Délmagyar logó

2017. 04. 30. vasárnap - Katalin, Kitti 5°C | 15°C Még több cikk.

Óriási sebek a táj testén

Csak Csongrád megyében évente tízmilliós kár éri az államot engedély nélküli bányászkodás miatt, s egyre-másra keletkeznek a környezetet károsító-csúfító „tájsebek". A bányahatóság a rendőrséggel összefogva nyomoz. Megtörtént, hogy vasvillával fenyegették meg a bányakapitányság emberét.
Szalai Ferenc bányakapitánysági főmérnök az illegális tömörkényi homokbányát vizsgálja
– Megyénként évente mintegy tízmillió forintos kár éri az államot illegális anyagkitermelés miatt – mondja Szalai Ferenc, a Szolnoki Bányakapitányság főmérnöke; a szilárdásvány-bányászati ügyek tartoznak hozzá, Csongrád megyéből is.

Lopás, plusz...

Az említett összeg csak az eltulajdonított ásványvagyon (a Dél-Alföldön: agyag, homok) értéke. De az illegális bányászkodás többnyire más károkkal is jár. Egy Tömörkényhez közeli területen eddig ismeretlen tettes – túl azon, hogy eltulajdonított kétezer köbméter homokot – károsította a termőföldet, elpusztított harminc-negyven lakott partifecskefészket, és a jelek szerint régészeti lelőhelyet is megsértett.

Emellett a területet építésitörmelék-lerakásra használta – sorolja a „járulékos" károkat Szalai Ferenc. Évente húszegynéhány illegális anyagkitermelési ügy jut a bányakapitányság tudomására a megyéből. Jelenleg tizenkettővel foglalkozik a kapitányság e területről – mondja a szakember, aki a napokban járt Makón, két illegális agyagbányászati ügy miatt.

– Az ásványi nyersanyag előfordulási helyén a magyar állam tulajdona, következésképp az illegális anyagkinyerés: lopás. Ha az engedély nélküli kitermelés bebizonyosodik, az elkövető hárommillió forintig terjedő bányászati bírsággal is sújtható, s az államot is kártalanítania kell. Ha a bányászkodás során egyéb károk is keletkeztek, más hatóságok is kiszabhatnak bírságot – a végösszeg a tömörkényi esetben sokmillió forintra is rúghat –, a lopást pedig bűncselekményeként is vizsgálja a rendőrség.

Akár hárommillió

A bírság kiszabásakor a bányahatóság nagyon körültekintően jár el. Szintén Csongrád megyei eset: egy ingatlantulajdonos, aki engedély nélkül hozott Bordányból homokot, „csupán" százezer forint büntetést kapott, a kivitelezője kétszázezret. Részint azért ilyen keveset, mert nem túl nagy mennyiségről volt szó, részint pedig mert nem üzleti céllal történt az anyagkitermelés. Egyébként mindig az építtető és a beruházó feladata ellenőrizni, hogy az ingatlan legálisan beszerzett anyagból épül-e.

– Az igazán „nagy halak" a bányakapitányság szempontjából azok a nagyberuházások, amelyek létesítési körülményei nem nyilvánosak, például az építés jogát nem pályázati úton szerezte meg az adott cég – hívja föl a figyelmet a főmérnök. Példaként említi: egy Csongrád megyei város egyik hipermarketjének esetében föltételezni lehet, az alapjához szükséges töltésanyagot illegálisan termelték ki.

Ahol legálisan nyerik ki az anyagot, ott a bányaművelés befejezése után a rehabilitációról is gondoskodik a kitermelő cég – tájseb tehát nem keletkezik. Az 1993-as bányatörvény szerint minden üzemelő bánya eleve úgy kap működési engedélyt, hogy vállalja működési területe utólagos rendbehozását is. Számításokkal kell bizonyítania a hatóság számára, hogy a tevékenységéből származó jövedelemből tájrendezésre is futja.

Persze anyagkitermelő cégek 1993 előtt is léteztek. Ezek a rendszerváltozáskor jórészt megszűntek, számonkérni nincs kitől az elmaradt tájrendezést, tevékenységük nyoma viszont ottmaradt – halljuk. Ez történt például egy hódmezővásárhelyi területen is.

Kubikgödrök – horgásztavak

Bányatelek létesítésekor derült ki: egy termelőszövetkezet valaha már végzett kitermelést a helyszínen. A bányászati jogot most megkapó Marosdömper Kft. azonban nagyon szépen rekultiválta ezt a régi, felhagyott területet. Másutt környezet-, természetvédelmi szempontok is indokolják az elhagyott bánya rendbetételét: tavaly Magyarcsanádon egy helybeli cég kapta meg a községhez közeli, régi kubikgödrök rekultivációjának jogát, közbeszerzési pályázaton. Szegeden az egykori agyagbányászat eredményeként keletkezett téglagyári kubikgödrök – ma a Szegedi Herman Ottó Horgászegyesület vízterületei – rehabilitációja már részben megtörtént, részben folyamatban van. A cél: a tórendszer és környezete még alkalmasabb legyen szabadidőtöltésre. Az ilyen, régről elmaradt tájrendezések fedezetét a bányatörvény biztosítja, a pénzt pályázati úton lehet elnyerni.


Fejsze és vasvilla

Időnként messze nem veszélytelen a bányakapitányság munkatársainak napi tevékenysége – kiváltképpen illegális anyagkitermelők utáni kutatás közben. Megtörtént, kutyákat uszítottak rájuk, máskor fejszével „kalapálták meg" az autó tetejét. Szalai Ferencet egyszer vasvillával fenyegették meg. – Szerencsére százhúsz kilós vagyok, úgyhogy nem éreztem magam közvetlenül fenyegetve – mondja. 
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Papagájkóros beteg a deszki kórházban

Egy 43 éves szentesi férfit kezelnek papagájkór-fertőzés gyanújával a deszki kórházban. A… Tovább olvasom