Délmagyar logó

2017. 07. 21. péntek - Dániel, Daniella 22°C | 35°C Még több cikk.

Örkény a vonalban és a budiban

Szeged - A december közepéig látható Örkény-tárlatot ötezren látták eddig. A Fekete Ház dobozlabirintusa megidézi az író világát, a látogató megértheti belőle, mi a groteszk.
Ötezren látták eddig a szegedi Fekete Ház Örkény-kiállítását. A december közepéig látogatható összeállítást Pádár Eszter, a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársa találta ki.

– Dobozlabirintust képzeltem el Örkény István Tóték című drámája alapján. Végül felépítettük a kartonfalakat, de kettéválasztottam; bemutatjuk az életútját, és egy éles fordulattal belépünk az írói fantáziavilágba – mutat utat a dobozok között a muzeológus. – Groteszk hatást igyekszünk érzékeltetni a feje tetejére állított világgal, úgy láttatjuk, mintha az lenne a normális közeg, és minden, ami körülötte van, az a nem normális. Ezt az életrajzból is következtetjük, hiszen egy nagyon jól szituált polgári család fiából munkaszolgálatos hadifogoly lesz, onnan hazatér a legnagyobb nélkülözésbe, majd világhíres író lesz. Ahogy Örkény a gyerekkoráról mondta: a groteszk gyökere „az a kettős látás, ami végigmegy az egész életemen, a dolgoknak ez az örökösen kétfelől való megközelítése már itt kezdődött bennem".

A dobozok is rejtenek érdekességeket a kiállításon. Fotó: Frank Yvette
A dobozok is rejtenek érdekességeket a kiállításon.
Fotó: Frank Yvette

Spekulatív lustaság

Az egypercesekről az író azt mondta, minimális információt tartalmaznak, és maximális képzelőerőt várnak az olvasótól. „Abból születtek, hogy egyszerűen lusta voltam hosszabbakat írni. De ez spekulatív lustaság volt, állt mögötte valami: annak a letagadása, amivel már nem értettem egyet." Az egyperceseket az író hangján hallgathatja a szegedi kiállítás látogatója, ha felemeli a kagylót a telefonfülkében. A Tótékból ismerős kerti budiban pedig a Fábri-film részlete pörög.

Örkény István (1912–1979) apja még Österreicher néven született, a kiegyezés után a nagyapja magyarosítani akarta a nevet, ki is választott egy neki tetsző ö betűs vezetéknevet. Útnak indította Örkény apját Szolnokról Pestre, hogy kérvényezze a névváltoztatást, de az mulatozás közben elfelejtette a nevet, visszaindult Szolnokra, amikor az egyik állomáson ezt olvasta: Örkény. Megtetszett neki a név, leszállt, és az ellenvonattal visszament Pestre beadni a kérelmet. Az író már Pesten született, apja nyomdokain elvégezte a gyógyszerész- és a vegyészmérnöki kart. Nagyot fordult vele a világ 1942-ben, amit a tárlaton fordítva ketyegő óra jelez. Behívják munkaszolgálatra, a doni frontra kerül, onnan hadifogságba, ahonnan csak 1946 karácsonyán jut haza. Újságot, novellát, regényt ír. Úgy volt, hogy Kossuth-díjjal tüntetik ki, de az utolsó pillanatban kihúzták a listáról. Sztálinvárosról írt riportkönyvet, itt történt kultikussá vált beszélgetése a leendő kohó főmérnökével: „– Jöttem megnézni, főmérnök elvtárs, hol is lesz a nagy olvasztó. – Itt, író elvtárs, ahol most vagyunk. – De hát ez csupa gizgaz meg gyom. Mikor lesz ebből kohó? – Író elvtárs, szocialista rohammunkával augusztus huszadikán lesz csapolás. – Az ide két hónap, mérnök elvtárs, és még egy kapavágás sem történt. – Legyen nyugodt, író elvtárs. Augusztus huszadikán itt folyni fog az acél. Egyébként jól értettem?  Örkénynek hívják az író elvtársat? – Igen. – A gyógyszerész fia? – Igen. – A Csillag patika tulajdonosáé? – Igen. – A méltóságos úré? – Igen. – Ja úgy. Akkor elárulom, író úr. Lófasz fog itt folyni, nem acél."

1956. október 23-án Örkény tevékeny forradalmi szerepet nem vállalt, de megírta a szabad rádió induló adásának kultikussá vált bevezetőjét: „A rádió évekig a hazugság szerszáma volt. Hazudtunk éjjel, hazudtunk nappal, hazudtunk minden hullámhosszon..." A forradalom után nem tiltották le rögtön, de 1957-től hat évig nem jelenhetett meg írása, emiatt elment gyógyszerésznek az Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyárba, készülő gyógyszerek ismertetőjét írta és fordította. Írótársai közül többen börtönbe kerültek, Háy Gyula mesélte neki, hogy a smasszer belépett hozzá a cellába, megkérdezte, ismeri-e az Örkényt. Azt válaszolta, igen, erre az odadobott neki egy doboz cigarettát. Másnap megint ment, megkérdezte, hogy jó barátok-e. Háy azt felelte, igen, újabb doboz cigaretta. Így ment ez hosszabb időn keresztül, Háy dicsérte Örkényt, és kapott érte cigarettát. Aztán két hétig nem jelentkezett a börtönőr, majd egyszer csak felindultan benyitott: „Nem Örkény, Tömörkény, te piszok!"

Harminc évvel fiatalabb harmadik feleségével, a dramaturg Radnóti Zsuzsával 1959-ben ismerkedett meg. Mivel nagyon szerényen élt, minden találkozójukra egyperces novellákat vitt neki, mert virágra nem tellett. 1967-ben került színpadra a Tóték a kisregény alapján. Úgy emlékszik vissza rá: „A bemutató estéjén még a WC-ben is bukásszag honolt. És ez lett az első igazi színpadi sikerem..." A dráma a Macskajátékkal együtt világszerte a legismertebb drámája lett, a Tótékból Isten hozta, őrnagy úr! címmel Fábri Zoltán rendezett filmet. A Tótékkal 1970-ben Párizsban elnyerte a Fekete Humor Nagydíját, 1973-ban Kossuth-díjat kapott.

Radnóti Zsuzsa az idei Krisztina-díjas

Radnóti Zsuzsa vette át az idei Krisztina-díjat augusztusban. Az elismerést azok kaphatják meg, akik gondoskodó társként, múzsaként sokat tettek azért, hogy maradandó művek szülessenek. Az özvegy gondozza az irodalmi hagyatékot, tavaly, az író születésének centenáriumára eddig ismeretlen ifjúkori regényét adták ki Április címmel. A www.orkenyistvan.hu oldalt az Országos Széchényi Könyvtár gondozza.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

300 forintért ebédeltet az EHÖK

300 forintért vagy ingyen adna meleg ételt a rászoruló egyetemistáknak a Szegedi Tudományegyetem Egyetemi Hallgatói Önkormányzata (SZTE EHÖK) szeptembertől. Tovább olvasom