Délmagyar logó

2017. 09. 20. szerda - Friderika 10°C | 19°C Még több cikk.

Örökségnap a közintézmények kulisszái mögött

Szeged - A kulturális örökség hétvégéjén megyeszerte megnyíltak a közintézmények ritkán vagy egyáltalán nem látogatható részei. A legnépszerűbb a Szent István téri víztorony volt, de sokan végigjárták a MÁV-palota pincéjét és felkapaszkodtak a Somogyi-könyvtár tetejére is.
Aki a hét vége szegedi rendezvény rengetegén átverekedte magát, s szánt egy szűk órát a Somogyi-könyvtárra, annak valódi csemegével szolgált a városi bibliotéka. Megmutatta elzárt könyvritkaságait, feltárta különgyűjteményeit, városismereti körsétákra vitt, sőt az 1984-ben épült városképi tömbnek olyan rejtett zugaiba is bejuthattunk, ahol még a könyvtáros sem jár. Szombaton dél körül Szőkefalvi- Nagy Erzsébet igazgató a szegedi Juhász Erzsébetet kalauzolta a kulisszák mögött, amikor csatlakoztunk hozzájuk. A prémiuméveit töltő köztisztviselő vendég „toronyrajongó", eddig elsősorban a dómtoronyba és más templomok csúcsán járt. A Somogyiban könnyű dolga volt, szinte minden szintre lift visz.

Szóda kilátással

A kulturális örökség hétvégéjén legnépszerűbb a Szent István téri víztorony volt, közel hétezren lépcsőztek fel a kilátó szintre, frissítőül a benti szikvízkiállításon szódát kaptak. Az Anna-kúti MÁV-palotában nyolcvanan jártak, a legtöbben a kézihajtányú sínkocsit próbálták ki. A MÁV szentesi motorgarázsába háromszázötvenen kirándultak. Az újszegedi Bálint Sándor Művelődési Ház kétszáz látogatót fogadott, Zombori László festőművész új tárlata volt a legnépszerűbb. A Somogyit százötvenen járták végig; tarolt a lapos tető, a második helyen a klasszicista és a reformkori városnéző séta végzett. 
Első állomás az alagsor – jót tett neki a tavaly nyári özönvízszerű eső. Itt buggyant fel az utca csatornája: könyvek nem semmisültek meg, de azután pénzt lehetett fordítani a lerongyolódott kötészetre és restaurátorműhelyre. Az intézmény fűtését, hűtését és szellőztetését, valamint az összes vizét vezető csőrengetegben szokatlan látvány a fal mellett sorakozó megszámlálhatatlan újságköteg. Ritkán használatos harmadik példányok ezek, a könyvtár újszegedi raktárának beázását úszták meg szárazon. Értékes kincsnek bizonyultak, amikor pár éve az Országos Széchényi Könyvtár csőtörésekor például a Délmagyarország első példányai is szétáztak – innen pótolták az évfolyamokat.

A csövek a Somogyi lapos tetején érnek véget, az ötödiken. A pici csőnyúlványok szellőzők, a nagydobozok hűtőtornyok. Ezek a monstrumok keringetik a vizet a belső radiátorokban: kánikulában hűtve, télvíz idején pedig melegítve. Pazar a kilátás, majdnem egy magasságban korzózunk a dóm órájával. Impozáns a színház kupolája, szépen zöldell a Somogyi utcai irodaház tetőterasza, a légvonalban hatvan méterről integető hajdani egyetemi könyvtár cserepe kopottasan is szívet melengető a Dugonics téren. Meglódul a fantáziánk, némi pénzmagból micsoda szabadtéri olvasóterem sarjadhatna itt... Vagy kávézó, az írók és az olvasók tanyája.

A legmelegebb helyet, a tető alatti szintet klimatizálják a leghűvösebbre. Ez ugyanis a legértékesebb elzárt raktár, a könyvtár legsúlyosabb és legzsúfoltabb szintje – éppen legfelül. A tervezőnek holt tér lehetett, mert itt a plafon alatt vezette a legtöbb csövet. Vagyis a legértékesebb emelet egyben a legsérülékenyebb is. A tavalyi beázás után – jobb félni, mint megijedni – csomagolópapír és néhány Izvesztyija meg The Guardian kiterített példánya fokozza az ablakok szigetelését.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Az egyetemé az egészségügy, a Hunguest Hotelsé a fürdő

Szeged - Bekiabálásokkal tarkított többórás parázs vita után a szegedi közgyűlés kormánypárti… Tovább olvasom