Délmagyar logó

2017. 04. 29. szombat - Péter 8°C | 22°C Még több cikk.

Összevonta a megye a speciális intézményeket

Szeged - Nem okozott konfliktusokat két megyei fenntartású speciális oktatási intézmény, a Klug Péter nevét viselő szegedi és a Pápay Endréről elnevezett makói iskola összevonása.
Holott az egyesítés önmagában sem hétköznapi – az új intézmény központja ugyanis nem a megyeszékhelyen, hanem a Maros-parti városban van. Az átszervezéstől a megye megtakarítást remél, az intézményvezető azonban a szakmai előnyöket is fontosnak tartja.

Egy intézményként kezdte idén az új tanévet a megye két, speciális oktatást-nevelést igénylő gyerekekkel foglalkozó iskolája, a Klug Péter nevét viselő szegedi és a Pápay Endréről elnevezett makói intézmény. A Pápay egyébként mintegy háromszáz, tanulásban és értelmi képességeiben akadályozott diákot tanít, a Klug pedig mindenekelőtt hallássérülteket – itt kilencvenfős a tanulói létszám. Ami a két megyei fenntartású iskola összevonásában első pillantásra különös: nem a makóit csatolták a szegedihez, hanem fordítva, azaz a megyeszékhelyi lett a vidéki tagintézménye. Az első hónap után úgy tűnik, a modell működőképes, ráadásul a változást semmiféle tiltakozás nem kísérte.

Az egyesítésnek pénzügyi és szakmai okai is voltak. De miért a szegedi intézmény lett a makói része, nem pedig fordítva, ahogy lenni szokott? A kérdésre a megyei közgyűlés oktatási, ifjúsági és sportbizottságának elnökétől, Martonosi Györgytől kaptunk választ – ő volt ugyanis, aki szorgalmazta ezt a megoldást. Azért, mert egyrészt a makói iskola kiváló vezetés alatt, jó szakmai színvonalon működik, látványosan fejlődik, bővül, a szegedi infrastruktúrája viszont gyengébb, másrészt pedig mert a makói bő háromszor akkora, mint a szegedi. A maroslelei polgármesterként is dolgozó bizottsági elnök persze azért is örül, hogy a Pápay lett az anyaintézmény, mert úgy gondolja, ezzel a makói térség szakképzése erősödik. A teljes megyei intézményrendszer átalakításától összesen százmilliós megtakarítást várnak – ebből nyilván kiveszi részét ez a két iskola is.

Az összevonás, úgy tűnik, nem forgatta fel fenekestől a két intézmény mindennapi életét. Illyés Gyuláné igazgató szerint ez egyrészt annak köszönhető, hogy a speciális nevelést igénylő gyerekek pedagógusai eleve összetartóbbak, mint a szakma általában, másrészt annak, hogy tényleg nem sok minden változott. Mindkét intézmény megőrizte szakmai önállóságát, a szegedi iskola élén ott maradt a két eddigi helyettes, mindenki ugyanott és ugyanúgy tanít, mint eddig.

Illyés Gyuláné úgy gondolja, a technika mai lehetősége mellett – kihasználva például az internetes kommunikációt is – már nem jelent problémát két egymástól harminc kilométerre lévő intézményt igazgatni. Bár az összevonásból eredő megtakarítások jelentőségét ő sem becsüli le – példaként említve a közös beszerzést vagy az együttes pályázatok lehetőségét – a szakmai előnyöket hangsúlyozza inkább. Mint mondja, a két iskola alapdokumentumainak összehangolásakor is nyilvánvalóvá vált, hogy vannak közös pontok, amik alkalmat adnak a tapasztalatcserére, az együttműködésre. Leginkább azért örül, hogy Csongrád megyében így oldotta meg a racionalizálást az intézményeket fenntartó megye, mert az országban másutt volt rá példa, hogy speciálist normál iskolával vontak össze – ez pedig szakmailag kevésbé előnyös.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

180 millió a csomagtartóban

Szeged - Ebben az évben megközelítőleg 180 millió forint eszmei értékben foglaltak le élő védett… Tovább olvasom