megtudni, milyen összefüggés van az ingatlanok életkora és a vételára között.
– Az utóbbi 7 évben, amióta a válság tart, Szegeden kívül alig épültek új építésű ingatlanok – folytatta a szakembet. – Ami azt jelenti a gyakorlatban, hogy az átlagéletkor is nagyjából 7 évvel nőtt ezen időszak alatt. Szegeden egy picivel jobb a helyzet, itt mintegy 6,5 évvel nőhetett csupán. A megyeszékhelyen ugyanis, bár épültek új lakások és házak, de olyan sok az ingatlan, hogy ahhoz képest még ez is elenyésző.
– Természetesen az ugyanazon utcában található régi és új építésű lakások árai között nagy a szakadék. Még a belvárosban sem lehet egy régebbi építésű, 20–50 éves lakást 200–220 ezer forintos négyzetméterár felett eladni, míg az újak esetében a 300 ezer forintos négyzetméterár ma már minimumnak számít. A korban a kettő közötti ingatlanok pedig árban is a két érték között találhatóak. Persze minden esetben csak a felújított és korszerűsített ingatlanokat érdemes összehasonlítani, én is ilyen példát mondtam.
– Ugyanúgy a házaknál is megfigyelhető, hogy az építkezés és az új építés minden esetben drágább, mint egy felújított használt. Talán annyi lehet a különbség, hogy a korban közel állók között nincs olyan nagy különbség. Egy 5–10 éves ház még újnak számít szinte. Nem mondom, hogy új ház árában el lehet adni, de ha Újszegeden vagy Alsóvároson található, akkor ott megközelíti az új építés árát. A többi városrészben, vagy Szegeden kívül nagy a szakadék. Mindennek az az oka, hogy az utóbbi években az árak folyamatosan csökkentek, az építőanyagok és a munkaerő ára viszont nem. Így nyílt az olló.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Régóta nincs elég buszsofőr

Vészhelyzet van a Volánoknál: létszámhiány miatt leállhatnak a buszok, ami a kormány felelőssége. Tovább olvasom