Délmagyar logó

2016. 12. 04. vasárnap - Borbála, Barbara -5°C | 4°C

Országos nagybúcsú Alsóvároson

Szeged - E hét végén tartják a Dél-Alföld legjelentősebb és legrégibb vallási ünnepét, a szeged-alsóvárosi Havasboldogasszony országos nagybúcsút. A búcsú ősi célja a bűnbocsánat, de közösségteremtő funkciója is egyre erősödik.
A búcsú szorosan összekapcsolódik a zarándoklattal. A hívek kilépnek a megszokott környezetükből, útra kelnek, ezzel kiszolgáltatottá teszik magukat. A zarándok kifejezés a szláv „sztrannyik" (idegen) szóból származik, hiszen ebbe a világba az Istenre hagyatkozó ember nem simul bele, idegen – tudtuk meg Orosz Lóránttól, a szeged-alsóvárosi ferences rendház főnökétől. A zarándoklat a lelki békéhez vezető út, a búcsú pedig a célja, a bűnbocsánat elnyerése.

Minden búcsú és zarándoklat mintája a Szentföld, Krisztus földi életútjának a bejárása, amit a középkorig előírtak súlyos vétkekért kiengesztelésül. Nagy anyagi áldozatot követelt, olykor szó szerint is élet-halál küzdelemnek számított. Az első európai kegyhelyek egyike a ma reneszánszát élő spanyolországi Santiago de Compostella a 11. században vált úti céllá, hasonlóan mint Róma az Apostolfejedelmek sírjával és az Assisi melletti Porciunkula, a ferences rend „bölcsője". A következő századokban az egyház jó néhány szent hely alapító eseményét – látomás, gyógyulás, erős áhítat – hitelesítette, így a szentek és legfőképpen Mária kegyhelyeit.

A Szögedi Segítő legendája

A hagyomány szerint 1550 körül kezdték tisztelni a ma is a főoltáron látható Szögedi Segítő Mária kegyképét. A törökök elől a templom közelében lévő Csöpörke-tóba rejtették el. Egy török katona találta meg és átadta a ferenceseknek. Számos csodát és gyógyulást tulajdonítanak a Szögedi Segítő közbenjárásának mind a mai napig. A hagyomány úgy tartja, az 1697-es zentai csatában is ő segített a keresztényeknek legyőzni a törököket.

A Csöpörke-tavat az 1879-es nagy árvíz után feltöltötték. Addig ha a vizében megmosakodott, búcsúkeresztségben részesült, aki először zarándokolt Alsóvárosra. 
A francia Lourdes 1858-tól közismert, a portugál Fatima pedig 1917 óta, a bosznia-hercegovinai Medjugore pedig a nyolcvanas évektől kezdve. A Kárpát-medence közelében a középkortól kultikus hely az ausztriai Mariazell és a lengyelországi Czestochowa. „Életciklusa" a zarándokközpontoknak is van, ahogy például az erdélyi Csíksomlyó a kilencvenes évek elején nőtte ki magát helyi búcsúból százezres összmagyar rendezvénnyé.

Határainkon belül hagyományos tisztelet övezi például a Pest melletti Márianosztrát és Máriaremetét, Siklósnál Máriagyüdöt, Bajánál Bátát és Vodicát. Legújabban Fallóskút vonzza a híveket Salgótarján mellé. A püspöki kar két nemzeti kegyhelyet tart számon: a görög katolikus Máriapócs három, a római katolikus Mátraverebély-Szentkút két éve kapott ilyen kitüntető címet.

A dél-alföldi hívek évszázadok óta Máriaradnára, Kiskunfélegyháza mellé Petőfiszállásra és Máriagyüdre zarándokoltak. A félezer éve épült alsóvárosi ferences templom és kolostor pedig Dél-Magyarország missziós központjává emelkedett, kultusza a 17. században már virágzott. A törökdúlás után módosult a szerepe, amikor a szegedi parasztság ötvennél is több alföldi, vajdasági és bánsági falut népesített be – a Havasboldogasszony napja a 18. századtól kezdve a hazatérés ünnepe is.

Amint az utóbbi évtizedben Alsóváros népessége cserélődik, fiatalodik, a búcsú kapcsán a plébánia közösségteremtő funkciója is erősödik.

A búcsú programja

Szombat

15 órakor a búcsú nyitó szentmiséjét celebrálja Tímár Asztrik, a csíksomlyói kegytemplom igazgatója.

17 órakor szentmise az ifjúságért, celebrál Kopasz István, hódmezővásárhelyi plébános.

19 órakor ünnepélyes esti zsolozsma a ferences szerzetesekkel.

20 órakor görög katolikus liturgia, celebrál: Kiss Attila Gellért parochus.

21 óra 30-tól

22 óra 30-ig a kolostor kertjében szentségimádás a Fokolare Mozgalom tagjainak vezetésével. 23 órakor fáklyás keresztút a Mátyás téren Gyulay Endre püspök vezetésével.

24 órakor éjféli mise elhunyt szeretteinkért, celebrál Bokros János Levente ceglédi plébános.

Vasárnap

6 órakor ünnepélyes reggeli zsolozsma. 7 órakor szentmise az édesanyai és édesapai hivatásokért, prédikál Szendrei Mihály diakónus.

9 órakor ünnepélyes nagymise a családokért a Mátyás téren, celebrál: dr. Kiss-Rigó László megyés püspök.

12 órakor szentmise az öregekért és a betegekért, utána litánia, celebrál: Zselepszki Fábián OCD kármelita atya.

17 órakor szentmise a papi hivatásokért Zsódi Viktor SchP, Péntek Zsolt és Wertheim Mátyás OFM újmiséje.

18 órakor ünnepélyes esti zsolozsma a ferences szerzetesekkel.

19 órakor a búcsú záró szentmiséje, celebrál: Magyar Gergely OFM ferences tartományfőnök. Te Deum.  



Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Minden szabályt megszegnek a szegedi autósok

Szegeden közlekedési káosz van. A megyei főkapitányság közlekedési osztályának vezetője tompít: a… Tovább olvasom