Délmagyar logó

2017. 04. 25. kedd - Márk 6°C | 20°C Még több cikk.

Óriási gáztárolót építenek

Lassú lemerülése ellenére még mindig a legnagyobb olaj- és földgázmező az algyői. Ha elkészül az a hatalmas, föld alatti stratégiai gáztároló, amelynek kialakítását a Mol jövőre kezdi el, szerepe még inkább felértékelődik. A gázt a szabadpiacon vásárolják meg, visszanyomják a föld alatti rétegbe, hogy vészhelyzetben 45 napra az egész ország gázellátását biztosítsa.

Az algyői szénhidrogénmező alatt 1600-1800 méter mélységben hozzák létre a stratégiai gáztárolót. Fotó: Segesvári Csaba
Szőreg-I-esnek hívják olajipari berkekben azt a már kimerülőben lévő olajmezőt, amelyből az ország első stratégiai gáztárolóját hozzák létre 2010-ig. A terület a neve ellenére nem Szőreg környékén, hanem az algyői szénhidrogénmező alatt 1600-1800 méter mélyen található – mondta el Holoda Attila, a Mol Nyrt. közép-európai kutatás-termelési igazgatója. A magyarázat az, hogy a szakma az egymás alatti rétegeket, mezőket földrajzi nevekkel különbözteti meg.

Nem tartály

Gáztározó építéséről hallva a legtöbb embernek az ugrik be, hogy nyilván egy hatalmas föld alatti tartályt helyeznek el 1600 méter mélyen. Nem ez történik, hanem a mostani, ma még termelő mezőbe, a jól záró kőzetrétegek közé nyomják be a gázt. A földgáz ugyanis a kemény szivacshoz hasonló kőzet pórusaiban található, onnan termelik ki, 2010-ig tehát ezekbe a pórusokba préselik vissza a gáz halmazállapotú fűtőanyagot. A felszínen csak a működtetéshez szükséges műszaki berendezéseket lehet majd látni.

Egyelőre a föld felszínén semmi sem látható a hatalmas beruházásból, csak néhány olaj- és gázkút. Az olajat és a földgáz jelentős részét kitermelték, már csak az úgynevezett párnagáznak megfelelő mennyiség rejtőzik a mélyben, amely többek között a működéshez szükséges nyomást biztosítja. Amikor befejeződik a több mint százmilliárd forintos beruházás, ebbe a rétegbe nyomják vissza a gázpiacon biztonsági tartaléknak megvásárolt 1,2 milliárd köbméter gázt.

Ekkora mennyiség téli időszakban 45 napig, napi húszmillió köbméter kitermelését teszi lehetővé, ami rendkívüli hideg esetén is a teljes hazai fogyasztás 20-22 százalékát képes fedezni. Holoda Attila kijelentette: az orosz–ukrán krízis idején – amikor is Ukrajna nem engedte át az ország területén az orosz gázt, és kritikussá vált itthon a helyzet, több nagyfogyasztót ki kellett kapcsolni – gyorsult fel a döntés meghozatala: stratégiai célú, biztonsági gáztárolóra van szükség. Ez lesz az első ilyen tároló az országban.

Algyő és a térség szerepe felértékelődik a beruházással. Fotó: Segesvári Csaba
A Mol Nyrt. igazgatója hangsúlyozta, hihetetlen nagyságrendű kapacitások mozdulnak majd meg a beruházás során, a térség olajiparhoz kötődő vállalkozásai hatalmas megrendelésekhez jutnak. Ezt hangsúlyozta Botka László, Szeged polgármestere is, aki kifejtette: évek óta nagy kérdés volt, hogy mi lesz a szegedi és algyői szénhidrogén-bányászat sorsa, megmarad-e az iparág. Most, egy ekkora nagyságrendű beruházással újabb évtizedekre bebiztosíthatja magát az idén negyvenéves szegedi olajipar.

A Mol Nyrt. a beruházás megépítésének lehetőségét tenderen nyerte el. A siker annak is köszönhető, hogy Szegedet jelölték meg: egy olyan mezőt, ahol a meglévő berendezéseket fel lehet használni, és ahol olyan a kiépült infrastruktúra, hogy az ország bármely pontjára eljut a gáz. A költségeket a Magyar Szénhidrogén-készletezők Szövetsége állja, ennek a szervezetnek a Molon kívül a gázszolgáltatók, az elosztók, a nagykereskedők, de még mi, fogyasztók is adunk hozzájárulást. Nekünk egy forint körüli összeggel kell beszállnunk gázköbméterenként. Jelenleg Algyőn közel 800-an dolgoznak, a gáztároló mintegy 50-60 embernek ad majd munkát – 20-30 évre biztosan.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Variációk szenvedélyre

Érdekes ötlet a Szegedi Kortárs Balett legújabb vállalkozása, a Carmen-variációk: a népszerű opera… Tovább olvasom