Délmagyar logó

2018. 11. 14. szerda - Aliz 8°C | 15°C Még több cikk.

Orient expressz: az illúzió luxusvonata

Már 125 évvel ezelőtti indulásakor sem számított hétköznapi vonatnak. Ma viszont egy kisebb vagyon végigutazni vele Párizstól Isztambulig. Az Orient expresszre mi is felkapaszkodtunk, s Hegyeshalomtól Budapest-Nyugatiig kivettük a részünket a luxusvonat nyújtotta illúzióból.
Tíz percet késik. Amit nem akarok elhinni, mert Ausztriából jön, ahol ez elképzelhetetlen. De egyre többen mondják, nem érkezik pontosan, ezért belenyugszom. Nem kellett volna: tizenhárom óra tíz perckor a nyári foci-Eb tiszteletére átfestett, Portugália dicsőségét hirdető osztrák reklámmozdony segítségével pontosan begördült Hegyeshalom harmadik vágányára az Oreint expressz. Pontosabban csak megpróbált, de mint kiderült, a leghosszabb peron is kicsinek bizonyult a majdnem 400 méteres szerelvénynek – az utolsó három vagon lelógott, így az utasok ott bajosan tudtak volna leszállni; persze eszük ágában sem volt. Tizenöt kocsinyi luxus, elegancia, ha úgy tetszik felsőbbrendűség. Hiszen erre a vonatra manapság nem szállhat fel akárki.

Mi, sztorira vadászó sajtóhiénák sem. A sajtóút szervezői már az odaúton hangsúlyozták: az utasokat nem kérdezhetjük semmiről, örüljünk, ha egyáltalán körbevezetnek minket a szerelvényen. Persze már ekkor, a főváros nyugati pályaházából a nyugati határszélre tartó Pannónia luxus étkezőkocsiban mindenféle „haditerveket" készítettünk, hogy tudnánk kijátszani az éber pr-osok és a vonat mindenre figyelő személyzetét. Aztán könnyebb volt, mint gondoltam.

Interjú a murvában

Csak végig kellett sétálni a peronon. Az utolsó kocsik egyikében egy középkorú férfi, a 48 éves londoni építészmérnök, Michael Hunka lógott az ablakban. Barátai lepték meg az úttal. Mivel ott esélyem sem volt felszállni a szerelvényre, a murvában állva kérdezgettem.

Egy szerelvény, amellyel senki nem utazik visszafelé. Fotó: Segesvári Csaba

– Már kisgyerekként rajongtam a vonatokért. Ezt tudják a kollégáim is, akik születésnapomra leptek meg ezzel az úttal. Egy Eurostarral (brit nagysebességű motorvonat – a szerk.) átjöttem a Csatorna-alagúton Párizsba, ahol néhány napot lebzseltem, majd elindultunk az Orienttel. Most egyébként hol, melyik országban vagyunk?

– Magyarországon, annak is a nyugati végén, Hegyeshalomban beszélgetünk.

A legrosszabb emlék: Biatorbágy

A legnagyobb Orient-balesetet Matuska Szilveszter nevéhez lehet kötni: a biatorbágyi viadukton ugyanis kezdetleges „bombájával" a luxusvonatot robbantotta bele a szakadékba 1931. szeptember 13-án 0 óra 20 perckor. A detonáció következtében a mozdony az első hat kocsival a viaduktról a mélybe zuhant. A tragédiának 22 halálos áldozata és 17 sebesültje volt. Mindez azért kevéssé ismert, mert anno csak Bécsbe tartó nemzetközi gyorsvonatként, illetve Keleti expresszként emlegették a korabeli újságírók a szerelvényt.

– De jó, akkor hamarosan kiszállunk Budapesten! Mennyi még az út?

– A mozdonycsere után jó két óra.

– Mire számított, hogyan képzelte el az utazást?

– Igazából valami olyasmiben reménykedtem, mint amit a filmeken láthatunk, vagy Agatha Christie híres regényében olvashatunk a vonatról. S azt kell, mondjam, azt is kapom: luxust, odafigyelést, remek ételeket. A szmoking egy kicsit zavar, de tudtam, mit vállalok.

Ennél jobban nem melegedhettünk bele, hiszen az Eb-mozdonyt, amelyet – ilyen is csak Ausztriában fordulhat elő – egy gyönyörű, mosolygós, hosszú hajú nő vezetett, hamarabb lecseréltek a mi étkezőkocsinkat továbbító, sötétbordó TRAXX-mozdonyra, mint azt vártuk, így nem volt választásom: vissza kellett szállnom a Pannóniába.

Több mint vonat: utazó szálloda

A visszaúton Győr után jött át hozzánk a vonat igazgatója, a belga állampolgárságú, 51 éves Bruno Janssens. – Idén száz utassal indult el az Orient, hogy újra meghódítsa Kelet-Európát – mondta Janssens, aki 2000 óta felel a szerelvényért, annak zavartalan, biztonságos – szép, vasutas kifejezéssel élve – leközlekedéséért. Kiderült, a vendégek mindig csak egy éjszakát töltenek a vonaton, a következő éjszakát pedig szállodában. A kabinokban ugyanis nincsen zuhanyzó.

Minden jegy egy évvel korábban elkel, a jövő évi szerelvény is már most majdnem teljesen foglalt – 2009-re még tíz szabad hely maradt. Az Orient mindig a vasúti utazás netovábbja volt, egy igazi, sínen gördülő szálloda. A Párizs–Isztambul út 6500 eurós, 1 millió 600 ezer forintos jegyárában a szállodai ellátás, a napi háromszori étkezés és a városnézések foglaltatnak benne. Ugyanakkor a további italfogyasztás már nem része a jegynek, a vacsorához is csak egy pohár bort és ásványvizet szolgálnak fel. A legolcsóbb pezsgő 70 euró (közel 17 ezer forint), a legdrágább 450 euró (108 ezer forint).

A nappalokat többnyire olvasással töltik az utasok

A vonaton a francia konyha gyöngyszemeit eszik az utasok (étlapot sajnos nem kaptunk), 1982 óta ugyanaz az Orient főszakácsa. Hét különböző menüt, négy ebédet és három vacsorát szolgálnak fel. A férfiaknak esténként a vacsorát szmokingban, a hölgyeknek mindig más estélyiben kell elfogyasztaniuk. Napközben sem jellemző a topisság: rövidnadrágban, farmerban tilos megjelenni.

Személyzet, „szabályzat"

Több mint negyvenen dolgoznak az expresszen: minden második alkalmazott több mint tizenöt éve szolgálja az Orientet. Egyedül a hálókocsi-kalauzoknál van viszonylag nagy fluktuáció: az ő munkájuk elég megterhelő, ők fűtik a kabinokat, ágyazniuk kell, a csomagokat cipelik. Régebben egy állás apáról fiúra szállt át, de ma már ez sem jellemző.

Az utasok többnyire a fülkéjükben üldögélnek, olvasnak vagy szemlélik, fényképezik a tájat. A Pullmann-kocsiban is mindig zajlik az élet, de általában csak estefelé élénkül meg igazán a bár.

A fülkék kétágyasak, a fekhelyek egymás fölött vannak. Ezenkívül egy ruhásszekrény és egy mosdókagyló jelenti a kupé berendezési tárgyait. Vannak nagy fülkék is, ezeket két kicsi összenyitásával kis túlzással pillanatok alatt kialakítja a vonatszemélyzet.

Az expresszen a közös helyiségekben tilos a dohányzás, egyedül a fülkékben lehet rágyújtani, és a mobiltelefonokat is csak a privát szeparékban használhatják az utasok. Ott is nagyon nehezen, lehúzott ablaknál lehet csak telefonálni, a kocsik ugyanis leárnyékolják a rádiójeleket.

A pincérek éjjel-nappal a vendégek rendelkezésére állnak. A vödörben éppen egy 450 eurós (108 ezer forintos) pezsgő hűl

Jellemzően párok váltanak jegyet, s meglepően sok magyar utazik a vonaton: 15-20 magyar vendég mindig van az Orienten, de a többség amerikai, angol és japán turista – a mostani úton voltak skótok, brazilok és spanyolok is. Az utasok átlagéletkora 50 év, többen vannak az idősebbek, mint a fiatalok. Megtudtuk: az angoloknál nagy divat nyugdíjazáskor végigutazni az Orienttel Isztambulig.

Bárhol, ahol megáll, fel lehet szállni az expresszre, de akkor is ki kell fizetni a teljes utat. Akár Budapesten, a Nyugati pályaudvaron is. Ahová érkezésünkkor az utasok legnagyobb megdöbbenésére a Pénzügyőr fúvószenekar indulóit „hallgatva" futott be a vonat. A megfáradt, elcsigázott kirándulókat a pályaudvar királyi várójába „terelték", onnan vitték őket tovább a fővárosba. Csak másnap, kora este indultak tovább az illúziók luxusvonatával, amelyre érdekes módon retúrjegyet a 125 év alatt még senki nem váltott, s nemcsak azért, mert a visszaútnak már nem Párizsban, hanem Velencében van a végállomása: ezek az utak valamiért egyirányúak. S Isztambul Serkeci pályaudvarán véget is érnek.

Hogy ott aztán mit és hogyan csinál az utas, már rá van bízva. A vonat megtette kötelességét: hat nap alatt keletre repítette a kíváncsi vándort.

A Keletiből keletre, Kelet-Közép-Európán keresztül

Az Orient expressz Párizs Keleti pályaudvaráról indul kora este, akkor rögtön egy éjszakát a szerelvényen töltenek az utasok. A második nap délutánjára érkezik meg a vonat Budapestre, közben még megállnak Bécsben is. A magyar fővárosban kiszállnak az utasok, egy éjszakát szállodában töltenek, ekkor városnézés szerepel még a programjukban. A harmadik nap estéjén indul tovább az Orient, Magyarországot Lőkösházánál hagyja el. Bukarest felé veszik az irányt, de közben megállnak Sinaiában, ahol az utasok megnézik a román királyi család nyári rezidenciáját. Románia fővárosába a negyedik nap estéjén fut be a vonat. Ott megint szállodában pihennek, majd az ötödik nap átmennek Bulgáriába. Várnáig robognak, ahová kora délután érkeznek. Még azon melegében megnézik a várost, majd visszaszállnak a vonatra, s mialatt az Orient ringatja őket, átlépik a bolgár–török határt. Isztambulba a hatodik nap kora délutánján érkeznek meg, a Sirkeci pályaudvarra. A szerelvény két napot tölt a török városban, majd elindul vissza, ám Bécsből nem Párizsba, hanem Velencébe megy.

Olvasóink írták

  • 10. ifj. Nagy Gábor 2008. szeptember 07. 19:14
    „Kedves Garai Szakács László!

    Az Orient biatorbágyi sztorijának mi a hiteles forrása? Mert ha Bécs felé ment, akkor már eleve sántít, hiszen az általam ismert forrás utas-áldozatokról is tud, márpedig a cikk szerint ezen a vonaton nem utaznak visszafelé...”
  • 9. Foma 2008. szeptember 06. 22:19
    „"en is jottem mar haza becsbol osztrak mozdonnye"

    Fogsz is, meg magyarral is, mivel már Hegyeshalomnál sincs gépcsere, csak személyzetcsere. A GySEV-es gépeknél személyzetcsere sincs, dolgoznak magyar vezérek osztrákhonban, és osztrákok is járnak be Sopronba.

    Nem tudom, hogy milyen "szovjet csodára" gondolsz, szovjet gyártmányú gépek nem járnak nemzetközi személyszállító vonatokon, belföldin is csak akkor, ha valamelyik "magyar csodát" kell segélyezni.:-)”
  • 8. sevenof9 2008. szeptember 06. 20:16
    „igen sokat jartam ojropa boldogabb felen,de soha nem csereltek mozdonyt se a nemet-osztrak se a nemet-frank,se a nemet-belga hataron...

    en is jottem mar haza becsbol osztrak mozdonnyel (fel is tunt,hogy nem rangat,imnt a szovjet csoda elindulaskor),de inkabb mozdony-cseresznye van a szemetdomb mellett-hogy a turistak minel elobb megerezzek a filinget...”
  • 7. Foma 2008. szeptember 06. 18:23
    „"showgorok meg mindig nem adjak ide a balkanra a draga mozdonjukat?"

    A Balkánra valóban nem mennek tovább, de a Keletiben naponta többször láthatsz ÖBB-sTaurus-t a bécsi EC-ken, mint ahogy Bécsben is találkozhatsz a MÁV vagy a GySEV 1047 sor. gépeivel.”
  • 6. Garai Szakács László 2008. szeptember 06. 15:20
    „Kedves k!
    Ha küld egy e-mailt (garai.szakacs@delmagyar.hu) boldogan elküldöm önnek a mozdonyt oldalról is. Ennyit megér egy ,,hitetlen" olvasó. Remélem, akkor belátja majd, hogy nem mindig hülye az újságíró.
    Maradjon továbbra is lelkes kommentelő olvasónk!
    Üdvözlettel:
    Garai Szakács László”
  • 5. k 2008. szeptember 06. 14:52
    „"Nem kellett volna: tizenhárom óra tíz perckor a nyári foci-Eb tiszteletére átfestett, Portugália dicsőségét hirdető osztrák reklámmozdony segítségével pontosan begördült Hegyeshalom harmadik vágányára az Oreint expressz."
    Piros fehér zöld az vagy magyar vagy olasz. nem? vagy Portugáliának is ilyen lenne. Hát nem tudom...
    "A mozdonycsere után jó két óra." Huha akkor már biztos portugál színekben sűvített a Siemens mozdony.”
  • 4. magda 2008. szeptember 06. 12:54
    „Ha rajtunk áthalad, azért ne adjuk el ócskavasként!”
  • 3. sevenof9 2008. szeptember 06. 11:22
    „showgorok meg mindig nem adjak ide a balkanra a draga mozdonjukat?”
  • 2. kekecke 2008. szeptember 06. 08:55
    „nna , ha rövidnadrágban nem lehet , akkor rám ne is számítsanak !”
  • 1. joy 2008. szeptember 06. 03:18
    „"...meglepően sok magyar utazik a vonaton: 15-20 magyar vendég mindig van az Orienten,..."

    Süsü egy nép vagyunk!
    Már spórolok, ha nyugdíjba megyek, és is szeretnék Cicusommal végig utazni rajta "retúr", azaz egészen Velencéig.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Időutazás a Délmagyarral: Szeged egyetemet kap

1921: Áldatlan viták folytak arról, Debrecenbe vagy Szegedre telepítsék át Trianon után a kolozsvári egyetemet. Végül hozzánk került. A megnyitóra Horthy Miklós is eljött. Tovább olvasom