Gyűjtse össze az érdekes cikekket a címek mellett lévő később elolvasom ikonokkal!

Szeged - delmagyar.hu

2014. 10. 31. péntek - Farkas

Még több

Itt vagyok: Nyitólap > Szeged hírei > Összenyitják a Tiszát a belvárossal

Összenyitják a Tiszát a belvárossal

Ősszel 1,8 milliárd forintból elindul a szegedi belvárosi partfalberuházás 2 kilométer hosszan, az új védműnek 2015. március 31-éig kell elkészülnie. A 2006-os tiszai árvíz idején kiderült: az 1880-as árvízvédelmi rendszer jól szolgált eddig, de 1 méter feletti vízszintet nem bír el. Az új mobil partfal úgy működik majd, mint a legó.

Fekete Klára - 2013.02.15. 05:05
Megosztás: Facebook Twitter E-mail

– A 2006-os áprilisi árvízkor a Tisza az eddigi legmagasabb vízszinten, 1009 centiméteren tetőzött: a rendkívüli helyzetben, a védekezéskor szembesültünk azzal, hogy a belvárosi partfal az elmúlt időkben ugyan képes volt megvédeni a várost, de az elkövetkező évtizedekben biztosan nem lesz képes – mondta Botka László, Szeged polgármestere tegnap, a Belvárosi híd szegedi hídfőjénél tartott projektnyitó sajtótájékoztatóján. Emlékeztetett arra, 7 évvel ezelőtt átszivárgott a víz a klinikák pincéibe, és kiderült az is, hogy a partfal alatt rég elfelejtett közműcsatornák vannak. Mivel a jövőben még magasabb vízszintekre lehet számítani, azon dolgoztak a vízügyesekkel, mérnökökkel, mit kellene tenni, hogy a város biztonságban legyen, és hogy miként lehetne a hatalmas beruházáshoz forrásokhoz jutni.



A végeredmény: sikerült 1,5 milliárd forintot nyerni az EU-tól, az összeghez a város még 318 millió forintos önrészt tesz hozzá. Az 1,8 milliárdból teljesen átépül a belvárosi partfal árvízi emlékmű és Bertalan híd közötti 2 kilométeres szakasza: a munkálatok idén októberben kezdődnek és 2015. március végére fejeződnek be. A kiviteli tervre és a mobilfalra kiírt közbeszerzés már lezárult – egy német cég gyártja az elemeket –, a kivitelezésre júniusban hirdetik meg a pályázatot. Tóth László, a kiviteli tervek elkészítéséért felelős Mélyépterv Komplex Zrt. elnök-vezérigazgatója elmondta: napokon belül hozzáfognak a kiviteli tervek elkészítéséhez.

Botka hangsúlyozta: ez egy árvízvédelmi beruházás, nincs benne a városszépészeti rekonstrukció. Erről se mondanak le: az előző közgyűlésen döntöttek arról, hogy a „Szeged főutcája" kiemelt nagyberuházás lesz, a teljes folyópart-felújításhoz is az Uniótól szeretnének pénzt nyerni a következő, 2014-ben kezdődő költségvetési ciklusban.

A beruházás legfontosabb része a belterületi szakaszon a szivárgásgátló résfal, vagyis a szigetelés építése: ez a mostani partfal tövében, „vízoldalon" épül majd meg az árvízi emlékműtől a Bertalan hídig. A jelenlegi partfalhoz hasonló lesz a látvány az árvízi emlékműtől a Roosevelt térig, valamint a Kőrösitől a Bertalan hídig: a mellvédre lehet majd ráépíteni a 60 centi magas mobil elemeket. A közbülső szakaszon viszont nem lesz mellvéd, csak formatervezett korlát. A teljes Stefánia folyóparti járdáját feltöltik az eddig mért legmagasabb vízállás szintjére, kerekítve 1,10 méterre. Az ide tervezett 1,20 méter magas mobil partfal pedig árvíz esetén kerül ennek a megemelt járdaszintnek a tetejére, így lesz 11 méter 30 centiméteres a védvonal.



A régi partfalat a szegedi nagy árvíz után, 1880-ban kezdték el építeni, majd az 1970-es árvíz után, 1974–1979 között építették át. Míg 132 évvel ezelőtt 806, 2010-ben már 1009 centiméteren tetőzött a folyó.

Legó. A Tisza-parton bemutatták az új mobil partfal makettjét is. Az elemeket úgy szerelik össze vészhelyzetben 24 óra alatt, hogy először a nagy szilárdságú alumínium támoszlopokat állítják fel, amelyekre vízszintesen rögzítik az alumínium gerendákat. A közöttük lévő gumiszigetelés nem engedi, hogy akár egy csepp víz is átszivárogjon. Hasonló mobil partfallal több európai városban védekeznek, például Frankfurtban, Kölnben, Prágában, Krakkóban, és Szentendrén is ilyet szereztek be. A maximális biztonságon kívül az is mellette szól, hogy egyszeri beszerzési költsége kevesebb, mint amennyibe az egész 2006-os árvízi védekezés került.

Megosztás: Facebook Twitter E-mail

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

123456789... következő >> végére >>> 160 hozzászólás
Moderálásra küldöm 160. SP 2013.02.17. 16:41

""Gyakorlatilag az alu rendszer a raktárban porosodna évekig, és 15 évben kb kétszer kellene használni.""

Jaj nekünk.

Raktárra készült. Vettünk 1 nagy semmit.

Biztos siker
a leamortizálódásra. Gumi tömítések leromlására. Leltárhiányra, és annak pótolhatatlanságára.

Kezelő személyek
folyamatos cseréjére kirúgására, nyugdíjazására. Senki nem tud semmit.

Ha jön az árvíz
senki nem a hiányzó csavarokat fogja keresni.

Olyan lesz,
mint mikor felkészültük a télre. Csak a hó nem tud róla.

Moderálásra küldöm 159. szabójóska 2013.02.17. 16:14

Azt hiszem nagyon sok figyelemre méltó és segítőkész észrevétel jelent meg eddig a fórumban. Én csak eggyel szeretném még a szempontokat kibővíteni: 1879-ben a császár nagy ígéreteket tett az itt lakóknak és lényegében be is váltotta. Roham léptekkel kellett minden régit eltüntetni a város újjáépítéséhez, nem volt szempont a pepecselő régészkedés., csak a gyors vízátemelés, meg a feltöltés. Ma már kimondható lenne, hogy számos kérdésre nem tudunk felelni, pl. a kazamatákra , a szőregi alagútra. Talán nem is érdemes ezekkel foglalkozni. De azt ne gondoljuk,hogy az akkori világ emberei erre képtelenek lettek volna. De ami ezeknél is fontosabb. a víz alulról inkább veszélyesebb, mint felülről. A hajdani Tisza-szabályozásnál nagyon mohók voltunk és folyó azóta tiltakozik. Tehát ez egy sokkal átfogóbb probléma mint ezt sokan hangsúlyozták. Félek tőle ilyen dimenziókkal ma nem tudnak törődni. Ennek sok oka van.

Moderálásra küldöm 158. SP 2013.02.17. 13:04

Akkor járdatöltés lesz a Stefánián?-

Összenyitják valóban a Tiszát a belvárossal?

A járdatöltésen
sétáló a járdakilátóról látja a belvárost
és a csúszdás fürdőt is. Helyettesítve az el nem készülő rondella kilátót.

Tervező meg legjobban abba bízik, hogy megkapja a pénzét. Ezt kérték, megcsináltam és kész.

Meglehet,
a kerítéshez tervezték a járdát. "A gombhoz a kabátot."

Moderálásra küldöm 157. lukrecia 2013.02.17. 12:41

A tervező bízik a mobil falban, különben nem tervezné oda. Azonban a költségtényezőket is számításba veszi. Ezért az állandó partfal magasságot a mindenkori legnagyobb árvíz magasság fölé töltik, szádfalazzák. Ezzel elkerülhető hogy az alu rendszert egyáltalán használni kelljen. Az alu partfalat csak extrém magas vízállásnál kellene kihozni és rövid időn belül egy biztonságos megoldást adna. Gyakorlatilag az alu rendszer a raktárban porosodna évekig, és 15 évben kb kétszer kellene használni.
És abban az esetben is Figyelő irása lenne a mérvadó, azaz a környékbeli töltések állapota , magassága. A nagyfai töltés mindenkor is egy biztonsági robbantható szakasz volt. Azaz az utsó pillanatban amikor már elöntötte volna Szegedet az ár, itt robbantották volna ki a töltést utat engedve a víznek, megmentve Szeged városát.

Moderálásra küldöm 156. SP 2013.02.17. 11:15

148. NP"Hidd el ezt a rendszert mérnökök tervezik"
cikk:
""A teljes Stefánia folyóparti járdáját feltöltik
az eddig mért legmagasabb vízállás szintjére, kerekítve 1,10 méterre.""

Tehát a tervező is bizalmatlan a gumis alukerítéssel szemben.

Mert:
Az lenne esztétikailag a kívánatos,
hogy a járdaszint igazodjon a környezetének megfelelő alacsonyabb szinthez.

Ezzel szemben tovább emeli, de minek?

Ha már a
bontható fal célja az összenyitás is,
a Tisza látvány összekapcsolása a parkkal, akkor a járdaszint további
csökkentése lenne inkább a kívánatos. A szükséges védfal magasságot pedig az alu modul biztosítja.

De így akkor
az alu kerítés felülete, összesen magassága
nagyobb lenne a mostani tervnél. Ezért rá eső terhelés is fokozódna. Ami többlet próbának tenné ki az alu falat.

A tervező
a biztonság érdekében
megemeli a járdát, és csökkenti a nem egyértelműen megbízható alu kerítés magasságát, felületét a mostanira.

A tervező nem bízik
a… Tovább olvasom »

Moderálásra küldöm 155. NP1 2013.02.17. 11:05

sikan
Figyelő

"Fogas Ottótól és Paluch Tibortól, a Móra Ferenc Múzeum régészéitől kértünk tájékoztatást...
De ugyanezen a szinten találhatók a XVII. századi, a Tiszába kimenő háromméteres átmérőjű, boltíves csatornák is. Ezeket viszont rendszeresen összekeverik nem létező kazamatákkal. A hajdani csatornákat vagy feltöltötték, vagy pedig a szennyeződés temette őket......Híres - azonban teljesen alaptalan - történet, hogy Rózsa Sándor a várból kiinduló, és a Tisza alatt húzódó alagúton szökött meg rabságából....
...A Tisza partjára hulló bombák robbanásaikkal ,,feltárták" a barokk kori csatornarendszert, mely több ponton megnyílt. Az 1950-es évek elejére tömködték be ezeket a lukakat, de az ,,alagutakat" a szegediek megpróbálták valahogy megmagyarázni, és így keletkezhetett Rózsa Sándor és várbeli szökésének históriájára is."

http://szegedma.hu/hir/szeged/2011/03/regeszeti-feltarasok-mit-rejt-a-fold-melye-csongrad-megyeben-fotok.html

Olvassátok el a cikket,… Tovább olvasom »

Moderálásra küldöm 154. sikan 2013.02.17. 10:35

150. NP1:
Én is azt írtam, hogy a rendőr nem árulta el a helyet, csak az alagút létéről beszélt! Egyébként a rendőrök erkölcséről ne nyissunk vitát, elég sokukat csukták rács mögé, vagy vádolták már meg különböző bűncselekményekkel (nemi és testi erőszak, bankrablásban való részvétel, V. L. ügyeiben való aktív részvétel, székház lepisilés és autók összetörése részegen, tüntetők elleni agresszív fellépés stb.).
Megjegyzem még, hogy a 152. Figyelő hozzászólása mintha engem igazolna, mely szerint a régi öregek szerint is volt olyan kazamata a folyó alatt, amelyiknek kijárata Szőregen volt! Nem ismerem, aki írta, de lehet, hogy a nyomozó mégis igazat mondott?! El tudom képzelni, hogy a Tisza alatt van olyan vízzáró agyagréteg, ami alá építve készíthettek ilyen alagutat ("kazamatát").

Moderálásra küldöm 153. Figyelő 2013.02.17. 10:27

Folytatom.
Szeged városánál van egy partfal, egyetlen egy, a szegedi oldalon, de a folyónak kettő oldala, partja van.
Az Új-szegedi oldalon nincs partfal, van töltés, nem igazán újszerű állapotban, így a szilárdsága is ismeretlen.
Így azt az oldalt, csak homokzsákkal lehet védeni, nem kis munkával. Abban a esetben ha ott a védekezés nem jár sikerrel, akkor a folyónak az az oldala a víz áldozatává fog válni, és ebbe nem kizárólag Új- szeged értendő.
Azonban maradjunk a szegedi oldalon!
Abban az esetben ha valaki veszi magának a fáradtságot és végig kerékpároz a Tisza töltésen, akkor azzal fog szembesülni, hogy Tápé után, kb. a Vesszősi átemelőnél a töltés korona magassága csökken, kb.1/2 méterrel.
Azt is tudni kell, hogy a gátak régen épültek, nagy vizek nyomták, több helyen sok buzgár tőrt fel, ami azt jelenti, hogy a tömörségével probléma lehet, vagy van, és így a szilárdsága is kérdőjeles. Jó bizonyíték erre, hogy 2006 évben a Nagyfai Börtön bejárati őrhelyén, őrbódé, komoly… Tovább olvasom »

Moderálásra küldöm 152. Figyelő 2013.02.17. 09:53

2013.02.15. -én írtam egy pár gondolatot a szegedi partfal felújításáról, és azzal kapcsolatos korábban felmerült gondokról, problémákról.
Egy hozzászóló gúnyosan kritizálta a valaha volt várból kivezető menekülő alagutak - kazamaták - meglétét, a Tisza alatt.
Nos, mint a várak általában, katonai objektumok és az ilyen menekülési lehetőségekről nem sok írásos, pontos rajzos irodalom maradt fen.
Az is gúnyosan írta a magáról egyébként szegénységi bizonyítványt kiállító személy, hogy a Tisza alatt építettek ilyen kazamatákat! Szeretném az illető figyelmét felhívni, hogy már sokkal régebben volt bányászat, mélyen a föld alatt, de volt a piramis építés is, sokkal korábban. Azt is elmondanám a kételkedőnek, hogy a jelenlegi vármaradvány, most múzeum, Tisza felöli, a folyó szemben állva jobb kéz felől oldalán, annak a sarkalatában volt egy lejáró, az egyik alagútba! Annak idején mint "áldott jó gyerek" és is voltam lent, azonban nem lehetett a folyó alatt átmenni, mert kb. 50 - 60… Tovább olvasom »

Moderálásra küldöm 151. gitron 2013.02.17. 09:02

132. SP
Nálad a rosszindulat genetikai?
Elhangzott már itt is jó párszor, ez nem városi, hanem állami beruházás, amely EU-s pályázati pénzből valósul meg; a Város is segítséget (pénzt) ad az önerőhöz. Az írás-olvasás mindig egy tárgy volt, hogy lehet az, hogy valaki írni tud, olvasni nem?


160 hozzászólás123456789... következő >> végére >>>
Töltés, kérem várjon!
ˆaz oldal tetejéreˆ

hirdetés

HIRDETÉS

Cikkajánló

bezár
asdasd
Kérem várjon, jelentkezését rögzítjük...