Délmagyar logó

2017. 12. 16. szombat - Etelka, Aletta 1°C | 11°C Még több cikk.

Örülünk-e mások sikerének?

Szeged - Van, aki úgy véli, besavanyodott országban élünk, és nehezen fordulunk mások felé. Más szerint pedig elsősorban a pozitív energiát sugárzó emberekre kellene figyelnünk. Élethelyzete válogatja, hogy tudunk-e örülni a másik sikerének és teljesítményének.
Dögöljön meg a szomszéd tehene – szól a klasszikus mondás, aminek jelentését ebben az országban senkinek sem kell magyarázni. Mint ahogy azt sem, hogy komolyan próbára tehet egy munkahelyi, baráti vagy párkapcsolatot, ha az egyik fél sikeres, a másik pedig kevésbé. Tudunk-e örülni a másik sikerének? – tettük fel a kérdést többeknek, például Kancsár Józsefnek, a szegedi Pinceszínház vezetőjének. A közkedvelt színész elárulta, ha valaki csak pusztán jól csinál valamit, és így ér el sikereket, akkor van benne némi irigység, ám ha nagyon jó teljesítmény áll az elismerés mögött, akkor meghajol a tehetség előtt. Egy ősi színházi mondást idéz, miszerint: inkább legyen száz irigyed, mint egy sajnálód. A színház pedig különösen érzékeny közeg, nem mindegy, hogy ki hogyan gratulál a másiknak.

– Mindenkinek megvan a saját útja és harca. Zsótér Sándor 1998-ban a III. Richárdot rendezte Szegeden, amikor igen nehéz, vitákkal teli próbafolyamaton voltunk túl, és a következő darabban, Az ügynök halálában az eredeti szereposztástól eltérően én nem kaptam feladatot az előadásban. Úgy gondolta, nem leszek jó a szerepre. Nálam azonban erre a döntésre betelt a pohár, és eljöttem a szegedi színháztól, majd ezután alapítottam meg a Pinceszínházat – hozta példának az akkori kudarcnak megélt, ám később a pályájára mégis inspirálólag ható kritikát. Azóta a két ember között szent a béke, a rendező tavaly felkérte a Lear király egyik szerepére, ám Kancsár József jelenleg éppen a tavasszal, új helyen nyíló Pinceszínház teendőivel van foglalva, így azt nem tudta elvállalni.

Egyre több a magányos, maga köré falakat építő ember.
Fotó: MTI

Hangsúlyozta, minden embernek úgy kell a sikerélmény, mint télvíz idején a kályha melege. Versenyhelyzetben talán ezért sem könnyű veszíteni. Sőt méltósággal fejet hajtani a jobbnak ítélt előtt pedig külön erőt sejtet.

Egyre több a magányos ember

Szalma Ibolya, a gyermekklinika szakpszichológusa arról számolt be, hogy egyre több magányos emberrel találkozik munkája során, olyannal, aki falakat épít maga köré. Mindenki védi a saját mikrokörnyezetét. Míg szűkebb, baráti vagy családi környezetben elismerjük egymás sikerét, addig tágabb viszonylatban főleg a rivalizálás erős.

Hiányzik a jó értelemben vett alázat saját magunk és mások teljesítményével kapcsolatban. Az elmúlt évben össztársadalmi szinten felerősödtek a negatív érzelmek, mint például a pesszimizmus, a félelem, az agresszió, a létbizonytalanság, a boldogtalanság és az irigység.

Törökné dr. Szántó Katalin, a dorozsmai nagybani piac ügyvezető igazgatója tavaly két kategóriában – az év legjobb középvállalkozója és az év legjobb üzletasszonya – is pályázott a Presztízs-díjra – sikertelenül. Úgy véli, ha valaki harmóniában, békében él önmagával és a családjával, nem nehéz értékelnie, tiszteletben tartania a másik teljesítményét. Munkája során megtanulta, hogy nem szabad féltékenykedni egymás sikerére. A dorozsmai piacon, ahol évente 2-3 százezer ember megfordul, nem hangozhat el egy hangos szó, meg kell oldani a konfliktusokat.

– Az olyan emberekre érdemes figyelmet fordítani, akik pozitív energiát sugároznak a másik felé. Számomra a legnagyobb elismerést a gyermekeim karácsonyi ajándéka jelentette, akik azt írták a fa alá: „A legjobb édesanyának, akinek a Presztízs-díj nem elég!" – árulta el az egyik Bond-film szlogenjére rímelő humoros üzenetet az üzletasszony, aki hangsúlyozta, hogy magát a megmérettetés lehetőségét kitüntetőnek találta.

A Szombat esti láz című tévéműsor zsűritagjaként vált igazán országszerte ismertté Pálinkó Lujza magyar bajnok, versenytáncos, aki a show-műsort megelőző 20-30 éves sportolói múltját tartja sikeresnek. Azt az időszakot azonban – méltatlanul – nem kísérte ekkora médiaérdeklődés és elismerés, így a tavaly, hétvégenként megjelenő tévéműsort egyfajta utólagos kárpótlásként élte meg.

– Ekkor kerültem igazán a helyemre – értékelte a helyzetet a közkedvelt táncos. Kamarás Iván gratuláló szavai estek számára akkoriban a legjobban, akit korábban személyesen nem ismert ugyan, de a színész felfigyelt Lujza pontos és szép mondataira, és szóvá is tette azokat. Úgy látja, hogy besavanyodott, szomorú országban élünk, talán ezért is nehéz odafordulni mások felé, kifejezni az elismerést vagy a tiszteletet. Ezért is fontos, hogy az emberi kapcsolatok különleges örömforrást jelentsenek számunkra.

Olvasóink írták

  • 3. geri 2008. január 11. 12:39
    „nem”
  • 2. Mese 2008. január 10. 12:35
    „Igen,sajnos sok ember savanyú uborka...”
  • 1. No.6-Sy 2008. január 10. 09:13
    „Ez a verzió, IS nélkül még durvább, mint az, amit a szólás eredetijeként ismertem eddig. Szomorú mentalitás, de nagyon jellemző az otthoni viselkedésre - tisztelet a kivételnek.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Félmilliós nyomravezetői díj a betlehemi jászol ügyében

Szeged - Az elmúlt év végén a szegedi Dóm téren meggyulladt betlehemi jászol ügyében folytat eljárást ismeretlen tettes ellen a rendőrség. Tovább olvasom