Délmagyar logó

2016. 05. 07. szombat - Gizella 10°C | 20°C

Összenyitják a Tiszát a belvárossal

Ősszel 1,8 milliárd forintból elindul a szegedi belvárosi partfalberuházás 2 kilométer hosszan, az új védműnek 2015. március 31-éig kell elkészülnie. A 2006-os tiszai árvíz idején kiderült: az 1880-as árvízvédelmi rendszer jól szolgált eddig, de 1 méter feletti vízszintet nem bír el. Az új mobil partfal úgy működik majd, mint a legó.

– A 2006-os áprilisi árvízkor a Tisza az eddigi legmagasabb vízszinten, 1009 centiméteren tetőzött: a rendkívüli helyzetben, a védekezéskor szembesültünk azzal, hogy a belvárosi partfal az elmúlt időkben ugyan képes volt megvédeni a várost, de az elkövetkező évtizedekben biztosan nem lesz képes – mondta Botka László, Szeged polgármestere tegnap, a Belvárosi híd szegedi hídfőjénél tartott projektnyitó sajtótájékoztatóján. Emlékeztetett arra, 7 évvel ezelőtt átszivárgott a víz a klinikák pincéibe, és kiderült az is, hogy a partfal alatt rég elfelejtett közműcsatornák vannak. Mivel a jövőben még magasabb vízszintekre lehet számítani, azon dolgoztak a vízügyesekkel, mérnökökkel, mit kellene tenni, hogy a város biztonságban legyen, és hogy miként lehetne a hatalmas beruházáshoz forrásokhoz jutni.



A végeredmény: sikerült 1,5 milliárd forintot nyerni az EU-tól, az összeghez a város még 318 millió forintos önrészt tesz hozzá. Az 1,8 milliárdból teljesen átépül a belvárosi partfal árvízi emlékmű és Bertalan híd közötti 2 kilométeres szakasza: a munkálatok idén októberben kezdődnek és 2015. március végére fejeződnek be. A kiviteli tervre és a mobilfalra kiírt közbeszerzés már lezárult – egy német cég gyártja az elemeket –, a kivitelezésre júniusban hirdetik meg a pályázatot. Tóth László, a kiviteli tervek elkészítéséért felelős Mélyépterv Komplex Zrt. elnök-vezérigazgatója elmondta: napokon belül hozzáfognak a kiviteli tervek elkészítéséhez.

Botka hangsúlyozta: ez egy árvízvédelmi beruházás, nincs benne a városszépészeti rekonstrukció. Erről se mondanak le: az előző közgyűlésen döntöttek arról, hogy a „Szeged főutcája" kiemelt nagyberuházás lesz, a teljes folyópart-felújításhoz is az Uniótól szeretnének pénzt nyerni a következő, 2014-ben kezdődő költségvetési ciklusban.

A beruházás legfontosabb része a belterületi szakaszon a szivárgásgátló résfal, vagyis a szigetelés építése: ez a mostani partfal tövében, „vízoldalon" épül majd meg az árvízi emlékműtől a Bertalan hídig. A jelenlegi partfalhoz hasonló lesz a látvány az árvízi emlékműtől a Roosevelt térig, valamint a Kőrösitől a Bertalan hídig: a mellvédre lehet majd ráépíteni a 60 centi magas mobil elemeket. A közbülső szakaszon viszont nem lesz mellvéd, csak formatervezett korlát. A teljes Stefánia folyóparti járdáját feltöltik az eddig mért legmagasabb vízállás szintjére, kerekítve 1,10 méterre. Az ide tervezett 1,20 méter magas mobil partfal pedig árvíz esetén kerül ennek a megemelt járdaszintnek a tetejére, így lesz 11 méter 30 centiméteres a védvonal.



A régi partfalat a szegedi nagy árvíz után, 1880-ban kezdték el építeni, majd az 1970-es árvíz után, 1974–1979 között építették át. Míg 132 évvel ezelőtt 806, 2010-ben már 1009 centiméteren tetőzött a folyó.

Legó. A Tisza-parton bemutatták az új mobil partfal makettjét is. Az elemeket úgy szerelik össze vészhelyzetben 24 óra alatt, hogy először a nagy szilárdságú alumínium támoszlopokat állítják fel, amelyekre vízszintesen rögzítik az alumínium gerendákat. A közöttük lévő gumiszigetelés nem engedi, hogy akár egy csepp víz is átszivárogjon. Hasonló mobil partfallal több európai városban védekeznek, például Frankfurtban, Kölnben, Prágában, Krakkóban, és Szentendrén is ilyet szereztek be. A maximális biztonságon kívül az is mellette szól, hogy egyszeri beszerzési költsége kevesebb, mint amennyibe az egész 2006-os árvízi védekezés került.

Olvasóink írták

160 hozzászólás
  • 160. SP 2013. február 17. 16:41
    „""Gyakorlatilag az alu rendszer a raktárban porosodna évekig, és 15 évben kb kétszer kellene használni.""

    Jaj nekünk.

    Raktárra készült. Vettünk 1 nagy semmit.

    Biztos siker
    a leamortizálódásra. Gumi tömítések leromlására. Leltárhiányra, és annak pótolhatatlanságára.

    Kezelő személyek
    folyamatos cseréjére kirúgására, nyugdíjazására. Senki nem tud semmit.

    Ha jön az árvíz
    senki nem a hiányzó csavarokat fogja keresni.

    Olyan lesz,
    mint mikor felkészültük a télre. Csak a hó nem tud róla.”
  • 159. szabójóska 2013. február 17. 16:14
    „Azt hiszem nagyon sok figyelemre méltó és segítőkész észrevétel jelent meg eddig a fórumban. Én csak eggyel szeretném még a szempontokat kibővíteni: 1879-ben a császár nagy ígéreteket tett az itt lakóknak és lényegében be is váltotta. Roham léptekkel kellett minden régit eltüntetni a város újjáépítéséhez, nem volt szempont a pepecselő régészkedés., csak a gyors vízátemelés, meg a feltöltés. Ma már kimondható lenne, hogy számos kérdésre nem tudunk felelni, pl. a kazamatákra , a szőregi alagútra. Talán nem is érdemes ezekkel foglalkozni. De azt ne gondoljuk,hogy az akkori világ emberei erre képtelenek lettek volna. De ami ezeknél is fontosabb. a víz alulról inkább veszélyesebb, mint felülről. A hajdani Tisza-szabályozásnál nagyon mohók voltunk és folyó azóta tiltakozik. Tehát ez egy sokkal átfogóbb probléma mint ezt sokan hangsúlyozták. Félek tőle ilyen dimenziókkal ma nem tudnak törődni. Ennek sok oka van.”
  • 158. SP 2013. február 17. 13:04
    „Akkor járdatöltés lesz a Stefánián?-

    Összenyitják valóban a Tiszát a belvárossal?

    A járdatöltésen
    sétáló a járdakilátóról látja a belvárost
    és a csúszdás fürdőt is. Helyettesítve az el nem készülő rondella kilátót.

    Tervező meg legjobban abba bízik, hogy megkapja a pénzét. Ezt kérték, megcsináltam és kész.

    Meglehet,
    a kerítéshez tervezték a járdát. "A gombhoz a kabátot."”
  • 157. lukrecia 2013. február 17. 12:41
    „A tervező bízik a mobil falban, különben nem tervezné oda. Azonban a költségtényezőket is számításba veszi. Ezért az állandó partfal magasságot a mindenkori legnagyobb árvíz magasság fölé töltik, szádfalazzák. Ezzel elkerülhető hogy az alu rendszert egyáltalán használni kelljen. Az alu partfalat csak extrém magas vízállásnál kellene kihozni és rövid időn belül egy biztonságos megoldást adna. Gyakorlatilag az alu rendszer a raktárban porosodna évekig, és 15 évben kb kétszer kellene használni.
    És abban az esetben is Figyelő irása lenne a mérvadó, azaz a környékbeli töltések állapota , magassága. A nagyfai töltés mindenkor is egy biztonsági robbantható szakasz volt. Azaz az utsó pillanatban amikor már elöntötte volna Szegedet az ár, itt robbantották volna ki a töltést utat engedve a víznek, megmentve Szeged városát.”
  • 156. SP 2013. február 17. 11:15
    „148. NP"Hidd el ezt a rendszert mérnökök tervezik"
    cikk:
    ""A teljes Stefánia folyóparti járdáját feltöltik
    az eddig mért legmagasabb vízállás szintjére, kerekítve 1,10 méterre.""

    Tehát a tervező is bizalmatlan a gumis alukerítéssel szemben.

    Mert:
    Az lenne esztétikailag a kívánatos,
    hogy a járdaszint igazodjon a környezetének megfelelő alacsonyabb szinthez.

    Ezzel szemben tovább emeli, de minek?

    Ha már a
    bontható fal célja az összenyitás is,
    a Tisza látvány összekapcsolása a parkkal, akkor a járdaszint további
    csökkentése lenne inkább a kívánatos. A szükséges védfal magasságot pedig az alu modul biztosítja.

    De így akkor
    az alu kerítés felülete, összesen magassága
    nagyobb lenne a mostani tervnél. Ezért rá eső terhelés is fokozódna. Ami többlet próbának tenné ki az alu falat.

    A tervező
    a biztonság érdekében
    megemeli a járdát, és csökkenti a nem egyértelműen megbízható alu kerítés magasságát, felületét a mostanira.

    A tervező nem bízik
    a mobilalu megbízhatóságában. És még mások sem.”
  • 155. NP1 2013. február 17. 11:05
    „sikan
    Figyelő

    "Fogas Ottótól és Paluch Tibortól, a Móra Ferenc Múzeum régészéitől kértünk tájékoztatást...
    De ugyanezen a szinten találhatók a XVII. századi, a Tiszába kimenő háromméteres átmérőjű, boltíves csatornák is. Ezeket viszont rendszeresen összekeverik nem létező kazamatákkal. A hajdani csatornákat vagy feltöltötték, vagy pedig a szennyeződés temette őket......Híres - azonban teljesen alaptalan - történet, hogy Rózsa Sándor a várból kiinduló, és a Tisza alatt húzódó alagúton szökött meg rabságából....
    ...A Tisza partjára hulló bombák robbanásaikkal ,,feltárták" a barokk kori csatornarendszert, mely több ponton megnyílt. Az 1950-es évek elejére tömködték be ezeket a lukakat, de az ,,alagutakat" a szegediek megpróbálták valahogy megmagyarázni, és így keletkezhetett Rózsa Sándor és várbeli szökésének históriájára is."

    http://szegedma.hu/hir/szeged/2011/03/regeszeti-feltarasok-mit-rejt-a-fold-melye-csongrad-megyeben-fotok.html

    Olvassátok el a cikket, érdemes.
    Amire Ti (és a szegedi néphit is) gondol azok egyszerű csatornák, amik a szennyvizet vitték a folyóig - nem alagutak túlpartra.”
  • 154. sikan 2013. február 17. 10:35
    „150. NP1:
    Én is azt írtam, hogy a rendőr nem árulta el a helyet, csak az alagút létéről beszélt! Egyébként a rendőrök erkölcséről ne nyissunk vitát, elég sokukat csukták rács mögé, vagy vádolták már meg különböző bűncselekményekkel (nemi és testi erőszak, bankrablásban való részvétel, V. L. ügyeiben való aktív részvétel, székház lepisilés és autók összetörése részegen, tüntetők elleni agresszív fellépés stb.).
    Megjegyzem még, hogy a 152. Figyelő hozzászólása mintha engem igazolna, mely szerint a régi öregek szerint is volt olyan kazamata a folyó alatt, amelyiknek kijárata Szőregen volt! Nem ismerem, aki írta, de lehet, hogy a nyomozó mégis igazat mondott?! El tudom képzelni, hogy a Tisza alatt van olyan vízzáró agyagréteg, ami alá építve készíthettek ilyen alagutat ("kazamatát").”
  • 153. Figyelő 2013. február 17. 10:27
    „Folytatom.
    Szeged városánál van egy partfal, egyetlen egy, a szegedi oldalon, de a folyónak kettő oldala, partja van.
    Az Új-szegedi oldalon nincs partfal, van töltés, nem igazán újszerű állapotban, így a szilárdsága is ismeretlen.
    Így azt az oldalt, csak homokzsákkal lehet védeni, nem kis munkával. Abban a esetben ha ott a védekezés nem jár sikerrel, akkor a folyónak az az oldala a víz áldozatává fog válni, és ebbe nem kizárólag Új- szeged értendő.
    Azonban maradjunk a szegedi oldalon!
    Abban az esetben ha valaki veszi magának a fáradtságot és végig kerékpároz a Tisza töltésen, akkor azzal fog szembesülni, hogy Tápé után, kb. a Vesszősi átemelőnél a töltés korona magassága csökken, kb.1/2 méterrel.
    Azt is tudni kell, hogy a gátak régen épültek, nagy vizek nyomták, több helyen sok buzgár tőrt fel, ami azt jelenti, hogy a tömörségével probléma lehet, vagy van, és így a szilárdsága is kérdőjeles. Jó bizonyíték erre, hogy 2006 évben a Nagyfai Börtön bejárati őrhelyén, őrbódé, komoly probléma merült fel, közel volt a gátszakadás esélye, de kellő hozzáértéssel, és anyagráfordítással, mélységi, kapcsolt lemezfallal sikerült a szakadást kivédeni. Ott is a talapzat szilárdságával volt a probléma.
    Itt kérdezheti bárki, hogy no és, az messze van a várostól!
    Valóban messze van, de a víz meg folyik, utat tőr magának! Itt szeretném elmondani, hogy 1879 március 12. - én, hajnali kettő órakor sem a város felöl tőrt a víz Szeged városára, hanem azt hátba támadta, a Petresi gát átszakadásával rohant a városra, és pusztította el annak több 2/3 - d részét!
    Ezzel azt akartam elmondani, hogy egy hátulról támadó víz ismételten nagy pusztítást okozna a városra, hiába van alumínium, mobil partfala.
    Ere biztosan sokan azt mondanák, hogy a várost körül ölelő körtöltés. Valóban, ott van, de elhanyagolt állapotban, annak szilárdsága, ellenálló képessége lassan már bizonytalansági tényező, mert meg sem közelíti tervezési, építési szilárdságát. Azért bizonytalan a szilárdsági tényezője, mert azon bizony karbantartást nem végeztek, a külső oldaláról több helyen a tégla borítást valakik megbontották, a téglát, magyarul, ellopták!
    A körtöltésben közlekednek a föld alatti rágcsálok, sok helyen járatokat vájva a töltés föld anyagába.
    Ugyanez elmondható a nagy töltésről is, azokban is otthonuk van a rágcsálóknak, a töltést össze vissza fúrják.
    A töltésen korábban meg volt engedve a jószágok legeltetése, mert azzal bizonyos mértékig tömörítve volt a töltés föld anyaga.
    A fentieket nem riogatásnak szántam!
    Érzékeltetni szeretetem volna, hogy az árvíz elleni védekezés sokkal több mint egy mobil vagy nem mobil partfal léte!
    AZ árvíz elleni védekezés a folyó teljes szakaszán, a mindkét oldalán lévő védművek rendszeres, szinte napi karbantartásából kellene, hogy álljon!
    Majd ha azok jó állapotban vannak, Szegednél beleértve a várost övező körtöltést is, akkor kellene a partfal mobilitásáról, annak anyagáról gondoskodni!
    Lehet itt csili vili partfal ha a várost hátba támadja egy nagy víz - amire soha sor ne kerüljön!
    Számomra azért is fontos a városon kívüli töltések kifogástalan minősége, mert én 1970 - ben éreztem, hogy milyen érzés az, amikor a töltés mozog, inog, az ember lába alatt!
    Sorkatonaként védtem a várost, autóval hordtam a homokzsákot, és az alatt inogott a töltés, a Sárga üdülő telep magasságában!
    Van egy dolog még ebben a mobilfal kérdésben ami zavaró, a hivatkozás.
    Lehet itt hivatkozni, hogy hol milyen várost véd mobil, alumínium fal akkor, ha nem ismerjük azt a folyót, annak viselkedését ami ellen ott véd.
    Ennyit szerettem volna elmondani - bocs leírni.”
  • 152. Figyelő 2013. február 17. 09:53
    „2013.02.15. -én írtam egy pár gondolatot a szegedi partfal felújításáról, és azzal kapcsolatos korábban felmerült gondokról, problémákról.
    Egy hozzászóló gúnyosan kritizálta a valaha volt várból kivezető menekülő alagutak - kazamaták - meglétét, a Tisza alatt.
    Nos, mint a várak általában, katonai objektumok és az ilyen menekülési lehetőségekről nem sok írásos, pontos rajzos irodalom maradt fen.
    Az is gúnyosan írta a magáról egyébként szegénységi bizonyítványt kiállító személy, hogy a Tisza alatt építettek ilyen kazamatákat! Szeretném az illető figyelmét felhívni, hogy már sokkal régebben volt bányászat, mélyen a föld alatt, de volt a piramis építés is, sokkal korábban. Azt is elmondanám a kételkedőnek, hogy a jelenlegi vármaradvány, most múzeum, Tisza felöli, a folyó szemben állva jobb kéz felől oldalán, annak a sarkalatában volt egy lejáró, az egyik alagútba! Annak idején mint "áldott jó gyerek" és is voltam lent, azonban nem lehetett a folyó alatt átmenni, mert kb. 50 - 60 m megtétele után a kazamata be volt falazva.
    A régi öregek szerint, volt olyan kazamata is a folyó alatt amelyiknek a kijárata Szőregen volt.Az, hogy ezt ő nem tudja elképzelni, legyen az illető problémája.
    Volt olyan kritika is, hogy a Tisza kis lejtésű, esésű, folyó. Nos a kételkedőnek legyen mondva, az!
    Aztán ennek a kritizálónak, a Tisza folyó hosszát nem kell összekeverni a vízgyűjtő területének nagyságával, a kettő nem ugyanaz!
    A Tiszának nagy a vízgyűjtő területe, gyűjt Ukrajnából, Szlovákiából és Magyarországról is, több folyó ömlik a Tiszába, magával hozva a folyási területükön összegyűjtött, vizet, egyik ilyen sarkaltos folyó a Maros, a maga szeszélyes vízmennyiségével.
    Még az egyszer leírom, hogy a korábbi szabályzások idején nagy hiba volt a kanyarok levágása, és a holtágak kialakítása.
    A Tiszán lefolyó árvizek elleni védekezésnek korábban egyik jelentős eleme volt a meder kotrása. Kotorni kellett, mert a folyó a városnál egy szűk folyosóba van kényszerítve, a töltések adta magassági korlátokkal együtt, így az áradások alkalmával lefolyó vízmennyiségnek úgy is lehetett áramlási keresztmetszetet növelni, hogy mélyítették a folyó medrét.
    Folytatni fogom, mert azért ez téma sokkal izgalmasabb attól, hogy partfal, meg annak az anyaga miből legyen, meg mobil legyen vagy állandó építésű.”
  • 151. gitron 2013. február 17. 09:02
    „132. SP
    Nálad a rosszindulat genetikai?
    Elhangzott már itt is jó párszor, ez nem városi, hanem állami beruházás, amely EU-s pályázati pénzből valósul meg; a Város is segítséget (pénzt) ad az önerőhöz. Az írás-olvasás mindig egy tárgy volt, hogy lehet az, hogy valaki írni tud, olvasni nem?”
  • 150. NP1 2013. február 17. 00:56
    „149. sikan 2013.02.16. 20:54

    Elképzelhetetlennek tartom!
    A korabeli technikával képtelenség volt folyó alatti alagutat építeni. Gondold végig: ismerni kell a talajszerkezetet, meg kell oldani a vízmentesítést, biztosítani a vízzárást és még számtalan dolgot meg kellett volna oldaniuk...
    Ennél sokkal egyszerűbb dolgot sem tudtak megoldani, volt amikor a vár víz felőli része egyszerűen beleomlott a folyóba.
    Amiről írsz az azért is kétséges, mert a rendőr nem árulhatja el a helyet - de beszél róla! Tipikusan városi legenda, pontosan olyan, mint ami a Csillag különböző földalatti alagútjáról szól.”
  • 149. sikan 2013. február 16. 20:54
    „128. NP1:
    Nem én találtam ki, hanem tizenegynéhány évvel ezelőtt egy ismerős hölgynek mesélte az egyik nyomozó barátja, hogy valamilyen bűnöző után kutatva a szegedi csatornahálózatból egy régi, több száz(?) éves alagúton át a szabadtéri környékéről átjutottak a Tisza alatt az újszegedi oldalra! Nem lehetett felállni ugyan az alagútban, de lehajolva simán lehetett benne közlekedni, s akár régi menekülési, vagy csempészési útvonalként is funkcionálhatott! Azt mondta, hogy a helyet nem árulhatja el, de állította, hogy nem kamu! Régen nagyon sok titkos alagutat építettek világszerte, talán ez is igaz lehet!?”
  • 148. NP1 2013. február 16. 20:36
    „146. xenopus 2013.02.16. 18:47

    Hidd el ezt a rendszert mérnökök tervezik, tehát azok amiket fölsoroltál azok nekik is eszükbe jutottak, sőt a megoldásokat is ismerik.
    A repülőgépgyártástól az autóiparig számtalan helyen alkalmaznak alumíniumot, gumit és a kettőt együtt is....Az autóm lassan 20 éves lesz és a tömítései hibátlanok.
    Egyébként pedig a homokzsák drágább és rondább is - mondjuk egy árvíznél az esztétikai szempontok keveset számítanak.”
  • 147. SP 2013. február 16. 19:24
    „Gondolom minden évben gumicsere,
    a rugalmasság csökkenése miatt. Biztonsági prevenció miatt. A levegő kéntartalma sem használ a guminak, keményíti. Légmentesen tárolják majd?

    Fémváz dilatációját is ki kell egyenlítenie.
    Kora tavasz vagy késői zöldár, hosszan eltartó árhullám. Más más hőmérséklet.

    Nagy nyomás, plusz dilatáció. Jó móka lesz.

    Gumigyárat kell telepíteni hozzá?

    Persze minden akció sokba kerül majd.
    Igazából csak akkor vizsgázik a rábarkácsolás, amikor vészhelyzet van.

    Vezetők időben fogják tudni a menekülési útirányt, mint minden más esetben is.

    Nagyon remélem soha nem lesz szükség a terhelési próbára valós körülmények között.

    Meglazult partszakasz hogyan viseli majd a gumis alukerítést?”
  • 146. xenopus 2013. február 16. 18:47
    „Nem akarok beleszólni Szeged belügyébe, de véleményem szerint alaposan elrontják az alumínium oszlopokkal a rakpartot. Azonkívül ezek az elemek deformálódhatnak. Pláne ha egy nagy behatás éri öket. Természetesen mindez akkor fog kiderülni, ha szükség lesz a panelek behelyezésére magas árvíz esetén.
    Ezenkívül aggaszt még egy dolog! Az alumínium GUMIVAL lesz tömítve. Nos, akár hogy is nézzük, a gumi elöregszik egy idő után. Murphy törvényei alapján akkor derül majd ki minden elfeledett karbantartási, tervezési hiányosság, amikor esemény van és fel kell(-ene) állítani mert jön az ár!
    A homokzsák lehet hogy nem 21. századi, de lehet hogy jobban tömít, simul és olcsóbb is!”
  • 145. szegedi07 2013. február 16. 18:16
    „A legjobb az lenne, ha Botka a képen látható makettet hazavinné és otthon játszadozna vele. Közben persze csöngetne is egy kicsit. Az alumínium projektet pedig felejtsük el.”
  • 144. SP 2013. február 16. 18:00
    „Az alagcsövezésből származó vizet hová gyűjtik?”
  • 143. deszkás 2013. február 16. 17:33
    „SP! ( 135 hsz ) Szőreg közelében? Igen NEM KELLET VOLNA A BELVÍZ ÉS ÖNTÖZŐ CSATORNÁT SZÉTVERNI! A maradványait a 43-asról láthatod vazze.Az egy meliorizált terület VOLT! Ha tudod mi az!”
  • 142. Hétszűnyűkapanyányimonyók 2013. február 16. 15:07
    „"nagy szilárdságú alumínium támoszlopokat állítják fel, amelyekre vízszintesen rögzítik az alumínium gerendákat."

    Jojujujjj... lálumínyijum!

    Lehet, indokolt lesz a fegyveres őrség, de most nem a vízszint miatt XD”
  • 141. SP 2013. február 16. 14:35
    „138. gretzki
    Megerősíteném,
    homok ügyben, hogy kevesebb mint 1km-re homokbánya van a partfalhoz képest.

    A lapos
    korábban homokkitermelési helyszín volt.

    A víz áramlás,
    elektron áramlás elméletében van "rokonság". Köszönni nem köszönnek, az igaz.”
160 hozzászólás
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Nem csillapodnak a kedélyek Sándorfalván

Mérsékelte a képviselő-testület tegnap a sándorfalvi építményadó mértékét. A közmeghallgatással… Tovább olvasom