Délmagyar logó

2017. 03. 26. vasárnap - Emánuel 5°C | 10°C Még több cikk.

Összefognak a névrokonok

Szeged - Ajtonyt győzte le Csanád – I. István király vezérének emlékét 1950-ig megye, térségünkben pedig máig három településnév őrzi. Csanádpalota, Csanádalberti és Magyarcsanád mai vezéreit a helyi hagyományokról, a hasonlóságokról és különbözőségekről kérdeztük.
– Büszkeségünk a helyiek szorgalmassága. Így újíthattuk föl egyetlen műemlék jellegű templomunkat, a 160 éves iskolát, az önkormányzati hivatal 110 évvel ezelőtt fölhúzott kétszintes épületét – sorolja a várossá váló Csanádpalota polgármestere, Szabó Lajos, mi mindent választhatnának településük jelképének. Az augusztus közepi rendezvényük, a palotai lakodalmas ugyanolyan szép példája a civil kezdeményezésnek, mint a ma létező hét, Csanád nevet őrző település összefogása, találkozója, aminek náluk emlékkövet is állítottak – a csanádi vár egy darabjával.

– Címernövényünk, a dohány is kifejezi különbözőségünket. A település alapítását irányító Ambrózi Albertre is emlékeztetünk, mikor fölidézzük: zömmel szlovákokat telepítettek ide, akik 20 hold földet kaptak, de 5 holdon dohányt kellett termeszteniük – magyarázza Kovács Sándor. A polgármester megjegyzi: a kunhalom, de a három (evangélikus, római katolikus és református) templom tornya is „kiemeli" a falut.

– Július 9-ét a születésnapunknak tartjuk: 1700-ban e napon telepítette le a már létező Csanád nevű településsel szemben, a Maros innenső partjára a szerb katonákat Lipót császár. A folyó áradása miatt később a jelenlegi helyünkre költöztünk, s a nevünk is többször változott: „Uy Csanádról" Kiscsanádra, Csanádra, majd 1954 után Magyarcsanádra – magyarázza Farkas Jánosné.

A polgármester elismeri: gyakran előfordul, hogy összekeverik a Csanád nevű településeket. A helyiek ezért is egyszerűsítenek. A szomszédok Palotának, Albertinek hívják magukat, így a négytemplomú és négy néphez tartozók lakta falun ragadt az ősi név: Csanád.

Jelentése ismeretlen

Ismeretlennek mondják a jelentését a régi magyar Csana személynévnek, melyből a -d kicsinyítő képzővel született: Csanád. A legismertebb Csanád a 11. század elején élt: I. István király vezére hírét annak köszönheti, hogy legyőzte a lázadó Ajtonyt. Emlékét 1950-ig őrizte megyenév. Máig létezik hét település, melyben megbúvik: Csongrád megyében Csanádalberti, Csanádpalota, Magyarcsanád; Békésben Csanádapáca; Bács-Kiskun megyében Érsekcsanád; romániai területen Erdélyben Erdőcsinád és a Partiumban maga az ősi Csanád.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Időutazás a Délmagyarral: Iskolák a határon

Szeged - Negyvenöt hét múlva lesz 100 éves az 1910. május 22-én útjára bocsátott Délmagyarország.… Tovább olvasom